Török–amerikai háború?

/ 2018.01.31., szerda 15:52 /

Új fejezetéhez érkezett a szíriai konfliktus: ezúttal a NATO két legerősebb hadseregével rendelkező tagállama között keletkezett feszültség amiatt, hogy az Egyesült Államok a kurdokat támogatja, Törökország pedig erre tankokkal válaszolt.

A NATO 1949-es megalakulása óta nem sokszor fordult elő, hogy az egyik tagállam a másik szövetségese ellen fordult volna. Most azonban Törökország a múlt héten támadást intézett a szíriai kurdok ellen, akik viszont az Egyesült Államok támogatását élvezik. Az invázió előkészítésének hírére előző pénteken a kurdok katonai szárnya, a Népvédelmi Erők (YPG) a Washingtontól kapott nehéztüzérségükkel lőtte többek között Kilis török határvárost, ahol egyébként már több szír menekült van, mint helyi lakó.

Meddig mennek a tankok?

Válaszul másnap a török nehéztüzérség lőni kezdte a közös határ szíriai oldalán lévő kurd erődítményeket. Ezután vasárnap 72 török vadászbombázó ankarai közlés szerint másfél nap alatt száz kurd katonai célpontot semmisített meg. A bombatámadások után török páncélosok nyomultak be az észak-szíriai Afrinba, hogy elfoglalják a tartományt. A törökök ezzel fel akarják számolni a közös határ szíriai oldalán kiépített YPG-állások nyugati szárnyát. Ez stratégiai jelentőséggel bírna, mert így a kurdoknak az eddigi két határ menti területe közül az egyik török ellenőrzés alá kerülne. Eredetileg a kurd erők a török–szír határ mentén 25–75 kilométer széles sávban helyezkedtek el, amit az Iszlám Állam által birtokolt terület választott ketté. Utóbbit Törökország már 2016-ban megszállta. Most az ezzel nyugaton szomszédos Afrin szír tartományt foglalják el, amely most csak nehezen kap utánpótlást. A török katonai vezetés már bejelentette, hogy Afrin tartomány elfoglalása után a szomszédos Manbídzs térségét is megszállja.

Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel a törököket, hogy „az amerikai erőkkel szembeni konfliktus kockázatának elkerülése érdekében” fogják vissza magukat. Szíriában ugyanis a kurdok támogatására kétezer amerikai katona állomásozik az Iszlám Állam leverésére összehozott nyugati országok Washington vezette koalíciójának kötelékében. A török kormányszóvivő szerint azonban az Egyesült Államok miatt áll fenn a konfrontáció kockázata, mert Amerika fegyvert szállít a kurdoknak, akik ezt Törökország ellen fordítják.

A török támadás előzménye, hogy az Iszlám Állam meggyengülése után Amerika úgy döntött: eleget tesz a szíriai kurdok kérésének, és a könnyű fegyverzet mellett támadásra is alkalmas eszközöket szállít a YPG-nek, és kiképez egy 30 ezer fős határvédelmi erőt. „Kik ellen akarják bevetni ezeket a fegyvereket, ha már az Iszlám Állam nem jelent komoly katonai kihívást?” – kérdezte Binali Yildirim török miniszterelnök. Recep Tayyip Erdogan államfő pedig így fakadt ki: „Az amerikaiak nekünk pénzért sem adják el azokat a fegyvereket, amelyeket a kurd terroristák ingyen megkapnak.” Washington és Ankara szembenállásának lényegét éppen a szíriai kurdok minősítésén lehet tetten érni. Míg előbbi a YPG-t az amerikai politika közel-keleti letéteményesének tekinti, utóbbi olyan terrorszervezetet lát benne, amely veszélyezteti Törökország területi integritását, és káoszt teremt a térségben.

Nagyhatalmi vetélkedés

A jelenlegi török–kurd csatározás a felszínen etnikai konfliktusnak látszik. Valójában a szíriai polgárháború politikai játszmájának terméke, mivel az arab országban ütközik egymással az orosz, az amerikai, az iráni és a török hatalmi érdek. Ebben a játszmában az amerikaiak a szárazföldi harcokban jeleskedő szíriai kurdokkal kötöttek szövetséget, akik cserébe azt remélik, hogy a háború után autonómiát vívhatnak ki maguknak.

A képet árnyalja, hogy a YPG erősen átitatott a marxista-leninista ideológiával, több szállal kötődik a törökországi Kurd Munkáspárthoz (PKK). A PKK több évtizede háborút folytat Ankara ellen, hogy leszakítsa Törökország kurdok lakta délkeleti részét, és önálló államot alapítson. A PKK-t az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván. A PKK és a YPG rendszeresen egyeztetnek, miközben előbbi több törökországi terrorcselekményt vállalt magára az elmúlt években. Washington kényszerből állt a YPG mögé, miután Szíriában nem talált más szövetségest, s nem szorulhat ki a világ egyik legforrongóbb térségéből.

Terrorista vagy szövetséges?

Az oroszok nagyhatalmi okokból felsorakoztak utolsó közel-keleti barátjuk, Bassár el-Aszad szír elnök mögé. A síita irániak ugyanezt tették, de felekezeti alapon. Az elnök és a szír uralkodó elit ugyanis a síita valláshoz közeli alavita felekezet híve. A törökök viszont csak saját érdeküket követik, és a heterogén összetételű, Aszaddal szemben fellépő Szabad Szír Hadsereget támogatják. Washingtonnak tehát két választása maradt. Vagy kiszorul a térségből, vagy lenyeli a békát, és a terrorista kurd szervezettel, a YPG-vel lép szövetségre. Ez utóbbi forgatókönyvet választotta. Törökország ezt úgy értékelte, hogy NATO-szövetségese hátba támadta. Semmi kétségük nincs afelől, hogy az amerikai fegyvereket a kurdok nemcsak az Iszlám Állam maradékának felmorzsolására fogják használni, hanem bevetik a török területen illegalitásban működő PKK támogatására.

Washington mozgásterének szűkülését bizonyítja, hogy tavaly szeptemberben Törökország, Irán és Oroszország megállapodott: a civil lakosság védelmében biztonsági övezeteket hoznak létre, vagyis lényegében befolyási zónákat alakítottak ki. Az északnyugati részt – a jelenlegi hadműveletek körzetét – a török haderő ellenőrizte a Szabad Szír Hadsereg 25 ezer fegyveresével együtt, hogy megakadályozzák a YPG fegyvereseinek átjutását a határon. Ennek ellenére Afrin amolyan ugródeszka maradt a YPG számára, innen szervezték az Iszlám Állam és Törökország elleni akciókat.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elemzése szerint Szíria felől tavaly 700 támadás érte a török területeket. Ankara azzal indokolja a csapatmozgásokat, hogy így kívánja elvágni azokat az útvonalakat, amelyeket eddig a YPG emberei használtak a Törökország elleni támadáshoz és a kurd ellenőrzés alatt álló területekkel való összeköttetéshez.

A YPG a kurdok lakta Manbídzs tartományban is erős bázissal rendelkezik, ráadásul itt állomásozik a kétezer fős amerikai kontingens döntő része. Így ha Ankara beváltja ígéretét, és csapatait beküldi Manbídzsba, nem lehet kizárni az amerikai–török katonai konfrontációt. Nehéz megjósolni, hogy a zűrzavaros szíriai helyzetben ennek mennyi a valószínűsége. Egy biztos: a törökök rosszallják a kurdoknak nyújtott amerikai segítséget. Némi borsot is törtek Washington orra alá azzal, hogy a török sajtó kiszivárogtatta az amerikai csapatok Manbídzsban való elhelyezkedésének térképét.

Az amerikai–török viszony azonban valószínűleg nem fog a végletekig elmérgesedni. Washingtonnak szüksége van Ankarára, és ez kölcsönös. Törökország már sokszor kisegítette Amerikát, ha másként nem, akkor átengedte támaszpontjait, hírszerzési információit, például az Iszlám Állam elleni mostani harcban. Ankara pedig nem tudja nélkülözni az amerikai fegyvereket, hiszen katonai arzenálja nagy része a tengerentúlról származik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.