valasz.hu/vilag/44-napig-viz-nelkul-volt-5-millio-ember-de-senkit-nem-erdekelt-122333

http://valasz.hu/vilag/44-napig-viz-nelkul-volt-5-millio-ember-de-senkit-nem-erdekelt-122333

Történelem brüsszelitáknak

/ 2016.12.22., csütörtök 11:51 /

Trianon következményei a fontosabbak európai szempontból, vagy az afrikai gyarmatok függetlenségi harca? A brüsszeli Európai Iskola tankönyvét lapozgatva az utóbbi. Célkeresztben a közös európai történelem oktatása.

Huszadik századról szóló középiskolai történelemkönyv, amelyben az ’56-os magyar forradalomról csupán egy homályos fotó emlékezik meg, rövid képaláírással – az is a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. februári, XX. kongresszusáról szóló fejezetben. Nincs szó Trianonról, sokkal inkább az afrikai gyarmatokról és a Francia Köztársaságról. De hiába keresnénk a magyar történelem alakjait, fontosabb évszámait is, pedig magyar középiskolások százai ilyen tankönyvekből tanulnak. Méghozzá nem egy francia intézményben, hanem az uniós intézményekben dolgozók gyermekeinek oktatására szolgáló Európai Iskola magyar szekciójában, Brüsszelben.

„A magyar diákok történelemórán szinte semmit nem hallanak országuk múltjáról” – állítja Havas István, a brüsszeli magyar katolikus misszió vezetője. A piarista szerzetes történelem szakos tanárként jól ismeri a helyi magyarok oktatással kapcsolatos aggályait. „Sok szülő elégedetlen ezzel a helyzettel, de tény, a közös történelem tanítása nehéz dolog: a múlt eseményeit évszázadokon keresztül szembenálló felek leszármazottainak kell elfogadható módon bemutatni.” Korábban volt ugyan szó arról, hogy szükség volna egységes európai tankönyvre, de ez a próbálkozás – érthető okokból – kudarcba fulladt.

Mi tehát a megoldás? Mindenki a választott idegen nyelven tanulja a történelmet, vegyes nemzetiségű tanulócsoportokban. A magyarok többsége franciául, s ezzel nincsenek egyedül: az európai intézményekben dolgozó szülők általában hosszú távra terveznek Brüsszelben. Kézenfekvő, hogy gyerekeik is a helyben leghasznosabb franciát használják. Így viszont Franciaországban készült, jellemzően francia anyanyelvű tanárok által oktatott tankönyvet használnak. Havas István úgy látja, az éles ellentéteket a tanmenet úgy próbálja kiküszöbölni, hogy igyekszik minél semlegesebb témákkal foglalkozni. „A történelemben nehéz konfliktusmentes területeket találni, de ezek a könyvek jellemzően tendenciákat, irányzatokat, közös európai értékeket próbálnak bemutatni.”

Mit tapasztalunk, ha például belelapozunk a XX. századi történelmet taglaló tankönyvbe? Nincs szigorúan vett kronológia, a totalitárius diktatúrák című fejezet például sorra veszi a sztálinizmus, a fasizmus és a nácizmus jellemzőit, a nürnbergi per jelentőségét, Hruscsov 1956-os kísérletét a sztálinizmussal való szakításra, s itt tárgyalják Gorbacsov és a glasznoszty témáját is.

Senki ne gondoljon évszámok, nevek vég nélküli magolására, inkább a folyamatokat elemzik. „És kerülik a konfliktusos témákat” – teszi hozzá Havas István. Az első világháborús események boncolgatása kimerül a katonák visszaemlékezéseinek és néhány művész alkotásának elemzésében. A francia nézőpont tagadhatatlan: a XX. századról szólva például a tananyag jelentős részét teszi ki a Francia Köztársaság politikai és társadalmi folyamatainak elemzése.

Egy általunk megkeresett, az iskolában történelmet tanító pedagógus eltúlzottnak tartja az aggályokat. Szerinte a francia tankönyvek csupán keretet adnak, a tanárok pedig az osztály összetétele szerint eltérhetnek ettől. Mint mondja, nem egyszerű például a világháborúk oktatása, amikor az osztályban francia, német, lengyel, magyar diákok vannak, de ilyenkor a különböző nemzetiségű gyerekek kiselőadásban bemutathatják országuk szempontjait.

Egy magyar szülő ezzel szemben, aki megjegyzését még Európai Iskolába járó gyermekei miatt nem vállalja névvel, azt állítja, pár éve végzett lánya annak idején épp hasonló helyzetben próbálta bemutatni ’56-ot, kevés sikerrel. „Dicséret helyett kudarc lett a vége: a francia történelemtanár elégedetlen volt azzal, ahogy lányom a nyugati hatalmak segítségnyújtásának elmaradását értékelte.” A tényanyag hiányának egyenes következménye, hogy a tanár az általa előadott történelemértelmezést szeretné visszahallani. Kell-e mondani: a cél az egységes európai szemlélet kialakítása, amely nem ragad le a nemzeti sérelmeknél. Hiszen ebben az iskolában a jövő eurokratáit képzik, s a kohézió megteremtését már itt el kell kezdeni.

Az Európai Iskolában a kisebb nemzetek, Kelet-Közép-Európa történelméről kevés szó esik. Nem is az a lényeg, hogy minél több tagállam múltjának részleteit magolják be a diákok. Az Európai Iskolában szemléletmódot, világlátást tanulnak, elsajátítják az egyetemes és az európai történelem kereteit, a fő irányzatokat. Aki ennél többet szeretne tudni, az utánaolvashat a részleteknek.

A magyar történelem megismerésére ott vannak a nemzeti ünnepek. A magyar szekció tanárai minden március 15-én a diákok részvételével műsort, október 23-án a forradalomhoz kapcsolódó programokat, előadásokat szerveznek. S mit szól ehhez az iskola? Állítólag nem áll a kezdeményezés útjába, viszont kiköti, hogy a rendezvények nem szólhatnak a befelé fordulásról, főleg nem más európai nemzetekkel való szembenállásról. A kulcsszó a nyitottság, minél több más nemzetiségű diák bevonása. Kérdés, az érzékeny ügyeknél hogyan működik ez a gyakorlatban. Mármost eddig egyetlen frankofón osztály sem kezdeményezte, hogy a németek bevonásával megünnepeljék mondjuk a jour de l’Armistice-t, az első világháborút lezáró fegyverszünet napját. Pedig november 11. munkaszüneti nap Belgiumban, ám miközben az egész ország szabadságra megy, az Európai Iskola (és valamennyi európai intézmény) azon a napon is működik – a németek érzékenységére tekintettel.

* * *

Hátrányban a hazában

A külföldön felnőtt magyar diákoknak esélyük sincs hazai felsőoktatási intézményben folytatni tanulmányaikat. Miközben a kormányzati célkitűzés az, hogy minél több, nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatokkal bíró fiatal térjen haza, a magyar egyetemi felvételi rendszer alulértékeli az európai érettségit. Az emelt szinten letett vizsgákat csupán alapszintűnek fogadják el, a felvételi tárgyak osztályzatát kedvezőtlen átváltási módszer szerint számolják. A magyarországi gyakorlat tehát elvágja az utat a hazatéréstől, így a többség belga, francia, angol és holland egyetemeken folytatja tanulmányait, ahová a presztízst jelentő európai érettségi birtokában könnyedén bekerül. Magyar szülők évek óta harcolnak a hátrányok leküzdéséért. Egy idei jogszabály-módosítás annyit engedélyezett, hogy legalább az Európai Iskolában érettségizett diákok speciálisan nekik szóló felvételi vizsgát tehessenek a kiszemelt magyar felsőoktatási intézményben, a dupla vizsgateher azonban vélhetően kevesek kedvét hozza meg a hazatéréshez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.