Tét nélküli vita zajlott Magyarországról

/ 2013.04.17., szerda 18:06 /
Tét nélküli vita zajlott Magyarországról

Az eredetileg tervezett negyven perc helyett egy órásra sikeredett a Magyarországról folyó, indulatoktól sem mentes Európai Parlamenti vita. Következmény nincs, a következtetések levonása is elmaradt, a meccs folytatódik júniusban.

Vivane Reding: Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
A magyarországi alkotmányos helyzetről szerda délelőttre beütemezett plenáris vitát eredetileg - a múlt hónapban - még kiemelt fontosságú és időkeretű eseménynek tervezték, végül minden frakcióból csak egy-egy hozzászóló kapott felszólalási lehetőséget. Az eredetileg tervezett 40 perces keretet így is túllépték a képviselők.

A strasbourgi vitán Vivane Reding képviselte az Európai Bizottságot (EB). Az alelnök újabb kritikákat nem fogalmazott meg Magyarországgal szemben, ismertette, hogy a biztosi testület 2011 óta kiemelt figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, több kötelezettségszegési eljárást indított, és számos ügyben indoklással ellátott véleményt kért a magyar kormánytól. Hangsúlyozta korábban már többször elmondott álláspontját: továbbra is azt követelik, hogy a magyar jogszabályok feleljenek meg az európai jognak. Félelmének hangot adva kijelentette: az a benyomásuk, hogy a kétharmados többség arra akarja használni hatalmát, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit figyelmen kívül hagyja, ezzel a fékek-ellensúlyok megszűnnek.

Közölte: nem látják, hogy az életkoruk miatt elküldött bírákat visszavennék korábbi posztjukra. „Azt várjuk, hogy Magyarország valóban tegyen lépéseket". A negyedik alkotmánymódosításnak az az eleme, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza Reding - és Barroso múlt pénteken küldött levele -  szerint az uniós jogsegélyelvvel megy szembe. Az EB kifogásolja azt is, hogy a magyar alkotmány korlátozza a politikai hirdetések közzétételét. Csak a közmédia kapna erre lehetőséget, holott Magyarországon a média 80 százaléka nincs állami kézben - mondta az alelnök.

Többször megismételte azt is, hogy az Európai Bizottság - akárcsak az Európa Tanács - „objektív módon" jelenleg is végzi a részletes jogi elemzéseket a március 11-i negyedik alkotmánymódosításról, az eredmények júniusra várhatóak.

A Néppárt még mindig támogat

A vita első felszólalója Frank Engel kereszténydemokrata képviselő volt. Szavaiból kiderült, Orbán Viktor nem veszítette el a Néppárt támogatását - ahogyan azt egyesek korábban vizionálták. Frank Engel ugyanis arról beszélt, hogy számos kérdést nem lehet megkérdőjelezni csupán amiatt, mert kétharmados többséggel hozták meg. Emlékeztetett, volt idő, amikor a Velencei Bizottság is üdvözölte, hogy a kétharmad révén stabil helyzet alakulhat ki Magyarországon. „Az alkotmányos autonómia fontos kérdés, nem gondolom, hogy az Acquis (a közösségi jog alapfogalma - szerk.) miatt aggódni kellene" - mondta. Hozzátette: ha csak Magyarországra koncentrálunk, azt a benyomást kelthetjük, hogy az EU nem magyarbarát. Más okok miatt ezt érzik a görögök és a ciprusiak is. „A közösségi érzést és támogatást veszíthetjük így el" - jelentette ki.

Zbigniew Ziobro, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport tagja hasonló állásponton volt. „Ne legyünk kétszínűek, Magyarországon szabad, demokratikus választások voltak." „Alaposan meg kell nézni azt is, hogy értékeket, elveket megsértenek-e más országok" - mondta.

„Gyűlöletkeltés folyik Reding ellen"

Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője szerint a magyar nép a történelem során mindig is szerette a szabadságot, ám egyetlen uniós tagállamban, sőt egyetlen jogállamban sem lehet bármilyen törvényt elfogadni, alkotmány szintjére emelni egy törvényt azért, hogy kivonják az Alkotmánybíróság hatálya alól, vagy hogy a bírósági önkénynek tegyék ki az embereket az ügyek áthelyezhetőségével. „Groteszk az a kritika, hogy Barroso bizottsági elnök vagy Reding alelnök baloldali" - jelentette ki, és hozzátette: a Tanácsnak is el kell döntenie, hogy a jogállamiság vagy a jogsértés oldalára áll. „Mi szocialisták mindenképp a biztos asszony mellé állunk" - fogalmazott. Hozzászólása végén leszögezte: azt várják, hogy az antiszemitizmus fejeződjön be Magyarországon, a kormány világosan foglaljon állást ezzel szemben.

A szocialista frakcióvezető szavaira Szájer József néppárti képviselő reagált, miután erre Martin Schulz EP-elnök lehetőséget adott. „Tudja ön, Swoboda úr, hogy az Adj gázt! tüntetést épp a negyedik alkotmánymódosítás révén tiltotta be a bíróság? Tudja ön, hogy az ön pártja által vezetett koalíció Bécsben módosította az alkotmányt, mert nem tetszett nekik az Alkotmánybíróság egyik döntése? Nem ugyanazt csinálták Ausztriában, amit ön Magyarország esetén kifogásol?" - kérdezte.

A vitát kezdeményező Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető
A szocialista frakcióvezető erre úgy válaszolt: utóbbi eset 30 éve volt, és nagy vitákat váltott ki. Ezt követően kijelentette: „fejezzék be a Reding elleni gyűlöletkeltést, és azt, hogy az alelnököt az >EU pitbulljának< állítják be" - utalt a Heti Válasz címlapjára.

A vitát kezdeményező liberális frakciószövetségi elnök, Guy Verhofstadt szerint nem normális, hogy ebben a kérdésben politikai megosztottság uralkodik, az EP-nek egységesnek kellene lennie. Kifogásolta az EB gyakorlatát is. Ne csak áttekintést adjanak, milyen leveleket írnak Orbán Viktornak - mondta. „Ha a 2. cikk sérül, el kell indítani 7. cikk-et" - ismételte meg régóta hangoztatott érveit. (Ahogyan azt tegnap a Heti Válasz Online megírta, nem olyan egyszerű a végső soron a szavazati jog felfüggesztésével is járó 7. cikkelyt életbe léptetni.)

Rebecca Harms, a zöldek képviselője kifogásolta, hogy Brüsszelt Moszkvaként vagy Bécsként idegen hatalomnak állítják be Budapesten (a képviselő Orbán Viktor korábbi március 15-i ünnepi beszédére utalt). Aggódott azért is, hogy az újraírt médiatörvény ellenére vajon „hallanak minket azért a magyar emberek?". Szerinte az EB eredménytelenségét jelzi, hogy az eddig indított kötelezettségszegési eljárások nem vezettek eredményre. Leszögezte ugyanakkor: „a 7. cikk egy atombomba, egy eszköz, amely ugyan rendelkezésünkre áll, de itt talán nem lehet alkalmazni".

Vivane Reding, aki a vita végén még egyszer felszólalhatott, szintén arról beszélt, hogy kétszer-háromszor át kell gondolni, bevetik-e a 7. cikkelyt.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Operálni is orvosok szoktak

Bokros Lajos, aki az azóta megszűnt MDF jelöltjeként jutott ki az EP-be, hozzászólásában azt mondta: a magyar kormány az EU helyett a „keleti tekintélyuralmi rendszerekben látja a jövőt". Szerinte a magyar „alkotmányos rendszer lebontását befejezettnek lehet tekinteni", „az alaptörvény maga vált alaptörvény-ellenessé". „Szabadság nélkül nincs kenyér" - zárta szavait.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: Vivane Redingnek, a jogérvényesülésért és alapvető jogokért felelős biztosnak és a Magyarországról jelentést tevő Rui Tavares EP-képviselőnek sincs jogi végzettsége. „Valaki a házban elmenne egy műtétre úgy, hogy tudja, olyanok fogják operálni, akiknek nincs orvosi végzettségük?" Egy jogász számára a jogállamiság az önkényesség ellentétét jelenti. „Amit önök csinálnak, az épp az önkényesség" - jelentette ki. Rui Tavares természetesen sértésnek, munkamódszereik megkérdőjelezésének tekintette a magyar képviselő felszólalását.

Vivane Reding a vita végén jelezte, több külügyminisztertől kapott levelet, hogy szükség lenne a 7. cikk és a kötelezettségszegési eljárás mellett más uniós eszközre is, amelyet a magyarhoz hasonló esetben be lehetne vetni. Reményét fejezte ki, hogy a júniusban nyilvánosságra hozni kívánt jelentésben lesznek erre vonatkozó javaslatok.

Utolsó hozzászólóként a soros ír elnökség képviseletében Lucinda Creighton elmondta: jövő hétfőn a külügyminiszteri tanácsülésen napirendre tűzik a kérdést.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.