Rossz szomszédság - japán átok

/ 2013.04.17., szerda 15:30 /

Japán a világ egyik legbékésebb országa, olyannyira, hogy még alkotmánya is elutasítja a háborút mint a problémák megoldásának eszközét.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének konfliktusai - sőt a környezetében minden országgal területi vitákat folytat. Oroszországgal, Dél-Koreával, Kínával, Tajvannal a környező szigetek hovatartozása miatt van fasírtban. Észak-Koreáról már nem is szólva. A vitákat súlyosbítja, hogy Ázsiában igencsak kevesen bocsátották meg a japánoknak a XX. század első felét.

Persze a szigetecskék nem elég fontosak ahhoz, hogy önmagukban elrontsák Japán viszonyát szomszédaival, sőt sokáig senki nem is nagyon törődött velük. A szigetországi tőkére és technológiára évtizedeken át óriási szüksége volt a térségnek, s amíg a japánok tankhajókkal hozták a pénzt, nem érte meg feszegetni az érzékeny kérdéseket. A közös ellenség is csitította az ellentéteket. A nem kommunista országok a kommunistáktól féltek, így szükségük volt a japán támogatásra, ráadásul az amerikai védőernyő is összekötötte őket; Kína főellensége a Szovjetunió volt, így idővel minden berzenkedése dacára rendezte viszonyát Japánnal; a Szovjetunió pedig Kínával volt elfoglalva, s nem volt szüksége a térségben még egy ellenségre. A '90-es években a demokratizálódó Dél-Korea, Tajvan és Oroszország, illetve a reformok új hullámát megvalósító Kína a keménykedés helyett a biznisszel volt elfoglalva. Egyedül Phenjan kiabált be néha a partvonalról, de vele úgyse tudott senki kezdeni semmit.

Mára Japán helyzete megváltozott. Pillanatnyilag Kim Dzsong Unék elviszik a show-t, de ha ők lecsillapodtak, a szigetviták bármikor a felszínre törhetnek. Ezek azonban csak tünetek - azt jelzik, hogy a régi erőegyensúly felbomlott, és Japánnak alapvetően át kell gondolnia biztonsági stratégiáját. A legnagyobb változás természetesen Kína felemelkedése. Még négy évvel ezelőtt is a japán gazdaság nagyobb volt, mint a kínai, ma már a Középső Birodalom jelentősen beelőzött, ráadásul tovább nő. Az eltolódás nem gazdasági vetületét olyan apróságok is jelzik, mint a tavaly hadrendbe állított kínai repülőgép-hordozó - amely az első, de egész biztosan nem az utolsó. Közben Szöul önbizalma is megjött, s míg sokáig kerülte az összetűzéseket volt gyarmattartójával, ma már nem megy a szomszédba egy ütősebb beszólásért.

Az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent, ha egy országnak nincs a szomszédságában egyetlen barátja sem. Így Japánnak súlyos dilemmával kell szembenéznie. A hadsereg fenntartásának tilalma ellenére a japán "önvédelmi erők" igencsak ütőképesek (a szigetország a világ hatodik legnagyobb védelmi büdzséjével rendelkezik), de az ország biztonságáról alapvetően az Egyesült Államok gondoskodik. Washington azonban valószínűleg nem húzna ujjat Kínával egy-két lakatlan zátony miatt, amihez semmi köze, és ezt nyilván Pekingben is tudják. Tokió és a másik amerikai szövetséges, Szöul vitájában sem tud Amerika igazságot tenni, Tajvan pedig szigetügyben szemben áll Japánnal.

Területi konfliktusaiban tehát Tokió nem számíthat az Egyesült Államokra, ez pedig felveti, hogy előbb-utóbb módosítani kell a békealkotmányt, és hatvanévnyi lapítás után immár nyíltan is be kellene szerezni egy-két komolyabb fegyvert. Ez viszont az egész térségben éles tiltakozást és fegyverkezési versenyt váltana ki, ami beláthatatlan következményekkel járna. Azt pedig a japán választók nem tűrnék, hogy kormányuk hivatalosan lemondjon valamelyik vitatott szigetről, így az "okos enged" útja sem járható. Japánnak ugyanakkor szerencséje van abban, hogy fő vetélytársának, Kínának is szinte minden szomszédjával vannak területi vitái. Így ha Peking túlfeszíti a húrt, akkor könnyen összeránthat egy Vietnamtól Indiáig, Oroszországtól a Fülöp-szigetekig terjedő Kína-ellenes koalíciót - s ennek részeként Japán is lélegzethez juthat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.