Szakadár Európa

, / 2012.09.26., szerda 12:21 /

Lehet, hogy hamarosan újra kell rajzolni Európa térképét, mert új államok jönnek létre. Bár José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke központosított jövőképet vázolt fel az unió számára, a gazdag régiók kikiáltanák függetlenségüket, és kevesebb diktátumot fogadnának el Brüsszeltől is. Körkép Skóciától Dél-Tirolig.

Az elszakadni vágyó európai régiók közül a módos Flandria áll legközelebb ahhoz, hogy kiszakadjon Belgiumból, faképnél hagyva a szerényebb körülmények között élő Vallóniát. Flandria függetlenségi igényének erősödése összefügg az európai integráció szuperprojektjének elutasításával is - állítja lapunknak Kris Deschouwer brüsszeli egyetemi tanár. A professzor szerint a kiszakadni vágyó területek gazdagok, ezért is fordítanának hátat a szegény "anyaországoknak" és lazítanák kapcsolataikat Brüsszellel. "Az elszakadás különösen kívánatossá válhat az erős kulturális identitású régiók számára. Költség-haszon elemzéseikben túlsúlyba kerülnek az elválás előnyei, függetlenné válásuk ugyanis nem csorbítaná kereskedelmi és gazdasági lehetőségeiket, viszont felmenti őket az alól, hogy anyagi szolidaritást vállaljanak szegényebb honfitársaikkal" - véli. Az elszakadás vágyát még az sem tompítja, hogy a függetlenedni vágyó területek már most is széles körű önrendelkezést élveznek.

A belgák hova álljanak?

Az anyagi szempontok összemosódnak a nemzeti ellentétekkel is, melyek alaposan felgyorsíthatják a szétválás folyamatát. Belgium világelső lett a kormányválság hosszában, mert a flamandok és a vallonok etnikai ellentétei miatt az országot 2010 áprilisától 541 napig ügyvezető kabinet irányította. A flamand és vallon pártok ugyanis nem tudtak megállapodni a Brüsszel környéki kétnyelvű választókerület nemzetiségi felosztásában. Az ügybe belebukott Yves Leterme miniszterelnök, aki elkeseredésében ostorozni kezdte honfitársait, mondván, a flamandokat és a vallonokat nem köti össze más, mint a király, a foci és a sör.

Valóban, az ország északi részén élő, a hollanddal megegyező flamand nyelvet beszélő flamandoknak és a déli területeket benépesítő, francia ajkú vallonoknak nem sok közük van egymáshoz. Ennek jegyében Belgiumban mindenből kettő van. Például a közszolgálati televízió téglalap alakú épületét középen "kettévágták", s az egyik részben a flamand stúdiókszékelnek, a másikból pedig a vallon műsorokat sugározzák. A vallonok földhözragadt népségnek tekintik a flamandokat, akik csak ahhoz értenek, hogy napestig robotoljanak, és az így szerzett pénzt az élére állítsák. A flamandok pökhendi, arrogáns, dologtalan fajtának tekintik a vallonokat, akik - mivel egyebük nincs - azzal kérkednek, hogy a nagy francia nemzet és kultúra részei.

Valóban: nem sok maradt a hatvanas, hetvenes évek gazdagságából, amikor a vallonok alaposan megszedték magukat a szénbányászatból és acéliparból. Mára a bányákat és a kohókat bezárták, a vallonok pedig nem találtak más jövedelmező tevékenységet. A flamandok közben kényszerből pénzügyi központokat alakítottak ki, fejlesztették bankrendszerüket, és jó lehetőséget láttak a turizmusban. A 2010-es parlamenti választásokon az elszakadást támogató Új Flamand Szövetség 28 százalékos eredményével Belgium legerősebb politikai erejévé vált.

Hajrá, Katalónia!

André Sapir brüsszeli közgazdász úgy látja: Belgium felbomlása precedenst teremthetne más nyugat-európai elszakadási mozgalmak számára, például Katalóniában, Lombardiában és Skóciában. A flamandokhoz hasonlóan ugyanis több más gazdag régió polgárai is felteszik időnként a kérdést: miért kellene támogatniuk kevésbé jómódú honfitársaikat? Erről tanúskodik a szeptember közepén Barcelonában tartott hatalmas tüntetés is. "Itt egy újabb voks Katalónia függetlensége mellett" - ezzel zárult Pep Guardiola videoüzenete, melyet az FC Barcelona focicsapatának idén leköszönt edzője küldött a tartomány elszakadásáért tüntető szervezeteknek New Yorkból. (Nem véletlen, hogy a tartományi nemzeti intézménynek tekintett csapat nemrég megújította mezét, rajta a katalán zászló sárga-piros színeivel.)

A katalán és spanyol mentalitás jelentősen eltér egymástól. A katalánok keményen dolgozó, spórolós emberek, akik lenézik az általuk lustának tartott, könnyelmű, mediterrán életvitelt gyakorló spanyolokat. A szorgalomnak köszönhető, hogy Katalóniának erősebb a gazdasága, mint Portugáliának. A katalánok olyan jelentős bevételi forrásokkal rendelkeznek, mint a barcelonai kikötő, a Seat autógyár vagy a kedvenc nyaralóhely, Costa Brava.

Ehhez képes Katalónia az ország legeladósodottabb tartománya. Artur Mas katalán tartományi vezető szerint a régió magas deficitje annak következménye, hogy a madridi adóbevételek 19 százaléka Barcelonából érkezik, de oda csak 14 százalék áramlik vissza. Ezért a katalánok nem tartják elfogadhatónak a Spanyolországban bevezetett megszorító intézkedéseket, melyeket az ország a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségének fejében vállalt. A katalánok úgy érzik, gazdasági helyzetük nem indokolja a lemondást, ezért eszük ágában sincs áldozatot hozni a madridi politika oltárán.

Független Skócia?

Koszovó 2008-as, Szerbiától való függetlenségének kikiáltása után erősödtek meg Skóciában az elszakadáspártiak. Precedenst láttak abban, hogy egy népcsoport Európában egyoldalúan elnyerheti függetlenségét, még akkor is, ha a központi kormány ezt ellenzi. "Nem hagyhatjuk, hogy ez így menjen éveken át" - fakadt ki nemrég a skót függetlenségi népszavazással kapcsolatban David Cameron. A konzervatív brit miniszterelnök azért ragadtatta magát e kijelentésre, mert az év elején Alex Salmond skót kormányfő bejelentette: legkésőbb 2014-ben - az angolok felett aratott bannockburni győzelem 700. évfordulóján - népszavazást tartanak az országrész függetlenségéről. Valószínűleg ez lesz a világ leghosszabb "választási" kampánya. Így jó két évig Nagy-Britannia a politikai bizonytalanság légkörében kénytelen élni. Bár a felmérések szerint a biztos skóciai szavazóknak most csak a 38 százaléka voksolna a függetlenség mellett, a trend a kormányon levő, függetlenséget követelő Skót Nemzeti Pártnak kedvez, mert minden hónapban egy-két százalékkal gyarapítja híveinek számát.

A skótok szeme előtt egy észak-európai jóléti állam lehetősége lebeg. Svédország esetében a szociális hálót, Norvégiánál az olajvagyonon alapuló stabil nyugdíjrendszert, Dániánál a szélenergia hasznosítását hozzák fel példaként. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egyedül sikeresebbek lehetnek, több munkahelyet teremthetnek, jobb nyugdíjrendszert és családi ellátást biztosíthatnak. Ráadásul úgy vélik, a költségvetési megszorítások sem sújtanák annyira a skótokat, mint jelenleg. A pénzügyi válság okozta megszorításokat a skótok igazságtalannak tarják; John Swinney skót pénzügyminiszter szerint hazája kárvallottja a brit gazdaságnak, nem pedig haszonélvezője. Azt pedig különösen sérelmesnek tartják a skótok, hogy a partjaiknál lévő északi-tengeri olajkitermelésből származó jövedelmeket számukra hátrányosan osztják el. Ha Skócia függetlenné válna, a kontinentális talapzatról szóló 1958-as genfi egyezmény alapján a kőolajbevételek 90 százalékához juthatna hozzá.

Bajor öntudat

"Nem német hagyomány, ez Bajorország" - igazítja útba az Oktoberfestről érdeklődő japán turistát egy vasutas a müncheni pályaudvaron. Bajorországot nem véletlenül hívják hivatalosan Bajor Szabadállamnak. Főleg Berlintől szabadulnának.

Wilfried Scharnagl, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori főideológusa szeptemberben könyvet jelentetett meg Bajorország egyedül is képes címmel. Az idős politikus ebben történelmi és gazdasági érvekkel igazolja, miért járna a bajor nemzetnek is önálló ország. Scharnagl komolyan gondolja, amit mond. "Ha valaki 25 éve azt mondja, hogy az észtek vagy a lettek mára függetlenek lesznek, kinevették volna" - magyarázza markáns bajor kiejtésével a Heti Válasznak Scharnagl. "A német egység XIX. századi megszületése a bajorok nagy szerencsétlensége" - mondja. Nemcsak a bajorok önérzetét, de pénztárcáját is sérti a jelenlegi német állam. Ma négy tartomány tartja el a többi tizenkettőt, és a bajorok a legnagyobb befizetők. 2011-ben majdnem négymilliárd eurót kellett átutalniuk az északi vagy keleti, szegényebb részeknek.

Scharnagl is leginkább ezzel indokolja a mihamarabbi függetlenség fontosságát. Szerinte ma a bajorok pénze más németekhez kerül. Meg persze a dél-európaiakhoz. Scharnaglnak ugyanis nemcsak a berlini, de a brüsszeli központi hatalom se nagyon tetszik. "Brüsszel ne szóljon bele, mit halászhat egy portugál, miként éljen egy bajor paraszt, és hogyan vághat disznót egy magyar" - mondja.

A CSU nagy öregje úgy véli, a bajoroknak népszavazáson kell dönteniük arról, hogy milyen formában képzelik a jövőt. Egyelőre azonban csak a bajorok 23 százaléka akarna teljes függetlenséget. "Könyvem felhívás" - bizakodik Scharnagl. Elvégre, ha az elszakadás támogatói még nincsenek is többségben, a felmérések szerint a lakosság több mint 80 százaléka túl nagynak érzi Berlin és Brüsszel hatalmát.

Olasz egység, kétség

A regionális identitások persze mindig ott erősödnek meg, ahol pénzről van szó. Mint például Észak-Olaszországban, ahol az Északi Liga mellett tucatnyi további szeparatista mozgalom követel szakítást Rómával. Először a gazdag Lombardiában fogalmazódott meg a nyolcvanas években a függetlenség vágya, majd más észak-olasz régiók is csatlakoztak. Az Északi Liga által megálmodott országot Padániának hívnák, ahol nem olaszok, hanem padánok élnének. A padánok olaszul beszélnek ugyan, de a párt ideológiája szerint valójában a germán longobárdok leszármazottjai. Az Északi Liga a szorgalmas, "germán" Északot állítja szembe a "lusta" Déllel. A párt által rendezett Miss Padania szépségverseny tavalyi, szőke győztesét már az is felháborította, hogy dél-olasz lányok is indulhatnak a megmérettetésen. "Egy fekete hajú, mediterrán lánynak nincs keresnivalója Padániában" - mondta Jessica Brugali tavaly az Il Giornale napilapnak.

"Európában mindenütt erősödnek a szeparatista mozgalmak" - nyilatkozza a Heti Válasznak Claudio Morganti, az Északi Liga európai parlamenti képviselője. Velencében egy helyi párt be is jelentette, hogy népszavazást kezdeményez a velencei régió, Veneto elszakadásáról. "Padánia nem képes arra, hogy továbbra is eltartsa a hatékonytalan déli részeket" - igazolja Morganti is, hogy miért kell feldarabolni az olasz államot. De a brüsszeli tervekről sincs jobb véleménnyel az Északi Liga politikusa, aki inkább az új és régi alpesi országok - például az új önálló Bajorország - összefogását szorgalmazza.

Ebben az összefogásban az esetlegesen függetlenné váló, jobbára német ajkú Dél-Tirol is szóba jöhet, mely a kül- és védelmi politika kivételével önállóan igazgatja ügyeit. Az adóbevételek kilencven százaléka helyben marad. A bozeni (bolzanói) parlamentben is megjelentek azonban azon erők, amelyek teljes elszakadást akarnának. A Dél-Tiroli Szabadság Mozgalom vagy az Osztrák Szabadságpárt dél-tiroli részlege mindenképp elköszönne Rómától. Idén áprilisban több ezren vonultak fel Bozenben fáklyákkal és népviseletben Róma nélküli jövőt követelve. Szerintük az önálló Tiroli Köztársaság, az önálló Dél-Tirol vagy az Ausztriához való csatlakozás lenne a megoldás. Igaz, utóbbival kevesen rokonszenveznek. Egyetlen igazi tiroli sem cserélné fel Róma hatalmát Bécsére. A kormányzó Dél-tiroli Néppárt (SVP) azonban azzal is megelégedne, ha Bozennek még kevesebb pénzt kellene küldenie Rómába.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.