Sorsok Közép-Európában

/ 2012.01.12., csütörtök 18:02 /

A Nemzeti Múzeumban január 17-én nyíló kiállítással kezdetét veszi a Raoul Wallenberg-emlékév, melynek során Magyarország és Svédország megemlékezik a magyarországi zsidómentés legendás alakjáról, születésének 100. évfordulójáról.

Könyvek jelennek meg, vetélkedők, konferenciák és hangversenyek szerveződnek, melyek célja több, mint az emlékezés. Wallenberg személyiségének, sorsának összetettsége alkalmassá teszi arra, hogy felidézzük a XX. század megannyi rémségét, itthon és külföldön bemutassuk a tragédiákat, a mindennapok megalkuvásait, gonoszságát, ugyanakkor a hősies diplomáciai missziót s az emberi kiállás számos szép példáját is Wallenberg magyar segítőinek tettei által.

A holokauszt tematizálása gyakran silányul a napi politikai csaták eszközévé. Wallenberg sorsa a nemzetközi értelmezésben is különösen érzékeny feladat, kezdve annak tisztázásától, hogy milyen előkészületek után érkezett Magyarországra, egészen addig, hogy mi lett a sorsa a Szovjetunióba történt elhurcolása után. Hogy lehetett az antifasiszta zsidómentőből a kommunizmus áldozata? - csak hogy a leginkább vitatott kérdést vessük fel. Magyar szempontból ugyanakkor kézenfekvő egy hasonló sorsot is felidézni, éspedig Esterházy Jánosét, aki, bár egyedül szavazott a zsidótörvények ellen, szintén a kommunisták börtönében halt meg.

Wallenbergé és Esterházyé persze nem ugyanaz az eset. Mindketten koruk gyermekei voltak, de az egyikük Svédországban, a másik Magyarországon, más-más társadalmi háttérrel. Azok a szlovák állítások, melyek a magyar gróf korábbi szavaival próbálják hitelteleníteni embermentő tetteit, legalább annyira tarthatatlanok, mintha a Stauffenberg gróf-féle Hitler-ellenes merénylet résztvevőinek felrónánk, hogy a Wehrmachtban szolgáltak. Wallenberg és Esterházy sorsának hasonlósága és különbözősége a közép-európai történelem végtelen összetettségére világít rá, melynek megértése, tudatosítása itthon sem könnyű, hát még külföldön!

A nemzetközi, abszurd módon főleg a német nyelvű sajtóban se szeri, se száma a magyarországi antiszemitizmust, annak mindennapi megnyilvánulásait leíró újságcikkeknek. Elhibázott döntésekkel persze lehet fölöslegesen magas labdákat feladni, de ez nem lehet ok arra, hogy teljesen légből kapott általánosításokkal egy egész országot bélyegezzenek meg.

Kilencvenhat éves apai nagyanyám, aki Esterházyéknál nevelőnő volt, sokat mesél a grófi háztartásban töltött mindennapokról, a háziúr nézeteiről. Néhai anyai nagyanyám, aki pedig a kommunistákat szidva olykor zsidózott is kicsit, megrendülten mesélte, hogy miért vette le nyakából a keresztet, amikor a zsidóságot a sárga csillag viselésére kötelezték, s hogyan segített két családnak túlélni a vészkorszakot - keresztényi meggyőződésből. Ezeket a személyes - és persze ellentmondásos - történeteket nem pótolhatja semmi. De a Wallenberg-évforduló segíthet, hogy a leegyszerűsítő, felületes állítások elhalkuljanak, a nem relativizálható tragédia, s benne a svéd diplomata emberi nagysága, valamint a közép-európai sorsok mélysége a szélesebb közvéleményben is láthatóvá váljék.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.