valasz.hu/vilag/krimibe-illo-tortenet-igy-vette-meg-a-cukoripar-az-orvosok-hallgatasat-120716

http://valasz.hu/vilag/krimibe-illo-tortenet-igy-vette-meg-a-cukoripar-az-orvosok-hallgatasat-120716

Súlyos üzenet: nem kér az arab menekültekből Amerika

/ 2015.09.07., hétfő 09:19 /
Súlyos üzenet: nem kér az arab menekültekből Amerika

A kérést még csak meg sem fontolták, sőt „dzsihadista csoportként” bélyegezték meg a 47 szenátort.

Európa vagy a világ problémája a migrációs válság? Milyen segítséget nyújt a menekülteknek a világ vezető nagyhatalma, az Egyesült Államok? Álszent-e az amerikaiak Európa-bírálata akkor, amikor a szír polgárháború öt éve alatt mindössze 1500 menekültet fogadtak be? – sorjáznak a kérdések.

Bár az európai migrációs válság hónapok tart, a világ vezető nagyhatalma – amíg csak lehet – igyekszik távol tartani magát a problémától. A legutóbbi napokig „letudták” a kérdést a hírek végén, a tévéadásokból szinte teljesen kiszorult a téma. Az Obama-kormány is mélyen hallgatott, el voltak foglalva Iránnal, Ukrajnával. Washingtonban amúgy sem tud mit kezdeni az Európai Unióval egyébként; ha valamit meg kell tárgyalni, nem Brüsszelhez, hanem Londonhoz, Párizshoz és legelőször is Berlinhez fordulnak (ha mást nem is tettek, Barack Obama megköszönte Angela Merkelnek a szír menekültek befogadását).

Migránsok a Keleti pályaudvaron

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A múlt hét azonban sok mindent megváltoztatott: „vizualizálódott” a menekültek tragédiája, a több ezer ember vándorlása nyomán kialakult káosz. A szíriai kisfiú partra sodort holttestéről és a Keleti pályaudvarról készített képek az amerikai médiát is elárasztották. Az európai migrációs krízis a vezető hírek közé került. Európa nem élt át ekkora válságot a II. világháború óta – állítják az elemzések, amelyek gyakran bírálják az Európai Unió széthúzását. De a kritika kijár a világnak és vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak is, amiért olyan kevés segítséget nyújtanak a „bibliai méretű népvándorlás” idején. Michael Ignatieff volt kanadai politikus – jelenleg a Harvard Egyetem professzora – a New York Timesban azt írta: Amerika, Kanada és a közel-keleti országok egy része téved, amikor a migrációs válságot csupán európai problémának tekintik. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek felelőssége van a szíriai menekültek iránt, mivel ők látják el fegyverrel a szír ellenállókat és az ország területén harcolnak az Iszlám Állam ellen. „Európát vádolni alibi politika, a további kifogások – mint hogy a menekülteknek nincsenek megfelelő dokumentumaik – pedig felháborítóak” – írja Ignatieff.

A radikális jobboldali John Bolton, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete Barack Obamát teszi felelőssé, amiért kiengedte kezéből a világ vezetését. Ha az Egyesült Államok nem áll a béketeremtés élére, a világ kaotikussá válik – írja, majd hozzáteszi, hogy Európába irányuló illegális bevándorlás problémája amerikai probléma is.

Egy légi támadásban megsebesült gyermeket visz karján egy férfi a szíriai Dumában

Fotó: AFP/Europress/Sameer Al-Doumy

Az Egyesült Államok ez idáig kevés figyelmet fordított a közel-keleti konfliktusok nyomán tapasztalható emberi tragédiákra. Az ötéves szíriai polgárháborúból négymillió ember menekült el. Nagy részük eddig a környező országok – Jordánia, Libanon, Törökország – táboraiban kapott helyet. Ezek beteltével egyre távolabbi országokat céloznak meg, így jutnak el Európába is.

Az Egyesült Államok, amely a múltban a menekültek egyik fő mentsvára volt, passzívvá vált. Nevetségesen kevés, mindössze 1500 szíriai menekültet fogadott be. Tavasszal 47 szenátor levélben kérte Barack Obamát, hogy Amerika adjon otthont 65 ezer szír menekültnek. De a mostani közhangulatra jellemző, hogy a kérést még csak meg sem fontolták, sőt „dzsihadista csoportként” bélyegezték meg a szenátorokat. A minimális számú szír menekültet hosszú és alapos vizsgálatnak vetik alá. Amerika reszket attól, hogy iszlám radikálisok, terroristák kerülnek az országba. Bármennyire sajnálják a más országokba menekült arabokat, maguk nem kérnek belőlük. Barack Obama alighanem Ferenc pápára vár, aki szeptember végén látogat az Egyesült Államokba, és a Kongresszus előtt is beszédet fog mondani. Minden bizonnyal szót ejt majd a testvéri szeretetről, a nélkülözők segítéséről, a menekültek befogadásáról, és ebben a légkörben talán Obamának is könnyebb lesz elfogadtatni a kiterjedt támogatást, amibe Európa segítése is beletartozhat.

Menekülttábor a török-szír határon

Fotó: Getty/Europress/Gokhan Sahin

Az Egyesült Államok az elmúlt harmincöt évben 1,8 millió menekültet fogadott be; 2015-re 70 ezer ember fogadását irányozták elő. Ugyanakkor Amerika a jordán, libanoni, török menekülttáborok egyik legnagyobb finanszírozója. Eddig 4 milliárd dollárt költöttek ezek fenntartására, de további milliókat ígérnek. Persze ehhez meg kell küzdeni a libertárius képviselőkkel, akik minden külföldi segélyt befagyasztanának vagy radikálisan csökkentenének.

Időről időre Obama szemére vetik azt is, hogy nagyobb nyomást kellene gyakorolnia más tehetős országokra – Kanadától Dél-Amerikáig –: vegyék ki részüket a segítségnyújtásból. Az új szaúdi király éppen Washingtonban folytat hivatalos tárgyalásokat, és napirenden van a szír menekültek kérdése is. Mint köztudomású, a gazdag arab országok – Szaúd-Arábia, Kuvait, Arab Emirátusok, Katar – úgy tesznek, mint ha semmi közük nem lenne a problémához. Ugyanakkor a szaúdiak hevesen bombázzák Jement, és ha a helyzet nem változik, a jemeniek is megindulhatnak nyugat felé.

Amerika azt ígéri, hogy a Földközi-tengeren cirkáló hadihajókkal menti majd a menekültek hajóit. De alighanem azzal tenné a legtöbbet, ha a Szíria jövőjéről folytatott tárgyalásokba bevonná Aszad elnököt, a szíriai ellenzéket, Törökországot, Szaúd-Arábiát, Oroszországot, sőt még Iránt is, és végre előrelépést érne el az egyeztetéseken. De az ellentétek egyelőre kibékíthetetlennek tűnnek. Obama el akarja távolítani Aszadot, Putyin pedig nemcsak támogatja, de a legújabb források szerint fegyverzi is a szír kormányerőket. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az amerikaiak és az oroszok – a hidegháborús hangulat ellenére – meg tudtak egyezni az iráni nukleáris leszerelés kérdésében. Ezt az összhangot kellene megteremteniük a szír kérdésben és az Iszlám Állam elleni harcban is, a konfliktus csillapodása – és egy esetleges békekötés – pedig nagyban hozzájárulna a menekültkérdés megoldásához is.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.