Távolodóban Magyarországtól

/ 2017.06.07., szerda 18:07 /

Miért nem állt ki Prága a kvótaperben az Orbán-kormány mellett? A csehek rokonszenveznek Orbán Viktor migránspolitikájával, mégsem álltak ki mellette a kvótaperben. Csehország annyira Nyugatra sorolja magát, hogy eltávolodhat a V4-ektől – állítja Lékó István, a Lidové noviny cseh jobboldali napilap főszerkesztője.

– Hogyan lesz egy magyar újságíró Csehország legpatinásabb napilapja, a Lidové noviny főszerkesztője?

– A ’80-as évek közepén elhagytam Nagykapost, kelet-szlovákiai szülőföldemet, és Prágába költöztem. A rendszerváltás előestéjén a Szabad Európa Rádió magyar adásait tudósítottam, és pályám elején már dolgoztam pár évig a Lidové novinynál, de később saját lapjaimat vezettem. Andrej Babiš üzletemberrel a kilencvenes évek közepén ismerkedtem meg, azóta is baráti viszonyban vagyunk, nemcsak amiatt, hogy mindketten Szlovákiából származunk. Amikor a most lemondott pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes 2013 végén megvette a MAFRA kiadóvállalatot, amely a Lidové noviny megjelenéséért is felel, megkért, hogy menjek az 1893-ban alapított laphoz.

– Andrej Babiš az édesanyja révén, aki Kárpátaljáról származik, félig magyar – bár nem beszéli a nyelvünket –, és környezetében is több magyar dolgozik. Magyar lobbicsoport alakult Prágában?

– Véletlenszerűen formálódott így Babiš környezete. Csehországban különböző posztokon feltűnnek magyar nevű személyek, mint például Andor Šándor, a cseh katonai elhárítás volt főnöke, de tudtommal ő sem beszéli felmenői nyelvét. Az elcsehesedett magyarok elődei az 1945 utáni felvidéki kényszerkitelepítés során kerültek az ország északi és nyugati vidékére. A beolvadást segítette, hogy cseh földön nem volt magyarellenesség, három nemzedék alatt a vegyes házasságok miatt sokan már csak nevükben őrzik gyökereiket. A cseh környezet nem talált kivetnivalót abban sem, hogy kineveztek főszerkesztőnek.

– A jobbközép, konzervatív Lidové noviny milyen helyet vívott ki a 10,5 milliós Csehország lappiacán?

– A harmadik legnagyobb cseh napilap vagyunk, kb. 40 ezres eladott példányszámmal. Máig Václav Havel, a kommunista időszak ellenzéki írója és politikusa, Csehország első államfője szellemiségéből „táplálkozunk”. A nyugati parlamenti demokrácia hívei közé tartozunk, uniópárti lap vagyunk, amely erősen bírálja az oroszországi politikai körülményeket.

– Milyen a Lidové noviny szerkesztőségének viszonya Andrej Babišhoz? Azzal vádolják a milliárdos tulajdonost, hogy kézi vezérléssel irányítja a lapot, és ennek alátámasztására egy hangfelvételt is bemutattak.

– A hangfelvételről bebizonyosodott, hogy tendenciózusan összevágott anyag. Az ügy az őszi parlamenti választások előszele. Egyébként a Lidové noviny többször is bírálta Babišt, például azért, mert miniszterelnök-helyettesként nem határolódott el Miloš Zeman államfő oroszbarát kijelentéseitől, inkább megpróbált vele szót érteni.

– Magyarországot hogyan kezeli a Lidové noviny?

– Párszor írtunk az EU-val való vitáiról, mostanában főleg a kvótarendszer körüli helyzetről meg a CEU körüli botrányról. A kvóta elutasítása rokonszenves a csehek nagy részének, a prágai kormány is ezt teszi. Budapest álláspontjával nagyjából én is egyetértek. Azonosulni tudok azzal is, amit Babiš mondott ezzel kapcsolatban: Európát védeni kell a menekültek beözönlésétől, a határok őrzésébe a NATO-nak is be kellene kapcsolódnia. E témáról Orbán Viktor miniszterelnökkel másfél éve interjút készítettem, melynek magas volt a tetszési indexe. Csehországban az emberek nagy része kedveli Orbánt.

– A kvóta elutasítása miatt?

– Igen. Két-három éve Orbán már olyan dolgokról beszélt – többek között a migránsáradat veszélyeiről –, amelyeket az uniókonform cseh politikusok akkor még szóba sem mertek hozni. Az EU hozzáállása a migránsügyhöz sokakban kérdéseket vet fel, ezért rokonszenveznek a határozott magyar fellépéssel. De elismerik Orbán érdemeit a magyar gazdaság rendbetétele és fellendítése miatt is.

– A prágai kormány azonban – nem úgy, mint a lengyel – elmulasztotta, hogy csatlakozzon Budapesthez vagy Pozsonyhoz az Európai Unió bíróságán folyó, a kvótarendszert megtorpedózni hivatott perben. A V4-ek mellett nem állt ki az a cseh kormány, amelynek a miniszterelnök-helyettese, lemondásáig, Babiš volt.

– A kormányban három párt van: a baloldali szociáldemokraták, a centrista Kereszténydemokrata Unió-Cseh szlovák Néppárt, valamint Babiš mozgalma, az ANO. A szocdemek a néppártiakkal a kulcskérdésekben egy követ fújnak. A két párt verbálisan elutasítja a kvótarendszert, de jogi szinten nem akar ujjat húzni az unióval. Amikor a Visegrádi Együttműködés másik három tagállamának érdekei egybeesnek a cseh szándékokkal, akkor Prága kiáll a V4-ek mellett. Ha nem, akkor jön a hallgatás. A csehek nem ideologizálnak, gyakorlatias a gondolkodásmódjuk.

– Az őszi választás kimenetele befolyásolja-e, mennyire lehet számítani a jövőben Prágára a V4-ek együttműködésében?

– Bármilyen eredmény legyen, Csehország közelebb fog kerülni Németországhoz és Franciaországhoz, és távolodni a visegrádiaktól. A közvéleménynek legalább 80 százaléka inkább a „mag-Európához”, mintsem a Visegrádi Együttműködéshez akar tartozni. Ennek egyik jele volt a 2015-ben létrehozott „slavkovi háromszög” Bécs, Pozsony és Prága részvételével. (Slavkov történelmi neve Austerlitz. A szövetséget a csehek kezdeményezésére hozták létre a nyugati orientáció erősítésére, a visegrádi elkötelezettség ellensúlyozására – a szerk.) A csehek úgy tartják, hogy nem a közép-európai, hanem a nyugati kultúrkör tagjai. A leendő kormánykoalíció összetételétől függetlenül a gazdasági érdekek Brüsszel, Berlin, Párizs, vagyis még jobban a „mag-Európa” felé tolják majd Prága szekerét. A politikát pedig a gazdaság határozza meg.

– Csehország erősebben van bekötve a nyugati gazdasági vérkeringésbe, mint Magyarország?

– A rendszerváltáskor Magyarországon, amit csak tudtak, külföldi cégeknek adtak el. A magyar tőke így nem tudott megerősödni. A konzervatív Václav Klausnak köszönhetően, aki volt pénzügyminiszter, miniszterelnök és két cikluson keresztül államfő, a cseh tőke megerősödött. Csehországnak tíz olyan milliárdosa van, akiknek vagyona messze meghaladja a magyar dúsgazdagok javait. Például a Forbes magazin szerint a leggazdagabb magyarnak is kevesebb pénze van, mint a tizedik helyen álló cseh milliárdosnak. A nagy cseh cégek – a magyar vállalatokkal ellentétben – be tudtak törni a nyugati piacokra. Például Babišnak Németországban egy nagy vegyi gyára van, de övé egy jelentős német pékség is. Viszont Babišnak semmilyen politikai vagy üzleti kapcsolata sincs az oroszokkal, s tudtommal nem is volt. Befektetései csak az EU országaiban vannak.

– Elemzők szerint az októberi parlamenti választások után, ha Babiš lesz a kormányfő, Prága is hasonló utat járhat be, mint Budapest, Varsó és részben Pozsony. Vagyis a hatalom gyakorlatilag egy személy kezébe kerülhet. Ez félelmet okoz Prágában?

– Csehországban ki van zárva, hogy egy párt egyedül alakítson kormányt. Még az is elképzelhetetlen, hogy valamelyik párt támogatottsága a 40 százalékot elérje. Babiš pártja, az ANO hiába a legnépszerűbb, csak 30 százalékon áll. A választások után is koalíciós kényszer lesz, ahogy most is az van. Ezért Babiš nem tudná saját kezébe koncentrálni a hatalmat.

– Viszont a sajtó folyamatosan feszegeti a kérdést, azt feltételezve, hogy ha Babiš megnyeri a választást, akkor Orbán, Kaczyński, illetve Fico útjára lép, és Csehország is „illiberális” berendezkedésűvé válik.

– Kizártnak tartom, hogy Csehország feladná a nyugati, az ellenzékkel való egyeztetésen és a kompromisszumkeresésen alapuló politikai kultúrát. Csehország a német–francia uniós maghoz tartozónak tekinti magát, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia viszont inkább az EU perifériája. A nagy politikai konglomerátumok sajátja, hogy a perifériák sok esetben a központtól eltérően viselkednek. Az illiberalizmus lehetőségének felvetése az őszi választások előtti kampány mellékterméke. Minden párt szeretné behozni az ANO előnyét, ezért az egyszemélyi vezetés lehetőségével ijesztgetnek, és az összes párt szövetségre lépett egymással Babiš ellen.

– Minden párt ellene szövetkezett, mégis ő a legnépszerűbb politikus?

– A választók másként viselkednek, mint a pártok. Babiš nem hagyományos politikus. A politikába kívülről jött üzletemberek képviselője, hasonló, mint Berlusconi, Trump, vagy New York korábbi polgármestere, Michael Bloomberg. A választóknak pedig tetszik az új stílus. Babiš járja a falvakat, a kisvárosokat, kezet fog az utca emberével, és ez „közönséget” toboroz neki. Az emberek sorba állnak, hogy szelfizzenek vele. Beszédeit közérthető nyelven, papír nélkül mondja, kerüli a paneleket. Ma még nem lehet megmondani, ez elegendő lesz-e arra, hogy Babišból miniszterelnök legyen.

– A Nyugat-orientáltságnak tudható be, hogy cseh politikusok szájából oroszellenes kijelentések hangoztak el?

– Igen. A csehek nem akarnak az oroszokkal egy tálból cseresznyézni, a Krím elfoglalása és Kelet-Ukrajna destabilizálása után félnek a Kremltől. Egy paksi típusú és méretű beruházás elképzelhetetlen lenne Csehországban, mert horribilis tartozással jár az orosz állami banknak, és energiabiztonsági kiszolgáltatottsággal Moszkvának. Miloš Zeman államfő, aki 2018 elején újra elnök szeretne lenni, e tekintetben kakukktojás: Moszkva-barát kijelentéseket tesz, és környezetében rendszeresen Oroszországgal rokonszenvező úgymond üzletemberek jelennek meg.

– Politikai vetélytársai korrupcióval vádolják Babišt, kisebb kormányválság is kialakult, végül az üzletember visszaadta miniszteri megbízását. Ennyire súlyos a helyzet?

– Babišnak jelenleg két nyitott ügye van: egy vitatott adótartozás és egy uniós támogatás felhasználásának jogosultsága egy farmnál. Úgy látom, hogy a választók nem tartják jelentősnek ezeket.

– Akkor Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő miért fenyegetőzött lemondással, mondván, nem tud együtt dolgozni egy korrupt pénzügyminiszterrel?

– Sobotka ürügyet keresett Babiš eltávolítására. Májusban az ANO 32, a szocdemek pedig csak 12 százalékon álltak. A baloldal 22 százalékkal nyerte meg a választásokat, az ANO-nak akkor csak 18 százalék jutott. Babiš riválisává vált Sobotkának, és öt hónappal vagyunk a választások előtt. A baloldalnak valamit lépnie kellett. Viszont a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Babiš kormányból való eltávolításából Sobotka pártja nem profitált. Támogatottságuk kétszer akkorát esett, mint Babiš mozgalmáé. Az az érzésem, hogy az embereknek elegük lett a sárdobálásból és egyre kevésbé hisznek a sajtóban bombasztikusan megjelenő lejárató kampányokban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.