Terroristáknak falaz az Apple? Bepöccentek a franciák

/ 2016.03.03., csütörtök 19:30 /

Egy francia törvényjavaslat értelmében egymillió eurós bírsággal sújtanák az Apple-t, ha nem hajlandó feltörni a terrorgyanús személyek Iphone-ját. Helyesen, az amerikai céget ugyanis legkevésbé az adataink védelme motiválja.

Kongresszusi meghallgatással folytatódott a héten az Apple és az FBI kötélhúzása, aminek fókuszában a decemberi, 14 áldozatot követelő San Bernardinó-i terrortámadást elkövetőjének mobiltelefonja áll. Syed Farook Iphone 5C-je az amerikai szövetségi nyomozók kezébe jutott, és azt remélték, hogy a rajta tárolt fájlok, sms-ek, fotók, levelek segítenek feltárni esetleges terrorista kapcsolataikat, megakadályozni további merényleteket.

A baj csak az, hogy Farook jelszóval védte telefonját, amit az FBI nem ismer. A kézenfekvő megoldás ilyenkor az, hogy végigmennek az összes lehetséges kombináción, csakhogy tíz sikertelen próbálkozás után a telefon operációs rendszere, az iOS letörli a készülék tartalmát. A kilencedik próbálkozás után ráadásul csak egyórás késleltetés után lehet beütni az utolsó potenciális jelszót. Az FBI arra kérte az Apple-t, hogy írjon egy olyan verziót az operációs rendszerből, amely korlátlan számú próbálkozást tesz lehetővé, és nincs benne az egyórás késleltetés sem, így hamar végig tudják pörgetni a kombinációkat. Az FBI annak rendje és módja szerint a bírósághoz fordult, és egy bíró kötelezte is az Apple-t az együttműködésre. A cég azonban fellebbezett a végzés ellen, és a törvényhozás állásfoglalását kérte az ügyben.

Miközben ez az eljárás zajlik, egy francia szocialista képviselő, Yann Galut olyan törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében súlyos, telefonoként akár egymillió eurós bírságot szabhatnának ki azokra az internetes cégekre, amelyek nem adnak hozzáférést a francia hatóságoknak terrorizmussal gyanúsítottak készülékeihez. A szigor az elmúlt év franciaországi támadásainak tükrében teljesen érthető.

Az Apple azzal érvel, hogy a hatóságok visszaélhetnének a módosított operációs rendszerrel, és korlátlanul hozzáférhetnének a felhasználók telefonjaihoz, akárcsak a bűnözők, ha esetleg a szoftver kiszivárogna. Az érvelés azonban fals, az Apple ugyanis technológiailag képes olyan mutáns operációs rendszert írni, ami kizárólag Farook telefonján működik, és az FBI sem tudja úgy módosítani, hogy más készülékeken is használhassa. A cég tehát eleget tehetne a nyomozók kérésének, ha akarna – más kérdés, hogy nem akar.

Hogy miért nem? Az Apple saját állítása szerint szentnek tekinti a felhasználók magánéletét, de ennek nem mindenki dől be. A cég a múltban számos alkalommal segítette a hatóságok munkáját, csupán az előző években vált az adatvédelem nagy bajnokává, és a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ennek csak egy oka van: versenyelőnyre akar szert tenni konkurenseivel, például a hatóságokkal készségesebben együttműködő Microsofttal és Google-lal szemben.

A felhasználók adatainak védelme szép és fontos cél, de itt nem arról van szó, hogy lehallgatnának minden Iphone-t, csupán egy tömeggyilkos készülékén próbálnak infóhoz jutni, bírói végzés birtokában. Edward Snowden csúnya dolgokra irányította rá a figyelmet, de nem kellene átesni a ló túlsó oldalára. Még akkor sem, ha nem valószínű, hogy a főleg munkahelyi telefonként használt Iphone-on sok mindent találna az FBI (két magánmobilt a támadás előtt gondosan megsemmisített a gyilkos házaspár).

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.