Ritka „fekete foltba” csapódhatott az eltűnt maláj gép

/ 2014.04.02., szerda 20:20 /
Ritka „fekete foltba” csapódhatott az eltűnt maláj gép

A jelek szerint nem terrorista akció, hanem egy ritka számítógépes hiba okozhatta a közel egy hónapja eltűnt maláj utasszállító repülőgép katasztrófáját. Kérdés, a radarok és műholdak miként veszíthették szem elől a járatot abban a világban, amelyben jószerivel a Föld minden négyzetméterét bekamerázták.

Európai és amerikai észjárással elképzelni sem lehet, hogy miképpen tűnhetett el a radarok képernyőjéről március 8-án a maláj légitársaság MH 370-es járata. Az Új- és Óvilág minden négyzetcentiméterét radarsugarak tucatjai pásztázzák, így némi túlzással állítható: egy madár sem repülhet fel a fáról anélkül, hogy árgus szemek ne követnék nyomon.

A második világháború utáni keleti-nyugati szembenállásnak is köszönhető, hogy Észak-Amerikában és Európában radarállomások erdeit telepítették. Az Egyesült Államok vezette NATO és a Szovjetunió által irányított Varsói Szerződés mindent tudni akart a másik félről, előrejelző rendszereket fejlesztettek ki, melyek messze beláttak a feltételezett támadó területére, saját légterüket pedig szoros ellenőrzés alatt tartották. Ennek következtében az '50-es évek végére az észak-atlanti térségben teljes radarlefedettség valósult meg.

Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceán térségében azonban – ahol a maláj utasszállító eltűnt – messze nincs ilyen sűrű légi ellenőrzés. Általában kijelenthető, hogy a világnak azokban a térségeiben, amelyeket a hidegháború közvetlen módon elkerült, nem építettek ki az európaihoz és az észak-amerikaihoz hasonló teljes lefedettséget. A fejlődő világ államai, ahol csak tudtak, takarékoskodtak a költséges berendezéseken, a drága üzemeltetésen és a személyzet évekig tartó kiképzésén. Ezért a radarellenőrzés többnyire csak a kereskedelmi légifolyosókra, az adott ország légterének és felségvizeinek megfigyelésére szorítkozik. Mellékelt ábránkon jól látható, hogy abban a térségben, ahol az MH 370-es járat eltűnt a radarképernyőkről, igen sok a „fekete folt”, vagyis itt már a sugarak nem érzékelik a repülő testeket. A nemzetközi vizek, különösen az óceánok kiesnek a nemzeti légi ellenőrzés hatósugarából.


„Az érintett területen a légi járatok ellenőrzése elsődleges és másodlagos radaradatokon alapul. Az elsődleges adatokon a repülőről visszaverődött, a másodlagos jeleken pedig a légi járműről indított válaszokat értjük. Az utóbbi esetben a radar nagyobb távolságról képes információkat szolgáltatni a gépről. Ám ha a jeladót kikapcsolják – a hírek szerint ez történt az MH 370-es járat esetében is – , csak az elsődleges radaradatokra tud támaszkodni a földi irányítószolgálat. A légteret szektorokra osztják, a járművek irányításának felelősségét az egyik irányítószektor a soron következő számára a szektorhatár átrepülésekor adja át. A fenti előírásokat Európa légterében és Délkelet-Ázsiában nem egyforma környezetben alkalmazzák. Míg Európában a szomszédos légiforgalmi irányító központok között radarátfedés van, Ázsia egyes részein és az óceán felett nincs. Így a légi forgalom nagyrészt a radarokon nem látható útvonalakon zajlik. Amennyiben az irányítóegységek által ellenőrzött légterek között nincs átfedés, a holttérben bekövetkező eseményről csak késve lehet információt szerezni” – mondja lapunknak Szücs József ezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központjának parancsnoka.

Közben a maláj gép eltűnésének okáról egy brit repülési szakértő merész, ám elgondolkodtató bejegyzést tett közzé az interneten. Szerinte ha figyelembe vesszük az eredeti útvonaltervet és azt a helyet, ahol a gép valószínűsíthetően az óceánba csapódott, akkor azt látjuk: az MH 370-es a pekingi célállomáshoz vezető útvonalat pontosan lemásolta az ellenkező, déli irányban. Bár nem lehet tudni a közvetlen okokat, többen azt valószínűsítik, hogy a balesetet a fedélzeti számítógép meghibásodása okozta. A gép átprogramozhatta a robotpilótát, ezért a járat egyórányi repülés után megfordult, és ellentétes irányba indult, s ezzel egy időben kikapcsolta a másodlagos jeladó radarját is. Nem sokkal később az MH 370-es egy „fekete lyukba” kerülhetett, ahol a földi, elsődleges radarsugarak már nem érzékelték.



Az eltűnt utasszállító rejtélyét és a hasonló esetek elkerülésének lehetőségeit a Heti Válasz április harmadikán megjelenő számában kutatjuk. A lap a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.