Tét nélküli vita zajlott Magyarországról

/ 2013.04.17., szerda 18:06 /
Tét nélküli vita zajlott Magyarországról

Az eredetileg tervezett negyven perc helyett egy órásra sikeredett a Magyarországról folyó, indulatoktól sem mentes Európai Parlamenti vita. Következmény nincs, a következtetések levonása is elmaradt, a meccs folytatódik júniusban.

Vivane Reding: Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
A magyarországi alkotmányos helyzetről szerda délelőttre beütemezett plenáris vitát eredetileg - a múlt hónapban - még kiemelt fontosságú és időkeretű eseménynek tervezték, végül minden frakcióból csak egy-egy hozzászóló kapott felszólalási lehetőséget. Az eredetileg tervezett 40 perces keretet így is túllépték a képviselők.

A strasbourgi vitán Vivane Reding képviselte az Európai Bizottságot (EB). Az alelnök újabb kritikákat nem fogalmazott meg Magyarországgal szemben, ismertette, hogy a biztosi testület 2011 óta kiemelt figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, több kötelezettségszegési eljárást indított, és számos ügyben indoklással ellátott véleményt kért a magyar kormánytól. Hangsúlyozta korábban már többször elmondott álláspontját: továbbra is azt követelik, hogy a magyar jogszabályok feleljenek meg az európai jognak. Félelmének hangot adva kijelentette: az a benyomásuk, hogy a kétharmados többség arra akarja használni hatalmát, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit figyelmen kívül hagyja, ezzel a fékek-ellensúlyok megszűnnek.

Közölte: nem látják, hogy az életkoruk miatt elküldött bírákat visszavennék korábbi posztjukra. „Azt várjuk, hogy Magyarország valóban tegyen lépéseket". A negyedik alkotmánymódosításnak az az eleme, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza Reding - és Barroso múlt pénteken küldött levele -  szerint az uniós jogsegélyelvvel megy szembe. Az EB kifogásolja azt is, hogy a magyar alkotmány korlátozza a politikai hirdetések közzétételét. Csak a közmédia kapna erre lehetőséget, holott Magyarországon a média 80 százaléka nincs állami kézben - mondta az alelnök.

Többször megismételte azt is, hogy az Európai Bizottság - akárcsak az Európa Tanács - „objektív módon" jelenleg is végzi a részletes jogi elemzéseket a március 11-i negyedik alkotmánymódosításról, az eredmények júniusra várhatóak.

A Néppárt még mindig támogat

A vita első felszólalója Frank Engel kereszténydemokrata képviselő volt. Szavaiból kiderült, Orbán Viktor nem veszítette el a Néppárt támogatását - ahogyan azt egyesek korábban vizionálták. Frank Engel ugyanis arról beszélt, hogy számos kérdést nem lehet megkérdőjelezni csupán amiatt, mert kétharmados többséggel hozták meg. Emlékeztetett, volt idő, amikor a Velencei Bizottság is üdvözölte, hogy a kétharmad révén stabil helyzet alakulhat ki Magyarországon. „Az alkotmányos autonómia fontos kérdés, nem gondolom, hogy az Acquis (a közösségi jog alapfogalma - szerk.) miatt aggódni kellene" - mondta. Hozzátette: ha csak Magyarországra koncentrálunk, azt a benyomást kelthetjük, hogy az EU nem magyarbarát. Más okok miatt ezt érzik a görögök és a ciprusiak is. „A közösségi érzést és támogatást veszíthetjük így el" - jelentette ki.

Zbigniew Ziobro, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport tagja hasonló állásponton volt. „Ne legyünk kétszínűek, Magyarországon szabad, demokratikus választások voltak." „Alaposan meg kell nézni azt is, hogy értékeket, elveket megsértenek-e más országok" - mondta.

„Gyűlöletkeltés folyik Reding ellen"

Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője szerint a magyar nép a történelem során mindig is szerette a szabadságot, ám egyetlen uniós tagállamban, sőt egyetlen jogállamban sem lehet bármilyen törvényt elfogadni, alkotmány szintjére emelni egy törvényt azért, hogy kivonják az Alkotmánybíróság hatálya alól, vagy hogy a bírósági önkénynek tegyék ki az embereket az ügyek áthelyezhetőségével. „Groteszk az a kritika, hogy Barroso bizottsági elnök vagy Reding alelnök baloldali" - jelentette ki, és hozzátette: a Tanácsnak is el kell döntenie, hogy a jogállamiság vagy a jogsértés oldalára áll. „Mi szocialisták mindenképp a biztos asszony mellé állunk" - fogalmazott. Hozzászólása végén leszögezte: azt várják, hogy az antiszemitizmus fejeződjön be Magyarországon, a kormány világosan foglaljon állást ezzel szemben.

A szocialista frakcióvezető szavaira Szájer József néppárti képviselő reagált, miután erre Martin Schulz EP-elnök lehetőséget adott. „Tudja ön, Swoboda úr, hogy az Adj gázt! tüntetést épp a negyedik alkotmánymódosítás révén tiltotta be a bíróság? Tudja ön, hogy az ön pártja által vezetett koalíció Bécsben módosította az alkotmányt, mert nem tetszett nekik az Alkotmánybíróság egyik döntése? Nem ugyanazt csinálták Ausztriában, amit ön Magyarország esetén kifogásol?" - kérdezte.

A vitát kezdeményező Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető
A szocialista frakcióvezető erre úgy válaszolt: utóbbi eset 30 éve volt, és nagy vitákat váltott ki. Ezt követően kijelentette: „fejezzék be a Reding elleni gyűlöletkeltést, és azt, hogy az alelnököt az >EU pitbulljának< állítják be" - utalt a Heti Válasz címlapjára.

A vitát kezdeményező liberális frakciószövetségi elnök, Guy Verhofstadt szerint nem normális, hogy ebben a kérdésben politikai megosztottság uralkodik, az EP-nek egységesnek kellene lennie. Kifogásolta az EB gyakorlatát is. Ne csak áttekintést adjanak, milyen leveleket írnak Orbán Viktornak - mondta. „Ha a 2. cikk sérül, el kell indítani 7. cikk-et" - ismételte meg régóta hangoztatott érveit. (Ahogyan azt tegnap a Heti Válasz Online megírta, nem olyan egyszerű a végső soron a szavazati jog felfüggesztésével is járó 7. cikkelyt életbe léptetni.)

Rebecca Harms, a zöldek képviselője kifogásolta, hogy Brüsszelt Moszkvaként vagy Bécsként idegen hatalomnak állítják be Budapesten (a képviselő Orbán Viktor korábbi március 15-i ünnepi beszédére utalt). Aggódott azért is, hogy az újraírt médiatörvény ellenére vajon „hallanak minket azért a magyar emberek?". Szerinte az EB eredménytelenségét jelzi, hogy az eddig indított kötelezettségszegési eljárások nem vezettek eredményre. Leszögezte ugyanakkor: „a 7. cikk egy atombomba, egy eszköz, amely ugyan rendelkezésünkre áll, de itt talán nem lehet alkalmazni".

Vivane Reding, aki a vita végén még egyszer felszólalhatott, szintén arról beszélt, hogy kétszer-háromszor át kell gondolni, bevetik-e a 7. cikkelyt.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Operálni is orvosok szoktak

Bokros Lajos, aki az azóta megszűnt MDF jelöltjeként jutott ki az EP-be, hozzászólásában azt mondta: a magyar kormány az EU helyett a „keleti tekintélyuralmi rendszerekben látja a jövőt". Szerinte a magyar „alkotmányos rendszer lebontását befejezettnek lehet tekinteni", „az alaptörvény maga vált alaptörvény-ellenessé". „Szabadság nélkül nincs kenyér" - zárta szavait.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: Vivane Redingnek, a jogérvényesülésért és alapvető jogokért felelős biztosnak és a Magyarországról jelentést tevő Rui Tavares EP-képviselőnek sincs jogi végzettsége. „Valaki a házban elmenne egy műtétre úgy, hogy tudja, olyanok fogják operálni, akiknek nincs orvosi végzettségük?" Egy jogász számára a jogállamiság az önkényesség ellentétét jelenti. „Amit önök csinálnak, az épp az önkényesség" - jelentette ki. Rui Tavares természetesen sértésnek, munkamódszereik megkérdőjelezésének tekintette a magyar képviselő felszólalását.

Vivane Reding a vita végén jelezte, több külügyminisztertől kapott levelet, hogy szükség lenne a 7. cikk és a kötelezettségszegési eljárás mellett más uniós eszközre is, amelyet a magyarhoz hasonló esetben be lehetne vetni. Reményét fejezte ki, hogy a júniusban nyilvánosságra hozni kívánt jelentésben lesznek erre vonatkozó javaslatok.

Utolsó hozzászólóként a soros ír elnökség képviseletében Lucinda Creighton elmondta: jövő hétfőn a külügyminiszteri tanácsülésen napirendre tűzik a kérdést.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.