Soros György pénzeli a katalán függetlenségi mozgalmakat?

/ 2017.10.05., csütörtök 14:30 /

Bajban van a konzervatív, jobboldali magyar, ha véleményt kell alkotnia a katalán népszavazásról. Ha erdélyi, kárpátaljai, fel- és délvidéki véreinkre gondol, persze, hogy szíve a függetlenségpártiakért dobog. Igen ám, de Madridban konzervatív kormány van hatalmon, és ez az Orbán-kormány egyszeri hívének máris szöget üthet a fejébe. Ha viszont a népszavazni vágyókat ütlegelő karhatalmistákat látja, rögvest eszébe jut a 2006 őszi rendőri erőszak Budapest utcáin, és akkor rokonszenve megint inkább az önállóságpártiak felé fordul. A történelemben némileg jártas véreinknek ellenben eszükbe jut, hogy a spanyol polgárháborúban az ilyen-olyan kommunista, szocialista, anarchista csoportokból álló Franco-ellenes köztársaságpártiak Barcelonában és a körülötte elterülő tartományban csoportosultak. Ha máshonnan nem, George Orwell Hódolat Katalóniának című alapművéből azt is tudják, hogy a függetlenségi törekvés mindig is alapvetően (szélső)balos vircsaft volt – ekkor már, legalábbis ideológiai alapon, megint nehéz szeretni az önállóságpártiakat.

De hogy a történetben még egy csavar legyen, most arról jön hír, hogy az elszakadási küzdelmeket nem más, mint Soros György tüzeli a pénzével. Konzervatívunk ekkor megint hajlamos a sokszínű nemzet egységét megtestesítő spanyol király mellé állni, és erősen nem gondolni a székely autonómiaküzdelmekkel vonható párhuzamra és mindarra, amit az iskolában a kognitív disszonanciáról tanult.

A milliárdoshoz persze mi sem áll közelebb, mint hogy beavatkozzon bármely tetszőleges ország belügyeibe, és a világot a maga képére igyekezzen formálni. Nem tudni, Soros céljai között milyen előkelő helyen áll Spanyolország szétesése, támogatási politikájából mindenesetre akár ezt is ki lehet olvasni. A spanyol sajtóban ugyanis a beavatkozás alapos gyanúját két ténnyel igazolják. Az egyik, kevésbé fajsúlyos, hogy – miként a szervezet kiszivárgott dokumentumaiból kiderül – a spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványa 2014-ben 27 049 dollárral támogatta a függetlenségpárti Consell per la Diplomàcia Pública de Catalunya nevű szervezetet. Ez még önmagában nem perdöntő. A pénz ugyanis nem kifejezetten a szeparatista tevékenységre ment, hanem az akkori európai parlamenti választások előtt Sorosék az idegengyűlölet és a populizmus elleni kampány részeként támogattak számos európai projektet, köztük a fenti szervezetét.

Beszédesebb a katalán Centre d’Informació i Documentació Internacionals a Barcelona (CIDOB) nevű politikai elemzőintézetnek juttatott 24 949 dollár megítélése. A CIDOB ugyanis, azon túl, hogy Spanyolország egyik meghatározó think tankje, tanulmányok sorával igyekezett alátámasztani a függetlenség előnyeit, például azt, hogy mennyivel erősödne Katalónia gazdasági helyzete, sőt felvázolta az önálló állammá válás lehetséges forgatókönyveit. Sokatmondó fejlemény az is, hogy 2012-ben a szervezet addigi elnöke, Jordi Vaquer lett földrészünkön Soros György törekvéseinek egyik elsőszámú letéteményese, amennyiben kinevezték az Európai Nyílt Társadalom Kezdeményezés igazgatójának.

De hogy a helyzet ne legyen ennyire egyértelmű, bemutatkozó interjújában korántsem egy megveszekedett katalán nacionalistának mutatta magát, sőt. „Európainak érzem magam, akárcsak a katalánok többsége. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy valaki katalánnak és európainak is tartja magát; a legtöbb esetben még az sem okoz gondot, hogy egyszerre legyünk katalánok és spanyolok; a katalánok nagy többsége úgy érzi, hogy a két identitás valamiféle elegyét képviseli. Én is jól együtt tudok élni ezen átfedést mutató, hibrid, vegyes, sőt ellentmondásos identitásokkal” – nyilatkozta. (Igaz, hozzátette, hogy a Spanyolországot megosztó társadalmi feszültségek egyik legfontosabb oka a katalán függetlenségi törekvések korábban sosem tapasztalt mértéke.)

A CIDOB egyébként még a népszavazás előtt, szeptember 26-án közleményt adott ki, melyben nem állt a függetlenség pártjára, hanem a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Ennek jegyében elítélte a szólásszabadság mindennemű korlátozását, az erőszakot és azt, hogy a hatóságok eltűrik a gyűlöletbeszédet. Patikamérlegen kimért kommünikéjében ehelyett a társadalom egyes csoportjainak békés egymás mellett élésére szólított fel – ami minden, csak éppen nem soviniszta uszítás.

A fentiek fényében azt, hogy az összesen 13 millió forintnyi támogatás pontosan mit jelent, nehéz megmondani. Egy biztos: ahhoz sok, hogy azt mondhassuk, Sorost hidegen hagyja Katalónia ügye. Ahhoz viszont édeskevés, hogy kijelenthessük: a szeparatista küzdelmeket a milliárdos tüzeli.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.