Szíria: a világháború árnya

/ 2016.02.18., csütörtök 19:01 /
Szíria: a világháború árnya

Az orosz gép lelövésekor egyszer már vészesen közel került a világ Szíria miatt a NATO–orosz háborúhoz. Most megint ijesztően közel vagyunk.

Egyre többet lehet hallani arról, hogy Törökország és Szaúd-Arábia közvetlen beavatkozásra készül Szíriában. Ma például a török kormány képviselője külföldi újságíróknak azt mondta: „Szárazföldi hadműveleteket akarunk. Ha megvan a konszenzus, Törökország részt fog benne venni. Szárazföldi beavatkozás nélkül lehetetlen megállítani ezt a háborút”, üzent a nyugati hatalmaknak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök tegnap még direktebben fogalmazott: „Nem engedjük Azazt elesni”, utalt a törökök által támogatott iszlamista felkelők kezén lévő észak-szíriai városra, amit a kurdok ostromolnak. „Ha megint megpróbálják bevenni, a legkeményebb ellencsapásra számíthatnak”, tette hozzá. A törökök nem a levegőbe beszélnek, az elmúlt napokban bombázták a határ túloldaláról a szír területen hadműveleteket végző kurdok alakulatait.

Ugyancsak a kardcsörtetés zaja hallatszik Szaúd-Arábia és szövetségesei, a kicsi, de gazdag olajállamok felől. A hónap elején még csak arról beszéltek, hogy az Iszlám Állam elleni amerikai vezetésű koalíció tagjaként hajlandók csapatokat és repülőgépeket küldeni a terrorkalifátus ellen, ha erre szövetségeseik megkérik őket. Már akkor is gyanúsnak tűnt, miért lett hirtelen sürgős az Iszlám Állam elleni harc, amikor a szaúdiak eddig nem törték össze magukat a terror elleni küzdelemben, de hamarosan világos lett, hogy ez csak fügefalevél a valódi szándékokon. „A jövőben nem lesz többé Basár el-Aszad”, jelentette ki a szaúdi külügyminiszter egy német lapnak, és elismerték, már megkezdődött a gépek és a katonai személyzet telepítése a törökországi Incirlik légi támaszpontra. A törökök és a szaúdiak világossá tették, hogy összehangolt beavatkozásra készülnek Szíriában.

Senki ne gondolja, hogy az Iszlám Állam lenne a célpont: ha lesz szaúdi-török invázió Szíriában, akkor annak célja a kurdok szétverése (török részről), illetve Aszad elnök megbuktatása, a következménye pedig az iszlamisták (a Nuszra Front, az Iszlám Hadserege és csatolt részeik) hatalomra juttatása az ország most kormányellenőrzés alatt álló részén.

Mindez azt is jelenti, hogy a helyzet iszonyú veszélyes – majdnem annyira, mint amikor a törökök lelőttek egy orosz bombázó-repülőgépet a légterük megsértésére hivatkozva, a turkomán milicistáik pedig legyilkolták az egyik katapultált pilótát.

A két szunnita nagyhatalom beavatkozásból minimum katasztrofális regionális konfliktus (Irán, Libanon, Irak és Jordánia bevonódásával), rosszabb esetben teljes eszkaláció lehet. A szíriai helyzet rettenetesen összetett, de a legalapvetőbb összefüggés mégiscsak egyszerű: ha a törökök (és a szaúdiak) behatolnak Szíriába, ott szembetalálják magukat az Aszadot támogató orosz hadsereggel. Ez pedig potenciálisan egy NATO–Oroszország konfliktust jelent, más néven világháborút.

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

Nem véletlen, hogy az Aszadot egyébként megbuktatni akaró amerikaiak zavartan hallgatnak, és nem bíztatják szövetségeseiket a beavatkozásra. Ekkora hazárdjátékot józan vezető nem vállal egy alapvetően másodlagos célért, de nem tudni, hogy Erdogan török elnök és a Szaúd-Arábiát ténylegesen irányító Mohammed bin Szalman herceg még józan vezetőnek számít-e.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért most éleződött ki ennyire a helyzet? Hiszen a háború négy éve tart. A válasz az, hogy a szaúdi-török taktika, vagyis az iszlamista felkelők felfegyverzése és pénzelése, a szír állam struktúráinak lassú felmorzsolása eddig működött, de az orosz beavatkozás mindent megváltoztatott. Már korábban jeleztük, hogy a szír hadsereg december közepe óta nyerésben van, és majdnem minden fronton egyre jobban áll. Azóta ez még inkább igaz: Aleppó fölött – tandemban a kurdokkal – sikerült elvágni a lázadók fő utánpótlási vonalát Törökország felé, a latakiai hegyekben pedig az utolsó felkelő bázisok kifüstölése zajlik.

Most úgy látszik: ha minden így menne tovább, és az oroszok bírják pénzzel és bombával, az év végére vége lehetne a szír háborúnak Aszad és a kurdok győzelmével. Márpedig ezt a törökök és a szaúdiak nem fogják eltűrni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.