Szíria: a világháború árnya

/ 2016.02.18., csütörtök 19:01 /
Szíria: a világháború árnya

Az orosz gép lelövésekor egyszer már vészesen közel került a világ Szíria miatt a NATO–orosz háborúhoz. Most megint ijesztően közel vagyunk.

Egyre többet lehet hallani arról, hogy Törökország és Szaúd-Arábia közvetlen beavatkozásra készül Szíriában. Ma például a török kormány képviselője külföldi újságíróknak azt mondta: „Szárazföldi hadműveleteket akarunk. Ha megvan a konszenzus, Törökország részt fog benne venni. Szárazföldi beavatkozás nélkül lehetetlen megállítani ezt a háborút”, üzent a nyugati hatalmaknak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök tegnap még direktebben fogalmazott: „Nem engedjük Azazt elesni”, utalt a törökök által támogatott iszlamista felkelők kezén lévő észak-szíriai városra, amit a kurdok ostromolnak. „Ha megint megpróbálják bevenni, a legkeményebb ellencsapásra számíthatnak”, tette hozzá. A törökök nem a levegőbe beszélnek, az elmúlt napokban bombázták a határ túloldaláról a szír területen hadműveleteket végző kurdok alakulatait.

Ugyancsak a kardcsörtetés zaja hallatszik Szaúd-Arábia és szövetségesei, a kicsi, de gazdag olajállamok felől. A hónap elején még csak arról beszéltek, hogy az Iszlám Állam elleni amerikai vezetésű koalíció tagjaként hajlandók csapatokat és repülőgépeket küldeni a terrorkalifátus ellen, ha erre szövetségeseik megkérik őket. Már akkor is gyanúsnak tűnt, miért lett hirtelen sürgős az Iszlám Állam elleni harc, amikor a szaúdiak eddig nem törték össze magukat a terror elleni küzdelemben, de hamarosan világos lett, hogy ez csak fügefalevél a valódi szándékokon. „A jövőben nem lesz többé Basár el-Aszad”, jelentette ki a szaúdi külügyminiszter egy német lapnak, és elismerték, már megkezdődött a gépek és a katonai személyzet telepítése a törökországi Incirlik légi támaszpontra. A törökök és a szaúdiak világossá tették, hogy összehangolt beavatkozásra készülnek Szíriában.

Senki ne gondolja, hogy az Iszlám Állam lenne a célpont: ha lesz szaúdi-török invázió Szíriában, akkor annak célja a kurdok szétverése (török részről), illetve Aszad elnök megbuktatása, a következménye pedig az iszlamisták (a Nuszra Front, az Iszlám Hadserege és csatolt részeik) hatalomra juttatása az ország most kormányellenőrzés alatt álló részén.

Mindez azt is jelenti, hogy a helyzet iszonyú veszélyes – majdnem annyira, mint amikor a törökök lelőttek egy orosz bombázó-repülőgépet a légterük megsértésére hivatkozva, a turkomán milicistáik pedig legyilkolták az egyik katapultált pilótát.

A két szunnita nagyhatalom beavatkozásból minimum katasztrofális regionális konfliktus (Irán, Libanon, Irak és Jordánia bevonódásával), rosszabb esetben teljes eszkaláció lehet. A szíriai helyzet rettenetesen összetett, de a legalapvetőbb összefüggés mégiscsak egyszerű: ha a törökök (és a szaúdiak) behatolnak Szíriába, ott szembetalálják magukat az Aszadot támogató orosz hadsereggel. Ez pedig potenciálisan egy NATO–Oroszország konfliktust jelent, más néven világháborút.

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

A tüzérek lövedéket visznek két török felségjelű löveg mellett a török-szír határnál, a délkelet-törökországi Kilis település közelében

Nem véletlen, hogy az Aszadot egyébként megbuktatni akaró amerikaiak zavartan hallgatnak, és nem bíztatják szövetségeseiket a beavatkozásra. Ekkora hazárdjátékot józan vezető nem vállal egy alapvetően másodlagos célért, de nem tudni, hogy Erdogan török elnök és a Szaúd-Arábiát ténylegesen irányító Mohammed bin Szalman herceg még józan vezetőnek számít-e.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért most éleződött ki ennyire a helyzet? Hiszen a háború négy éve tart. A válasz az, hogy a szaúdi-török taktika, vagyis az iszlamista felkelők felfegyverzése és pénzelése, a szír állam struktúráinak lassú felmorzsolása eddig működött, de az orosz beavatkozás mindent megváltoztatott. Már korábban jeleztük, hogy a szír hadsereg december közepe óta nyerésben van, és majdnem minden fronton egyre jobban áll. Azóta ez még inkább igaz: Aleppó fölött – tandemban a kurdokkal – sikerült elvágni a lázadók fő utánpótlási vonalát Törökország felé, a latakiai hegyekben pedig az utolsó felkelő bázisok kifüstölése zajlik.

Most úgy látszik: ha minden így menne tovább, és az oroszok bírják pénzzel és bombával, az év végére vége lehetne a szír háborúnak Aszad és a kurdok győzelmével. Márpedig ezt a törökök és a szaúdiak nem fogják eltűrni.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.