Szíria: a világháború árnya

/ 2016.02.18., csütörtök 19:01 /
Szíria: a világháború árnya

Az orosz gép lelövésekor egyszer már vészesen közel került a világ Szíria miatt a NATO–orosz háborúhoz. Most megint ijesztően közel vagyunk.

Egyre többet lehet hallani arról, hogy Törökország és Szaúd-Arábia közvetlen beavatkozásra készül Szíriában. Ma például a török kormány képviselője külföldi újságíróknak azt mondta: „Szárazföldi hadműveleteket akarunk. Ha megvan a konszenzus, Törökország részt fog benne venni. Szárazföldi beavatkozás nélkül lehetetlen megállítani ezt a háborút”, üzent a nyugati hatalmaknak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök tegnap még direktebben fogalmazott: „Nem engedjük Azazt elesni”, utalt a törökök által támogatott iszlamista felkelők kezén lévő észak-szíriai városra, amit a kurdok ostromolnak. „Ha megint megpróbálják bevenni, a legkeményebb ellencsapásra számíthatnak”, tette hozzá. A törökök nem a levegőbe beszélnek, az elmúlt napokban bombázták a határ túloldaláról a szír területen hadműveleteket végző kurdok alakulatait.

Ugyancsak a kardcsörtetés zaja hallatszik Szaúd-Arábia és szövetségesei, a kicsi, de gazdag olajállamok felől. A hónap elején még csak arról beszéltek, hogy az Iszlám Állam elleni amerikai vezetésű koalíció tagjaként hajlandók csapatokat és repülőgépeket küldeni a terrorkalifátus ellen, ha erre szövetségeseik megkérik őket. Már akkor is gyanúsnak tűnt, miért lett hirtelen sürgős az Iszlám Állam elleni harc, amikor a szaúdiak eddig nem törték össze magukat a terror elleni küzdelemben, de hamarosan világos lett, hogy ez csak fügefalevél a valódi szándékokon. „A jövőben nem lesz többé Basár el-Aszad”, jelentette ki a szaúdi külügyminiszter egy német lapnak, és elismerték, már megkezdődött a gépek és a katonai személyzet telepítése a törökországi Incirlik légi támaszpontra. A törökök és a szaúdiak világossá tették, hogy összehangolt beavatkozásra készülnek Szíriában.

Senki ne gondolja, hogy az Iszlám Állam lenne a célpont: ha lesz szaúdi-török invázió Szíriában, akkor annak célja a kurdok szétverése (török részről), illetve Aszad elnök megbuktatása, a következménye pedig az iszlamisták (a Nuszra Front, az Iszlám Hadserege és csatolt részeik) hatalomra juttatása az ország most kormányellenőrzés alatt álló részén.

Mindez azt is jelenti, hogy a helyzet iszonyú veszélyes – majdnem annyira, mint amikor a törökök lelőttek egy orosz bombázó-repülőgépet a légterük megsértésére hivatkozva, a turkomán milicistáik pedig legyilkolták az egyik katapultált pilótát.

A két szunnita nagyhatalom beavatkozásból minimum katasztrofális regionális konfliktus (Irán, Libanon, Irak és Jordánia bevonódásával), rosszabb esetben teljes eszkaláció lehet. A szíriai helyzet rettenetesen összetett, de a legalapvetőbb összefüggés mégiscsak egyszerű: ha a törökök (és a szaúdiak) behatolnak Szíriába, ott szembetalálják magukat az Aszadot támogató orosz hadsereggel. Ez pedig potenciálisan egy NATO–Oroszország konfliktust jelent, más néven világháborút.

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

Nem véletlen, hogy az Aszadot egyébként megbuktatni akaró amerikaiak zavartan hallgatnak, és nem bíztatják szövetségeseiket a beavatkozásra. Ekkora hazárdjátékot józan vezető nem vállal egy alapvetően másodlagos célért, de nem tudni, hogy Erdogan török elnök és a Szaúd-Arábiát ténylegesen irányító Mohammed bin Szalman herceg még józan vezetőnek számít-e.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért most éleződött ki ennyire a helyzet? Hiszen a háború négy éve tart. A válasz az, hogy a szaúdi-török taktika, vagyis az iszlamista felkelők felfegyverzése és pénzelése, a szír állam struktúráinak lassú felmorzsolása eddig működött, de az orosz beavatkozás mindent megváltoztatott. Már korábban jeleztük, hogy a szír hadsereg december közepe óta nyerésben van, és majdnem minden fronton egyre jobban áll. Azóta ez még inkább igaz: Aleppó fölött – tandemban a kurdokkal – sikerült elvágni a lázadók fő utánpótlási vonalát Törökország felé, a latakiai hegyekben pedig az utolsó felkelő bázisok kifüstölése zajlik.

Most úgy látszik: ha minden így menne tovább, és az oroszok bírják pénzzel és bombával, az év végére vége lehetne a szír háborúnak Aszad és a kurdok győzelmével. Márpedig ezt a törökök és a szaúdiak nem fogják eltűrni.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.