Sokkoló felmérés Belgiumból: túl sok a bevándorló?

/ 2017.01.10., kedd 14:00 /
Sokkoló felmérés Belgiumból: túl sok a bevándorló?

Félelem a beözönlő migránsoktól meg az iszlám intoleranciájától – egyfelől. Kirekesztettség-érzés és a muszlimhitűek stigmatizálása – másfelől. Halmozódik a feszültség a belga társadalomban egy friss közvélemény-kutatás szerint.

Két nagy francia nyelvű sajtótermék, az RTBF és a Le Soir napilap közölte azt a nagymintás kutatást, amiről most sokat beszélnek Belgiumban. Több mint négyezer, nem bevándorló hátterű belga állampolgárt kérdeztek a bevándorlásról, integrációról és az iszlámról, illetve megszondáztak 400 muszlimhitű polgárt is. Sokkoló eredmények jöttek ki, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a békés együttélés perspektíváját.

Nagyon úgy tűnik, a 2016. márciusi merényletek hatására is a belgiumi társadalomban alapvetően a félelem és az elégedetlenség dominál a bevándorlással kapcsolatban. A megkérdezett nem iszlámhitű polgárok 67 százaléka gondolja, hogy „túl sok a bevándorló” az országban (12 százalék megosztott a kérdésben, 21 százalék szerint nem igaz az állítás).

Nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lenne többsége a kérdésre igennel válaszolóknak:

  • a 16-25 év közöttiek 56 százaléka,
  • a 36-45 év közöttiek 62 százaléka,
  • a 65 év fölöttiek 78 százaléka gondolkodik így.

Végzettség szempontjából is hasonló a helyzet, egyedül az egyetemet végzetteknél nincs többsége az állításnak, e kategóriában 46 százalék ért egyet a túl sok bevándorlóra vonatkozó állítással.

A megkérdezettek nagy arányban feleltek igennel arra az állításra is, hogy „Egyre jobban elözönlenek minket (menekültek migránsok, stb)”. Ezzel a mondattal belgák 66 százaléka egyetértett.

Rákérdeztek az iszlámmal kapcsolatos percepciókra is, itt is egyértelmű eredmények jöttek ki. Mindössze a polgárok 26 százaléka gondolja úgy, hogy az iszlám toleráns vallás (a judaizmus esetében 62, a katolicizmus esetében 86 százalék ez az arány), míg 74 százalék intoleránsnak gondolja (judaizmus: 38 százalék, katolicizmus: 14 százalék.)

Nemcsak a többségi társadalom érzi rosszul magát a bőrében, az iszlámhitűek is rossznak látják a helyzetüket.

  • 70 százalékuk úgy látja, belga állampolgárságuk ellenére idegeneknek tartják őket,
  • 60 százalék pedig egyetért azzal, hogy az iszlámot „túlságosan támadják.”

Annak ellenére, hogy valamiért a nyugati életet választották, a megkérdezettek egynegyede veszélynek érzékeli a Nyugatot, 30 százalékuk pedig így gondolkozik a zsidókról.

Nagy kérdés, vajon milyen jövő vár egy társadalomra, amelyben ilyen félelmek és feszültségek uralkodnak. Én arra tippelek, hogy nem sok jó.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.