Kettős mérce: kiskorút erőszakolt, most mégis szabad Polanski

/ 2010.07.13., kedd 11:04 /
Kettős mérce: kiskorút erőszakolt, most mégis szabad Polanski

Az amerikaiak jogi vereséget szenvedtek, de valószínű titokban hálásak, amiért a svájci hatóságok nem adták ki a 76 éves Roman Polanski filmrendezőt az Egyesült Államoknak. Egy sok szempontból kellemetlen ügytől menekültek meg. Az pedig nem újdonság a közember számára, hogy az igazságszolgáltatásban is kettős a mérce.

A Polanski-sagát ma már szerte a világon ismerik. A francia-lengyel származású, Amerikában élő filmrendező 1977-ben egy tizenhároméves lányt megerőszakolt, a tárgyalás elől elmenekült. Párizsban telepedett le, új családot alapított, folytatta filmrendezői tevékenységét. 

Az amerikaiak 1977 óta szökevénynek tekintik, de Franciaország nem adja ki állampolgárait az Egyesült Államoknak, ezért a rendező biztonságban élt és alkotott új hazájában. Úgy tűnt, szabadon utazhatott, legalábbis több mint harminc éven át senki sem zaklatta.

Mígnem 2009 szeptemberében a zürichi repülőtéren az amerikaiak kérésére letartóztatták, feltehetően azért, mert a Polanski-ügyvédek perújrafelvételt akartak, és a Los Angeles-i ügyészségnek lépnie kellett.

Óriási nemzetközi nyomásra, amit maga a francia elnök, Nicolas Sarkozy vezetett, négy és fél millió dolláros óvadék ellenében a rendezőt svájci luxus üdülőjébe, Gstaadba szállították 2009 decemberében, és ott és tartották házi őrizetben.

2010. július 12-én a svájci kormány szabadlábra helyezte Roman Polanskit, és bizonyítékok hiányában visszautasította az amerikaiak kiadatási kérelmét. Helyt adott a védelem érvelésének, mi szerint a tárgyalás előtti 42 napos pszichiátriai kezelés során Polanski már letöltötte a rá kiszabott büntetést.

Szabad ember. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A svájci hatóságok megközelítőleg évi 200 amerikai kiadatási kérelemmel foglalkoznak, aminek mindössze öt százalékát tagadják meg.

A puszta jogi tények mögött erőteljes diplomáciai manőverezés, felfokozott ideológiai harc húzódott meg, olyan méretekben, amilyenre az amerikai ügyészség aligha készült fel.

Polanskiért megmozdult nemcsak a filmipar Martin Scorsesétől Pedro Almodovárig, a nyugat-európai értelmiség a filozófus Bernard-Henry Levytől Milan Kundera íróig, de Franciaország, Lengyelország, Izrael vezető politikusai is.

Az Oscar-, cannes-i, berlini nagydíjas alkotó kétségkívül beírta már a nevét a filmtörténetbe a Kés a vízben, a Rosemary gyermeke, a Kínai negyed, az Egy tiszta nő vagy a Zongorista című kiváló filmekkel.

Hogy a nehéz időkben művészi teljesítményét még inkább nyomatékosítsák, az idei februári Berlini Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét kapta Szellemíró című filmjéért, amelynek vágását már svájci házi őrizetében fejezte be.

Az Amerikában játszódó, de Németországban forgatott lendületes thriller nem fest hízelgő képet a CIA-ről, a nagy politikai játszmákról, a politikusokról, különös tekintettel egy Tony Blair-re emlékeztető volt brit miniszterelnökről.

Polanski védelmezői arra hivatkoznak, hogy a rendező már régen levezekelte bűneit. Túlélte a holokauszt borzalmait, megszenvedte terhes felesége, Sharon Tate brutális lemészárlását, akit 1969-ban gyilkolt meg a sátánista csoport, a Manson család. Megélte a szökevények örök félelmét.

A rendező egyébként is a szexuális forradalom idején közösült egy gyermeklánnyal - akit mellesleg édesanyja szállított hozzá -, amikor mindez bocsánatos bűnnek számított, a filmvilágban pedig egyenesen megszokott volt.

Woody Allen 1979-ben készült Manhattan című alkotásában, a 42 éves férfival ( Woody Allen) szerelmi kapcsolatban álló 17 éves lány (Mariel Hemingway) a film végén büszkén bevallja, hogy most már 18 éves, ezentúl legálisan is folytathatják, ami eddig tiltott volt. A Manhattan kritikusi és kasszasiker volt, senki sem emlegetett pedofíliát.

Az amerikai igazságszolgáltatásnak egyszerűbb ezek után jogi műhibára hivatkozni, mint egy nemzetközi felháborodást, szenvedélyeket felkorbácsoló, kétes kimenetelű tárgyalásba belemenni.

A rendszerető kisember pedig ismét tudomásul veheti, hogy a törvény előtti egyenlőség még 2010-ben is csak elméletileg létezik. Más a jog a gazdagok, befolyásosok és más az egyszerű emberek számára.

Michel Onfray francia filozófus így elmélkedik: „Azért, mert valaki filmrendező vagy politikus, akkor rá nem vonatkoznak a törvények?  A kérdés egyszerű: leitatni majd megerőszakolni egy tizenhárom éves lányt bűn vagy sem?  Semmit sem számit, hogy az áldozat jó pénz ellenében visszavonta vádjait. Nem a vádlottról vagy az áldozatról, hanem magáról az igazságszolgáltatásról van szó".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.