Semjén Zsolt, Bayer Zsolt és egy iráni lány megállítja Stockholmot

/ 2017.08.09., szerda 10:09 /

Csodálatos ügyet találtunk, amellyel egyszerre bosszanthatjuk a minket mindig idegenellenesnek és szívtelennek ábrázoló Nyugatot, rámutathatunk a nyugati menekültpolitika képmutatására, és bizonyíthatjuk önnön nagyszerűségünket.

A Magyar Idők számolt be arról, hogy az országot a miniszterelnök szabadsága alatt irányító Semjén Zsolt kész befogadni egy iráni keresztény lányt, akinek a svédek elutasították a menedékkérelmét. Már a cikk címe is sokatmondó: A svédek kiutasították, mi befogadjuk. Semjén elmondja benne, hogy a gazdasági migránsokat ugyan nem szeretjük, de aki valódi menekült és veszélyben van az élete, azt, íme, tényleg befogadjuk. Főleg, hogy a keresztények könnyebben integrálhatók Európában, mint a muszlimok. A lapban Bayer Zsolt publicisztikát is írt az esetről, nagy lendülettel ekézve a svédeket:

Ez az a Svédország, amelynek már se lelke, se esze, se múltja, se jövője, se hagyománya, se hite, se vallása, se neme, se emberi arca nincsen többé. Ezek a magukat liberálisnak hazudó alakok mindent tolerálnak, kivéve a keresztény, európai fehér embert, a nemzetet és a nemzeti tradíciót. Amúgy pedig aki mindent tolerál és mindenkihez jó, az nem jó és jóságos, hanem egy ön- és közveszélyes nyomorult. Ez a Svédország nem jó, nem befogadó, nem liberális és nem jótékony, ez a Svédország kizárólag önmagát számolja fel, pótcselekvésekbe menekül, mert végképp elvette az eszét az egykorvolt és sokáig tartó jólét, ezt a Svédországot fekete öves gazemberek irányítják. Vagy menthetetlen idióták.”

Az abszurd svéd befogadáspolitikáról írni persze a leghálásabb feladat, és Semjén Zsoltnak is sok mindenben igaza van, de mégsem vagyok biztos abban, hogy ilyen egyszerű volna. Hogy vannak a gonosz svédek az egyik oldalon, a másik oldalon meg a jók, azaz mi meg az iráni lány. Sajnos egyik írásból sem derül ki, miért is dönthetett így a svéd bevándorlási hivatal. Pedig lehet, hogy ha megismernénk az indokokat, akkor kiderülne, hogy az egész mögött pontosan ugyanaz a fajta gyanakvás áll a migránsokkal szemben, amelyet amúgy a két Zsolt oszt.

Forrás: Facebook

De mielőtt ebbe belemennék, tisztáznám saját álláspontom. Igen, egy értelmes, a befogadó ország polgárainak érdekeit néző bevándorlási politika igenis válogat a menedékkérők között. Mindenféle menekültügyi konvenciótól függetlenül – főleg úgy, hogy ezeknek a menedékkérőknek az útjában nem is mi vagyunk az első biztonságos ország –, csak azokat szabad befogadnunk, akiknek jó esélyük van arra, hogy beilleszkedjenek, megtalálják a boldogságukat és hasznára legyenek a társadalomnak.

És igen, ha valaki keresztény, akkor jobbak az esélyei a beilleszkedésre. De az is igaz, hogy ennél vannak messze fontosabb tényezők is, amelyekről Semjén nem beszél. Például a származási ország: az iráni bevándorlók nagy átlagban sokkal jobban beilleszkednek, mint az arab országokból érkezők, általában képzettebbek is náluk.

Aztán a nem és az életkor: egy muszlim országból érkező fiatal nőnek sokkal jobbak az esélyei, mint egy idős nőnek vagy egy fiatal férfinak. Még ezeknél is fontosabb a családi háttér. Bármilyen igazságtalanul hangzik, az elitből érkezők, azaz iskolázottabb, gazdagabb menekülők esélyei sokkal jobbak. Ha mindezt megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a szóban forgó lány integrációs esélyei egyáltalán nem rosszak.

Ám a befogadás melletti leggyengébb érv épp a kereszténység felvétele volt a lány 2014-es érkezése után nem sokkal, sőt az is lehet, hogy kontraproduktívnak bizonyult, ám egyáltalán nem feltétlenül azért, mert a svédek ostobák, vagy mert mindegyikük Soros zsoldjában áll.

Meglehetősen elterjedtté vált ugyanis Európában, hogy a menekültek azzal próbálják növelni a maradási esélyeiket, hogy névleg megkeresztelkednek. Ez olyannyira komoly probléma Svédországban, hogy a svéd bevándorlási hivatal el is kezdte vizsgáztatni ezeket az új keresztényeket, hogy tényleg tisztában vannak-e az általuk állítólag felvett hit alapjaival.

El kell magyarázniuk, miért döntöttek a hit mellett, hogyan gyakorolják a vallásukat és így tovább. Ha kiderül, hogy az egész hazugság, az persze a hatóság félrevezetése, amit sehol nem szeretnek. A keresztényeknek ezt a vallatását természetesen éppen az amúgy a magyar kormány által fő ellenségként kezelt menekültsegítő szervezetek bírálják.

A probléma jelen van Németországban is, sőt ott még élesebben. Pont két hónapja írtam egy esetről, amikor egy afgán menedékkérő gyilkolt meg egy ötéves kisfiút a menekültszálláson. Nos, a gyilkosságot az tette lehetővé, hogy az illetőt nem tudták kitoloncolni egy korábbi bűncselekménye után, mert a börtönben áttért a keresztény hitre, és erre hivatkozva újabb menedékkérelmet adott be. Ebben az esetben a bevándorlásellenesek teljes joggal kritizálhatják a német menekültügyi hivatal vagy a börtönlelkész naivitását, vethetik fel a felelősségüket.

Egyáltalán nem hiszem, hogy az iráni lány hasonló, vagy bármilyen veszélyt jelentene, s nagy valószínűséggel inkább használna, mint ártana Magyarországnak, ha befogadnánk. Ám könnyen lehet, hogy a svédek azért utasították el, mert nem hitték abban, hogy igazi megtérésről van szó.

Amit persze lehet bírálni vagy hibás döntésnek tartani, de ha így van, akkor mégis teljesen más az egésznek az optikája, mint ahogy az esetet a magyar kormány és a lapja beállítja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.