Szolzsenyicin rizskásával

/ 2013.01.16., szerda 14:15 /

A minap a Pekingi Hírek című napilap honlapja a déli rizskása nevű étel leírását közölte, a fogást ily módon dicsérve: "Mi más adhatna melegséget és reményt ebben a nagy hidegben, mint egy tál forró dél-kínai kása?" Az életmód rovat cikke normális esetben nem okozott volna feltűnést; megjelenésekor azonban a tájékozott olvasók számára egyértelmű volt, hogy kőkemény politikáról van szó, s a papi az új kínai vezetés első komoly próbatételét jelképezi. De hogy kerül a kása az asztalra?

Az ügy központjában Kína egyik legtekintélyesebb lapja, a Déli Hétvége áll. Az ország leggazdagabb és legnyitottabb tartományában, Kantonban kiadott újság tényfeltáró riportjairól ismert, három évtizedes működése alatt számos visszaélést, korrupciós ügyet, titkolni kívánt problémát leplezett le. Mivel üzletileg sikeres, és a helyi káderek az újságírók abajgatása helyett inkább a biznisszel vannak elfoglalva, eddig mindent túlélt. Tavaly azonban a tartomány új propagandafőnököt kapott, aki elhatározta, hogy a renegát déli orgánumot visszaterelgeti a helyes útra, s a Déli Hétvégét szoros felügyelet alá vonta. A nagyobb szabadsághoz szokott sajtómunkásoknál végül akkor borult ki a bili, amikor a propagandafőnök saját kezűleg teljesen átírta a szerkesztőség újévi köszöntőjét, így a megjelent változat már a pártot dicsőítette, noha az eredeti még az alkotmányosságról szólt. A cenzúra persze régi szép kínai hagyomány, de az már szakítást jelentett a szokásjoggal, hogy a cenzor nem meghúzta vagy törölte a cikket, hanem gyakorlatilag maga írta meg az újságíró helyett. A nyílt beavatkozás és az azt követő eltussolási kísérletek miatt a lap alkalmazottai sztrájkba léptek, a szerkesztőség előtt pedig tüntetésekre került sor a sajtószabadság védelmében. Ilyenre emberemlékezet óta nem volt példa, s fokozta a helyzet élességét, hogy nyíltan vagy burkoltan más médiumok is kiálltak déli társuk mellett.

Ilyen támogatást jelentett a testet-lelket melengető déli kása említett méltatása a fővárosi lap részéről - a "déli kása" és a "déli hét(vége)" ugyanis majdnem ugyanúgy hangzik kínaiul. A háromszázmillió kínai mikroblog jelentős része is támogató bejegyzésekkel telt meg, s még Kína legnépszerűbb bloggere, a 32 millió követővel büszkélkedő színésznő, Jao Csen is állást foglalt - ő egy Szolzsenyicin-idézetet közölt az igaz szó hatalmáról, a lap logójával illusztrálva.

Az ügy végül kompromisszummal zárult: az újságírók felvették a munkát, a propagandisták pedig megígérték, hogy visszatérnek a cenzúra jól bevált finomabb formáihoz.

Az eset nem is önmagában érdekes, hanem mert jól jelzi a most hivatalba lépő új vezetők előtt álló problémákat. A kínai nyilvánosság ugyanis jelentősen megváltozott az elmúlt években: az interneten villámgyorsan terjednek a hírek, a közvéleményre nagyobb hatással vannak az ismertebb bloggerek, mint a pártlapok vezércikkírói, s már a hagyományos médiumok sem tehetik meg, hogy teljesen függetlenítik magukat a valóságtól - ez esetben elvesztenék olvasóikat, és csődbe mennének. Vagyis Hszi Csin-ping új pártfőtitkárnak és csapatának a következő évtizedben már egy olyan országot kell kormányozniuk, amelynek lakói - legalábbis a több százmilliós középosztály tagjai - tájékozottak Kína és a világ ügyeiben.

Nem csoda, hogy a külvilág nagy érdeklődéssel figyelte az új vezetés - végül is vegyesre sikeredett - reakcióit az ügyben. Hszi Csin-ping - aki egyébként annak az egykori "liberális" pártvezetőnek a fia, aki a '70-es évek végén Kantonban elindította az elképesztően sikeres reformokat - hallgatott, és a központi kormány többi tisztviselője sem szólalt meg, már azt leszámítva, hogy az interneten szűrni kezdték a botrány kulcsszavaira vonatkozó kereséseket, és kiadtak egy titkos - persze azonnal kiszivárgott - utasítást, mely szerint a sajtó nem foglalkozhat a sajtósztrájkkal. Ugyanakkor a szabadságpárti tüntetésekbe a rendőrség nem avatkozott be, és a lázadó újságíróknak is büntetlenséget ígértek. Vagyis úgy tűnik, hogy az új gárda bizonyos fokig képes alkalmazkodni az új helyzethez, ami minden bizonnyal nem csökkenteni, hanem éppen növelni fogja a rendszer stabilitását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.