Távol-Keleten a helyzet

/ 2018.01.10., szerda 17:32 /

Ha Kim Dzsongun tekintélye csorbulna, lehet, hogy inkább vállalná a háborút, mint az arcvesztést – állítja egy tanulmány, mely párhuzamot lát a mostani feszültség és a Pearl Harbor elleni támadás között.

Ismét sláger lett az Egyesült Államokban Eri Hotta japán származású amerikai politológus egy évtizede kiadott kötete, a Japán 1941. A tanulmány azért vált népszerűvé, mert mostani értelmezése párhuzamot von az Egyesült Államokat érő észak-koreai nukleáris fenyegetés és a II. világháború alatt a Pearl Harbor-i amerikai hadikikötő japán megtámadása között. A könyvet szakértők és műkedvelő stratégák amolyan megoldókulcsként használják, hogy dekódolják a Kim Dzsongun észak-koreai vezető megszólalásai mögött rejlő valódi szándékot.

Senki nem tud semmit

Kim Dzsongun jövőbeni tettei kifürkészésének eddig egyetlen módja volt, hogy a beszédeit próbálták értelmezni. Most sem történt ez másként: az észak-koreai vezető újévi üzenetét az amerikai és dél-koreai elemzők ízekre szedték. Egyik részük arra jutott: az üzenet az eddigieknél békülékenyebb. Nem ócsárolta Donald Trump amerikai elnököt, a feszültség enyhítésének érdekében tárgyalásokat kezdeményezett Dél-Koreával, célzást tett arra, hogy atom- és rakétaprogramjának technikai fejlesztését leállítja és „csak” a mennyiség növelésére összpontosít, valamint bizonyos feltételekkel engedélyezi, hogy országának sportolói részt vegyenek a februárban rendezendő dél-koreai téli olimpián.

A szakértők másik fele úgy látja: stiláris módosításokon kívül semmi sem változott. Számukra különösen az erős, hogy Kim kijelentette, az atomfegyverek indítógombja az íróasztalán van – Trump erre válaszul közölte, hogy az ő gombja nagyobb. Az olimpiai részvételt a diktátor ahhoz kötötte, hogy fújják le a minden évben ilyenkor szokásos amerikai–dél-koreai hadgyakorlatot; a rakéta kilövésére alkalmas óriás tengeralattjáró építése pedig nem a fegyverarzenál technikai fejlesztésének befagyasztását jelzi.

Az elemzések nem válaszolják meg az alapvető kérdést: Észak-Korea valóban háborúra készül Amerika ellen? Trump Phenjannak szánt üzengetéseit ennél világosabban lehet értelmezni, mert az amerikai hadsereg szemmel láthatóan nem készül háborúra. Tehát a rejtély kulcsa továbbra is Kim Dzsongun.

Hotta könyvében és a mostani Észak-Koreával kapcsolatos feszültséget elemző megszólalásaiban új elméletet fektetett le. A várható eseményeket nem a nyilvános megszólalásokon keresztül, hanem a távol-keleti politikai gondolkodásmód górcső alá vételével elemzi. „Komoly analógiát látok az 1941-es Pearl Harbor-i amerikai hadikikötő elleni támadást megelőző események és a mostani észak-koreai katonai fenyegetés és diplomáciai manőverek között” – állította a politológus a 38 North (a név a Koreai-félszigetet a II. világháború után kettévágó északi 38. szélességi fokra utal) amerikai portálnak.

Anno a kardcsörtető Japánnal szemben Franklin Roosevelt amerikai elnök olajembargót vezetett be. Ez a döntés megfosztotta a császárságot olajszükségletének 93 százalékától. Csakúgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának washingtoni javaslatra elfogadott mostani határozata, amely Kim Dzsongun olajimportjának 90 százalékát tiltotta le. Hotta szerint ha a létfontosságú energiahordozó hiánya miatt az észak-koreai elit is ugyanazt a következtetést vonja le, mint 77 éve a japán, vagyis hogy a háború elkerülhetetlen, akkor már komolyan kell aggódni.

„Támadjunk, amíg tudunk, mert Amerika kiszárít minket” – mondták Tokióban a háború hívei 1941-ben. A japán hadiflotta naponta 400 tonna olajat használt fel, a készletek az utánpótlás hiányában gyorsan fogytak. A háborús készülődés hisztérikus irányt vett, Hotta szavaival élve: olyan volt, mint amikor a repülőt az automata pilóta irányítja, és az embernek nincs ráhatása a kormányzásra.

Amerika visszainteget

A mostani észak-koreai és a II. világháború alatti japán magatartás párhuzamba állítása abból a szempontból kézenfekvő, hogy Észak-Koreában már 70 éve, a kommunista állam kikiáltása óta háborús felkészülés zajlik. Az 1950 és 1953 közti koreai háború utáni időszak csak ráerősített a felszított tébolyra. Csakhogy az évtizedekkel ezelőtt használt retorika az idő múlásával alapos változáson esett át. Míg az államalapító Kim Ir Szen akkori pártvezető a feltételezett déli támadás visszaveréséről, majd az ország újraegyesítéséről szónokolt, unokája, Kim Dzsongun az amerikai nagyvárosok elpusztításával fenyeget. Az észak-koreai doktrína a védelemtől és az esetleges katonai akció regionális kiterjedésétől jutott el a támadásig és a globális méretekig.

Mindez önmagában is sok veszélyt rejt. De az igazi kockázat az, hogy Kim Dzsongun a szavak frontján most már nem lesz képes a háborús hangulatot tovább fokozni, lassan elér a falig. Az olajembargó miatt a katonai infrastruktúra leépülése, valamint az Amerikával folytatott szájkarate muníciójának elapadása – az amerikai nagyvárosok elpusztításának lehetőségénél nehéz nagyobbat mondani – veszélyes gyújtóelegyet hozhat létre.

Hotta ezt a jelenséget elemezte Japánról írott könyvében is, s munkájának legérdekesebb részében arról értekezik, hogy a császári udvar számításai, a szakértők titkos elemzései azt mutatták: Amerikával szemben a háború megnyerésének esélye kicsi. Ennek ellenére Hirohito császár, a politikai és katonai elit a Pearl Harbor-i támadás mellett döntött. Hotta a végzetes és logikátlan lépést a félelemmel magyarázza, mondván, a távol-keleti politikai kultúrában egy ország vezetőjének hitelvesztés miatti aggodalma felülírja a józan észt. Ez történt Japánban is 77 éve: miután a vezetők kimondták, hogy a háború elkerülhetetlen, senki nem mert visszakozni, mert félt az arcvesztéstől.

Ezt Észak-Korea esetében is csak egyféleképpen lehet elkerülni: ha valamilyen egérutat adnak Kim Dzsongunnak. Ahogy most Washington és Szöul is tette, amikkor bejelentették, hogy elhalasztják az éves amerikai–dél-koreai hadgyakorlatot; Észak-Korea ennek fejében bejelentette, hogy megkezdi a tárgyalásokat az olimpiai részvételéről.

Diplomáciai stop

Hasonló egyezkedést akart kicsikarni Konoe Fumimaro japán miniszterelnök is a Pearl Harbor-i támadás előtt. Alaszkában vagy Honoluluban szeretett volna találkozni Roosevelttel, hogy valamit fel tudjon mutatni a „héjáknak”, így elkerülje a háborút. A japán kormányfő azt kérte Amerikától, hogy ismerje el a szigetország által megszállt Mandzsúria kormányát, cserében Tokió kivonja onnan csapatait. Az amerikai elnök kitért a megbeszélés elől, Fumimaro pedig már nem tudott ellenállni a magukat az „elkerülhetetlen háború” tézisébe belelovaló tábornokoknak.

Washington a jelek szerint még egyszer nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni. De a hadgyakorlat lefújása csak ideig-óráig lesz elég a feszültség enyhítésére, mert az atomhatalmi státusz a kommunista állam identitásává vált. Amerika viszont a nukleáris leszerelést akarja. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a minap ki is jelentette: „Soha nem fogjuk elfogadni, hogy Észak-Koreának atomfegyvere legyen.” Vagyis kompromisszumok ide, gesztusok oda, Távol-Keleten a helyzet változatlan – sőt egyre rosszabb.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.