Ritka „fekete foltba” csapódhatott az eltűnt maláj gép

/ 2014.04.02., szerda 20:20 /
Ritka „fekete foltba” csapódhatott az eltűnt maláj gép

A jelek szerint nem terrorista akció, hanem egy ritka számítógépes hiba okozhatta a közel egy hónapja eltűnt maláj utasszállító repülőgép katasztrófáját. Kérdés, a radarok és műholdak miként veszíthették szem elől a járatot abban a világban, amelyben jószerivel a Föld minden négyzetméterét bekamerázták.

Európai és amerikai észjárással elképzelni sem lehet, hogy miképpen tűnhetett el a radarok képernyőjéről március 8-án a maláj légitársaság MH 370-es járata. Az Új- és Óvilág minden négyzetcentiméterét radarsugarak tucatjai pásztázzák, így némi túlzással állítható: egy madár sem repülhet fel a fáról anélkül, hogy árgus szemek ne követnék nyomon.

A második világháború utáni keleti-nyugati szembenállásnak is köszönhető, hogy Észak-Amerikában és Európában radarállomások erdeit telepítették. Az Egyesült Államok vezette NATO és a Szovjetunió által irányított Varsói Szerződés mindent tudni akart a másik félről, előrejelző rendszereket fejlesztettek ki, melyek messze beláttak a feltételezett támadó területére, saját légterüket pedig szoros ellenőrzés alatt tartották. Ennek következtében az '50-es évek végére az észak-atlanti térségben teljes radarlefedettség valósult meg.

Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceán térségében azonban – ahol a maláj utasszállító eltűnt – messze nincs ilyen sűrű légi ellenőrzés. Általában kijelenthető, hogy a világnak azokban a térségeiben, amelyeket a hidegháború közvetlen módon elkerült, nem építettek ki az európaihoz és az észak-amerikaihoz hasonló teljes lefedettséget. A fejlődő világ államai, ahol csak tudtak, takarékoskodtak a költséges berendezéseken, a drága üzemeltetésen és a személyzet évekig tartó kiképzésén. Ezért a radarellenőrzés többnyire csak a kereskedelmi légifolyosókra, az adott ország légterének és felségvizeinek megfigyelésére szorítkozik. Mellékelt ábránkon jól látható, hogy abban a térségben, ahol az MH 370-es járat eltűnt a radarképernyőkről, igen sok a „fekete folt”, vagyis itt már a sugarak nem érzékelik a repülő testeket. A nemzetközi vizek, különösen az óceánok kiesnek a nemzeti légi ellenőrzés hatósugarából.


„Az érintett területen a légi járatok ellenőrzése elsődleges és másodlagos radaradatokon alapul. Az elsődleges adatokon a repülőről visszaverődött, a másodlagos jeleken pedig a légi járműről indított válaszokat értjük. Az utóbbi esetben a radar nagyobb távolságról képes információkat szolgáltatni a gépről. Ám ha a jeladót kikapcsolják – a hírek szerint ez történt az MH 370-es járat esetében is – , csak az elsődleges radaradatokra tud támaszkodni a földi irányítószolgálat. A légteret szektorokra osztják, a járművek irányításának felelősségét az egyik irányítószektor a soron következő számára a szektorhatár átrepülésekor adja át. A fenti előírásokat Európa légterében és Délkelet-Ázsiában nem egyforma környezetben alkalmazzák. Míg Európában a szomszédos légiforgalmi irányító központok között radarátfedés van, Ázsia egyes részein és az óceán felett nincs. Így a légi forgalom nagyrészt a radarokon nem látható útvonalakon zajlik. Amennyiben az irányítóegységek által ellenőrzött légterek között nincs átfedés, a holttérben bekövetkező eseményről csak késve lehet információt szerezni” – mondja lapunknak Szücs József ezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központjának parancsnoka.

Közben a maláj gép eltűnésének okáról egy brit repülési szakértő merész, ám elgondolkodtató bejegyzést tett közzé az interneten. Szerinte ha figyelembe vesszük az eredeti útvonaltervet és azt a helyet, ahol a gép valószínűsíthetően az óceánba csapódott, akkor azt látjuk: az MH 370-es a pekingi célállomáshoz vezető útvonalat pontosan lemásolta az ellenkező, déli irányban. Bár nem lehet tudni a közvetlen okokat, többen azt valószínűsítik, hogy a balesetet a fedélzeti számítógép meghibásodása okozta. A gép átprogramozhatta a robotpilótát, ezért a járat egyórányi repülés után megfordult, és ellentétes irányba indult, s ezzel egy időben kikapcsolta a másodlagos jeladó radarját is. Nem sokkal később az MH 370-es egy „fekete lyukba” kerülhetett, ahol a földi, elsődleges radarsugarak már nem érzékelték.



Az eltűnt utasszállító rejtélyét és a hasonló esetek elkerülésének lehetőségeit a Heti Válasz április harmadikán megjelenő számában kutatjuk. A lap a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.