Terror árnyékában az atomhatalmak

Küszöbön az atomháború?

/ 2008.12.04., csütörtök 15:00 /

Háborút kirobbantani két atomhatalom, Pakisztán és India között - ez is megfordulhatott azoknak a fegyvereseknek a fejében, akik a múlt héten négy napon át tartották rettegésben India kereskedelmi központját. A Mumbaiban elkövetett terrortámadás résztvevői állítólag Pakisztánból érkeztek.

Kifejezetten jól jött az e hét hétfői öngyilkos merénylet Pakisztánnak, amikor az ország északnyugati részén robbantotta fel magát a támadó egy katonai ellenőrzőpontnál. Azért jött jól, mert a múlt heti, India egyik legnagyobb népességű városának közepén zajló kisebbfajta háború "katonái" egyes hírek szerint Pakisztánból érkeztek. Pakisztán most hivatkozhat arra, hogy őt sem kímélik a terroristák.

India készültségbe helyezte hadseregét, többek közt azért, hogy védje magát a belső elégedetlenséggel szemben, amiért csak napok múltán tudta kifüstölni Mumbaiból a terroristákat. A hétvégén ezért vonultak tüntetők a Taj Mahal szállodához, ahol korábban több mint százan haltak meg, és tiltakoztak a kormány tehetetlensége ellen. Azóta már két miniszter lemondott, de az ő távozásuk sem tudja feledtetni, mennyire sérülékeny a világ második legnépesebb országa a terrortámadásokkal szemben.

A véres események kitervelői képesek voltak belpolitikai válságot okozni, háborús feszültséget gerjeszteni a hat évtizede szemben álló Pakisztán és India között. Ezzel mozgásba lendítették az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyobb országainak, köztük az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia diplomatáit, hogy megelőzzék a két atomhatalom fegyveres konfliktusát.

A jövő mégsem ígér jót. Indiában rendszeresek a muszlim fegyveresek akciói. A fél földrésznyi ország 1,1 milliárd lakójának több mint tíz százalékát teszik ki a muszlimok. Ezzel India a világ harmadik legnépesebb muszlim közösségét mondhatja magáénak. Pedig az ország épp azért szakadt ketté a 40-es évek végén Indiára és Pakisztánra, hogy az etnikailag sokszínű területből két, vallásilag valamelyest homogén állam jöjjön létre.



Az akkor szintén kettészakított Kasmír tartományon azóta is marakodik a két ország, miközben az Indiában rekedt muszlimok igyekeznek borsot törni kormányuk orra alá: támadásokat és merényleteket követnek el civil és katonai célpon tok ellen. Az India és Pakisztán közti konfliktus gyújtószerkezete Kasmír. A brit koronagyarmat kettéválásakor a muszlim többségű Kasmír hindu vallású maharadzsája az Indiához való tartozás mellett döntött. Ezzel kirobbantott egy több százezer áldozatot követelő véres háborút, és évtizedekre elvetette a gyűlölet magvát.

Nemcsak Kasmír muszlim jai, hanem az ország középső részén élő hittestvéreik is rendre szembekerülnek a hindu többséggel. Kibogozhatatlan, hogy épp a hindu vagy a muszlim oldal türelmetlensége miatt törnek-e ki az egyes vallási öszszecsapások. Ezen a "táptalajon" vált lehetségessé, hogy immár másodszor emlegetik India "szeptember 11-éjét". Még 2001 decemberében öt fegyveres vette ostrom alá Újdelhiben a parlamentet, s most Mumbai ostroma következett. A szálak mindkét esetben Pakisztánba vezettek - legalábbis India számára magától értetődő, hogy csakis az ősellenség állhat a háttérben.



Az indiaiak feltételezésében akadhat igazság, ám nem szabad feledni, hogy Pakisztán sem képes eszközöket találni a fegyveres csoportok ellen. Ezért hosszú évek óta kap bírálatot - sőt néha támogatást, és amerikai bombázásra is volt példa pakisztáni területen - Washingtontól, mely a tálibok és az al-Kaida búvóhelyének tartja az országot.

Pakisztán egyrészt maga is támogatja a kasmíri fegyvereseket, másrészt évtizedek óta képtelen ellenőrizni jelentős területeit az afgán határ mentén. Márpedig ha a katonai puccsal 1999-ben hatalomra került és idén augusztus 18-ig regnáló Pervez Musarraf nem tudott országa minden része fölött ellenőrzést gyakorolni, akkor az alig néhány hónapos polgári kormánytól ez aligha várható el. Arról nem is beszélve, hogy a pakisztáni "politikai kultúra" része a riválisokkal való leszámolás, ahogy az történt tavaly az egyik pakisztáni politikusdinasztia tagjával, Benazír Bhuttóval. Nem sokkal azután, hogy visszatért hazájába, egy kampánygyűlésen bomba ölte meg. Az atombombát is birtokló ország aligha képes belátható időn belül megszabadulni a területén tevékenykedő vagy onnan elinduló terroristáktól.

A Mumbaiban elkövetett terrortámadás egyik mellékhatása a bizonytalan belpolitikai légkörű Pakisztánban a kormányt sújtja. Újdelhiből nézve erőtlennek és hiteltelenek tűnik, hogy együttérzését fejezte ki a Juszuf Raza Gilani vezette kormány, és előbb magas rangú, majd csak "középkategóriás" szakértőket akart küldeni Indiába a közös vizsgálódás megindítására. A pakisztáni sajnálkozás mögött ugyanakkor annyi biztosan van, hogy Indiához hasonlóan Pakisztánnak is állandó terrorfenyegetésben kell élnie.

A terroristák nyílt támadása ritka Indiában, inkább robbantanak, mint fegyvert ragadva harcolnak. 2001-ben Újdelhiben és most Mumbaiban fegyveres akcióval tudták a legnagyobb pusztítást okozni. A két eset azt bizonyítja, hogy a terroristacsoportok elég erősnek és szervezettnek tartják magukat ahhoz, hogy - a csecsenföldi fegyveresekhez hasonlóan - célzott támadásokat hajtsanak végre, túszokat ejtsenek és a végsőkig kitartsanak, minél nagyobb számú áldozatot szedve.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.