Terrorban fogant önrendelkezés

/ 2011.07.25., hétfő 14:26 /
Terrorban fogant önrendelkezés

Hagyományosan egymást ócsárolják a dél-tiroli osztrákok és olaszok. Míg kívülről sokan irigylik a Dél-Tirolban megvalósult autonómiát, helyben továbbra is nagy az elégedetlenség. Ötven éve került sor arra az összehangolt terrorakcióra, ami végül elvezetett a terület autonómiájához.

"Fasiszták!" - ordítják az egyik oldalról. "Nácik!" - szól a másikról. Dél-Tirol fővárosában, Bozenben nem ritka, hogy olaszok náciznak, németek fasisztáznak. Mert az autonómia önállóságot és gazdasági fejlődést hozott, de megbékélést nem. A tartomány székhelyén már az olaszok vannak többségben, és sokan további olaszosodástól tartanak. A köztereket a német ajkú tiroliaknak még mindig nem szerezték teljesen vissza.

Olasz emlékművekre sok helyütt lehet bukkanni. A legvitatottabb a bozeni győzelmi emlékmű. Az első világháborús olasz győzelem Ausztriának tragédia volt: Saint-Germainben tőlük is számos területet elcsatoltak, igaz, kevés volt a német többségű. Tirol déli része, mely az Olasz Királysághoz került, ilyennek számított. Az alpesi vidéken alig éltek olaszok. Róma nem akart beletörődni ebbe, és a románokat megszégyenítő diszkriminatív nemzetiségi politikába kezdett. Míg egy erdélyi magyar nyugodtan tanulhatott az anyanyelvén, Dél-Tirolban a német nyelvet betiltották. Valamennyi iskolában csak olaszul folyt az oktatás, és még a neveket is olaszosítani kellett. A makacs alpesi tiroliak azonban nem váltak latinokká, és úgynevezett katakombaiskolákban őrizték őseik nyelvét.

Félrenéz a politika

A második világháborúban Hitler a német nép egységéről szónokolt, és "zsidó összeesküvésnek" tartotta a dél-tiroli témának még a felvetését is. Szerinte az "olasz faj" jogosan tart igényt a területre, ezért az olaszosítást is üdvözölte. A második világháború után 1948-ban autonómiát ígértek a területnek - papíron. Az olaszosítás tehát folytatódott, így míg 1910-ben alig két százalék olasz élt itt, ma már 26 százaléknyian vannak, sőt Bozenben többségbe is kerültek. A nemzetközi politika inkább félrenézett, és nem foglalkozott az olaszosítással. A dél-tiroliak így a kezükbe vették sorsukat. Hogy az ötvenes években indult terrorizmus sikerre vezetett, tény. Ám még ma is kínos erről beszélni, így az idei ötvenéves évfordulót csak kényszeredetten ülte meg a helyi, immár német kormány.


1961 nyarán dél-tiroli terroristák távvezetékeket, elosztókat robbantottak fel, és sötétségbe borították Bozent. Hogy a támadás még látványosabb legyen, tüzeket gyújtottak a környező erdőkben, és olasz emlékműveket röpítettek a levegőbe. A csoport az ötvenes évek végén jött létre Dél-tiroli Felszabadítási Bizottság (BAS) néven. Számos tagja került olasz börtönökbe, ahol - visszaemlékezéseik szerint - kínozták őket. A vezetékek elleni támadás egyik résztvevője, az akkor 28 éves Franz Höfler életét is vesztette az olasz fogságban. A lakosság máig szabadságharcosként kezeli őket, és hallani sem akar a terrorizmus vádjáról. Tény: kezdetben az erőszak csak hidak, alagutak ellen nyilvánult meg, de idővel rendőrök is áldozatul estek.


1961 tüzei után Ausztria az ENSZ elé vitte Dél-Tirol ügyét. Tízéves huzavona után Bécs és Róma között 1971-re született meg a megállapodás, mely lefektette a mai autonómia alapjait. Ám a tartomány Olaszország része maradt. Erre a terrorcsoport radikalizálódott, és neonáci szervezetekkel lépett kapcsolatba, de még a bajor CSU is támogatta őket, München ugyanis szívesen álmodott egy bajor-tiroli alpesi államról. Egykori náci ügyvédek vagy orvosok gyűjtötték a pénzt, és Európa-szerte jöttek nacionalista fiatalok harcolni. Osztrák, német és francia szélsőjobboldaliak egyaránt segítették a szabadságharcot: algériai francia veteránok például kiképzést nyújtottak a BAS tagjainak. Közéjük tartozott Georg Klotz, aki egy hegyi faluból indulva üzent hadat Rómának. Hiába ítélték Olaszországban börtönre, Ausztriában menedékjogot szerezhetett - ám miután terrorista terveivel ott sem hagyott fel, az osztrák állam szintén lecsukta.

Olasz terror?

Konokságát lánya is örökölte. Eva Klotz a Dél-tiroli Szabadság radikális párt képviseletében ül a bozeni tartományi parlamentben, és a Heti Válasznak is büszkén mesél apjáról. "Szabadságharcosok voltak" - mondja Klotz, aki szerint az olasz állam valósított meg terrort a tiroliakkal szemben. A kiharcolt autonómia Klotznak nem elég. "Az Olaszországhoz való tartozás nemcsak igazságtalanság, de minden gondunk alapja", szól a párt választási programja. Önálló, újraegyesült tiroli szabad köztársaságban gondolkodnak. Klotz lapunknak illegitimnek nevezi az olasz fennhatóságot. Amikor Olaszország létrejött a XIX. században, valamennyi terület népszavazáson dönthetett a csatlakozásról. Dél-Tirol esetében azonban máig nem került sor ilyen referendumra. Klotz pártja ezért az autonómiát mindaddig nem tudja elfogadni, amíg nem a nép mond véleményt a jövőjéről.

Persze az olaszok sem felhőtlenül boldogok. Donato Seppi helyi olasz politikus éppen az olaszok kirekesztésétől tart. Ma Dél-Tirolban minden német nyelven folyik, így az olaszok eleve hátrányban vannak, állítja a politikus, akinek pártja, az Unitalia-Fiamma Tricolore az egész autonómiát felszámolná. (Sajátos, hogy míg a hazai Jobbik Székelyföld esetében a nemzetiségi autonómia szószólója, Itáliában az autonómiaellenes Seppi úr politikai családjával barátkozik. Vona Gábor 2009-ben a neofasiszta párt kongresszusán még beszédet is tartott olaszul.)


Inkább a börtön

Az olasz kéznyújtást azonban nem egyszer maguk a dél-tiroliak utasítják vissza. Amikor a kilencvenes évek elején Oscar Luigi Scalfaro államfő elnöki kegyelemben részesített egykori terroristákat, többük durva hangvételű levélben mondott le a kegyelemről, mondván: egyedül Olaszország felelős a terrorakciókért.

A nyolcvanas években utoljára színre lépett még egy terrorcsoport Egy Tirol néven, ám a szervezet már inkább ártott, semmint használt az autonómiának. (Ezért tartja magát a gyanú, hogy mögöttük már az olasz titkosszolgálat állt, mely így akarta lejáratni a világ előtt a dél-tiroli németeket.) Ötven évvel az 1961-es lobogó tüzek után is élnek azonban még egykori terroristák külföldön, akik nem térhetnek haza. Eva Klotz pártja nemcsak amnesztiát, de tiszteletet is megkövetelne a valamikori harcosok iránt.

Dél-Tirol viszont lassan beletörődik az autonómiába. A tartomány önrendelkezését az olasz alkotmány garantálja, s bár hivatalosan az olasz Trentinóval egy régiót alkot, valódi hatáskörökkel a bozeni kormány rendelkezik. Dél-Tirol az önállóságnak köszönhetően Európa egyik leggazdagabb része: az adóbevételek kilencven százaléka, azaz évi ötmilliárd euró marad helyben. Eva Klotz pártja azonban a tíz százalékot is sajnálja Rómától - és a teljes függetlenséget hirdeti. A felmérések szerint a lakosság többsége helyeselné is a határok megváltoztatását, igaz, holmi nagyosztrák, pláne nagynémet tervekkel alig húsz százalék rokonszenvezik. A tiroli ember ugyanis nemcsak Rómának, de Bécsnek vagy Berlinnek sem adózna szívesen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.