Sötétség délben – Még egyszer az ukrán oktatási törvényről

/ 2017.09.18., hétfő 16:50 /
Sötétség délben – Még egyszer az ukrán oktatási törvényről

Csont nélkül adja tovább olvasóinak az ukrán propagandát az Átlátszó egyik aloldala. A Do toho címen létező blog szerzője ragaszkodik hozzá, hogy a módosított ukrán oktatási törvény konszenzusos megoldás, sőt jó lesz a magyar kisebbségnek.

Valasz.hu, a nacionalista ökörségek kicsiny lapja címmel gurított írást hétvégén az Átlátszó egyik blogja. A cikkecske replika kívánt lenni a szerdai, nekik és a 444 alkalmi szerzőjének címzett bejegyzésünkre.

Tömören a lényeg: ugyan a magyar sajtóban jórészt a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogát erősen korlátozó törvényként kommentálták a kijevi Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én megszavazott 3491-d jogszabályt, azért akadt két írás, ami meglátta a dolog napos oldalát. A 444 cikke szerint – ami még a címben sem találta el vizsgálódása tárgyát, hiszen „nyelvtörvényről” ír, holott oktatási törvényről van szó – nevetséges a nyelvi jogok sárba tiprásáról beszélni, az Átlátszó blogbejegyzése pedig állítja, nem változtatja meg érdemben a nemzetiségi anyanyelvi oktatási struktúráját az új ukrán oktatási jogszabály.

Ezekre írtunk választ múlt hét közepén A 444 és az Átlátszó szerint mindenki hülye – pedig ők írnak ökörségeket címmel.

A Do toho viszonválasza – az öncélú, egybites minősítéseken túl – újdonságot nem kínál, cserébe arra alkalmas, hogy az ukrán propaganda megvesse a lábát a honi online sajtó egy-két zugában. Ezért még egyszer, utoljára rögzítsünk néhány alapvetést.

1. Eddig olyan szabályozás volt érvényben, ami biztosította a bölcsődétől az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatás lehetőségét Ukrajnában – az új törvény ezt megszünteti. Más szavakkal: Kijevben olyan jogszabályt fogadtak el, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket az oktatás nyelvének szabad megválasztásától. Ezt volt képes úgy tálalni az Átlátszó az első cikkében, hogy: „A törvényalkotó szándéka szerint a nemzetiségi oktatási rendszerekben hangsúlyosabban megjelenne az államnyelv oktatása.” Értik, ugye? Hangsúlyosabban megjelenés = annak kimondása, hogy „az oktatás nyelve az állam nemzeti nyelve”.

2. Amit egyesek kiskapunak neveznek, valójában Damoklész kardja. A 444 és az Átlátszó is arról írtak, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének 4. bekezdése kiskapu a magyaroknak, hiszen azt írja: „Az oktatási intézményekben az oktatási programnak megfelelően egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein.” (Az oktatási törvény 7. cikkelye itt olvasható ukrán eredetiben és magyar fordításban.) Fent idézett átlátszós és 444-es írások szerint ezzel probléma letudva, hiszen lényegében a magyarokra nem is vonatkozik a törvény. Pedig ez súlyos szövegértési hiba. Hiszen – mint írtam – a bölcsödétől az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatástól indulunk, ebből lesz az, hogy „egy vagy néhány tantárgy” magyarul is oktatható. Nem tudok másként fogalmazni: aki ebben a változtatásban magyar emberként nem talál kivetnivalót, baromira szégyellje magát. Az „egy vagy néhány” magyarul oktatható tárgy megfogalmazás a kompromisszumos kegygazdálkodás álarcába bújtatott jogfosztás.

Mit ír pontosan a kifogásolt törvény?
A módosított oktatási törvény, a Legfelsőbb Tanács által elfogadott 3491-d csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását. Innen fölfelé csak az anyanyelv és még egy-két tantárgy tanítható a kisebbségi nyelven.


3. Nem is tudnak rendesen ukránul a kárpátaljai magyarok, majd most végre megtanulnak, ártani nem fog nekik – lényegében ezt üzeni Do toho blog szerzője. Mérhetetlen cinizmussal.
Az ukrajnai kisebbségek ukrántudásáról szabad, sőt kell értelmes vitát kezdeményezni – ezt tette például a Hodinka Antal Központ Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak? című írásában. „Nem a magyar nyelvű oktatási rendszer fokozatos megszüntetése, hanem a nyelvoktatás korszerűsítése a megoldás” – mondják. Egyébiránt ajánlom Gazda Albert írását:

„A brezsnyevi idők oroszosítási törekvéseinek legbrutálisabb, legostobább kárpátaljai jelensége a magyar iskolák kétnyelvűsítése volt. Orosz osztályokat indítottak a színmagyar beregi–ungi–ugocsai falvak iskoláiban. Minden tárgyat – matematikát, fizikát, kémiát, akármit – oroszul oktattak. Nemritkán oroszul rosszul tudó tanárok – oroszul semennyire sem tudó tanulóknak.”

(Zárójel. Valamelyik kommentfolyam mélyén olvastam olyan hozzászólót is, aki azért hápogott, hogy ő Angliába távozott magyarként nem engedhetné meg magának, hogy ne tanuljon meg angolul, és különben is, az ukránok sem tanulhatnak színukrán iskolában, hát majd a kárpátaljaiak is megerőltetik magukat. Az ütnivaló primitívségre két válasz adható: egyrészt a kárpátaljai magyarok nem beköltözők, hanem őslakosok, akiknek a feje fölött vagy négyszer módosították a határt a XX. században. Kettő: eddig is volt ukrántanítás az iskolákban, a tömbben élő helyi magyarság eddig is tanulta az állam nyelvét.)

4. „Az ukránok azt mondják, gyertek, beszéljük meg” – értelmezi a helyzetet az Átlátszó-blog szerzője. Az első cikkében pedig úgy fogalmaz: „Az oktatási reform segítségével szeretnék az államnyelv pozícióját megerősíteni Ukrajnában.” Mindkettő az ukrán propaganda kritikátlan átvétele. Pedig a kijevi hozzáállás sem baráti nem volt, sem konstruktív: szeptember 5-én fél óra alatt másfél évnyi egyeztetést vágtak kukába. Az oktatási törvény tárgyalása során ugyanis – mint az aktuális HVG is megírta – a minisztérium képviselői 30 perccel a végszavazás előtt terjesztették be az oktatás nyelvét szabályozó hetes cikkelyt. Románia és Magyarország képviselői hiába tárgyaltak másfél évig a tárca illetékeseivel.

*

Záró gondolat. Az ukrán államiság olyasmivel szemben jött létre, amit a konstruktivisták a significant other (magyarul társ vagy „alapvető másik”) megnevezéssel illetnek: ez történetesen Oroszország. Az ukranizmus az ukrán nyelv elsőségét jelenti, az uralkodó nacionalizmus lényege, hogy az ukrán államnak hivatalosan egynyelvűnek, egységesnek és kulturálisan egyedinek kell lennie. A módosított oktatási törvény is ennek szolgálatában áll, így nyilvánvaló, hogy részleges érdekegyezés van az orosz (mint ukrajnai kisebbség) és a magyar (mint ukrajnai kisebbség) népcsoportok között. Semmilyen oroszpárti propagandát nem képvisel, aki ezt kimondja. Mert egyszerre kell határozottan elítélni Putyin terrorista háborúját és kiállni a nemzettestvéreink alapvető jogaiért.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.