valasz.hu/vilag/legyen-on-is-meghan-hercegne-atmenne-ezen-a-teszten-128679

http://valasz.hu/vilag/legyen-on-is-meghan-hercegne-atmenne-ezen-a-teszten-128679

Trump betartott egy ígéretet. Bár ne tette volna

/ 2018.05.09., szerda 09:10 /
Trump betartott egy ígéretet. Bár ne tette volna

Macron kérlelte, Merkel racionálisan érvelt, a brit külügyminiszter, Boris Johnson még hétfőn is Washingtonban tárgyalt, hogy meggyőzze az amerikai elnököt: ne lépjen ki a 2015-ös atomegyezményből, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Európai Unió, Oroszország és Kína kötött Iránnal, hogy megakadályozza Teherán atomfegyver-előállítását. Cserébe feloldották a gazdasági szankciók nagy részét, Irán kiléphetett elszigeteltségéből.

Donald Trump azonban betartotta kampányígéretét, és kedden minden kérlelés ellenére egyoldalúan kilépett a szerinte „katasztrofális, förtelmes és nevetséges” alkuból.

Beszédében arra hivatkozott, hogy az egyezmény Irán hazugságán alapul, a perzsa állam nem állt le a nukleáris programmal, a nemzetközi ellenőrök pedig képtelenek ellenőrizni őket. Az amerikai hírszerzés vezetői, többek között a CIA korábbi igazgatója, a jelenlegi külügyminiszter, Mike Pompeo szenátusi meghallgatáson ennek éppen az ellenkezőjét mondta nemrég: Irán betartja a szerződés feltételeit. Trump nem az amerikai, hanem az izraeli hírszerzésre hallgatott. Nevezetesen Benjamin Netanjahu nemrég elmondott beszédére, amiben a Moszad által eltulajdonított iráni aktákra hivatkozva bizonyította, hogy Irán folytatja titkos kísérleteit.

Trump A kilépést szentesítő elnöki rendelettel

Trump a kilépést szentesítő elnöki rendelettel

Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Trump kifogásolta, hogy a 2015-ös szerződés nem foglakozik Irán ballisztikus rakétáival és regionális tevékenységével, egyúttal a legveszélyesebb terrorista államnak nevezte a perzsa országot, amely a többi között a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász támogatója.

Trump a mostani kilépéssel párhuzamosan ismét nagyon erős gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.

Az Egyesült Államokban nem okozott különösebb zavart az elnök lépése. A jobboldal, mely kezdettől fogva ellenezte az iráni alkut, üdvözölte a „bátor bejelentést”. A Demokraták – köztük Barack Obama – erőtlenül tiltakoztak. A lakosság 63 százaléka az alku mellett voksolt, de a külpolitika nem igazán érdekli őket. A nemzetközi visszhang viszont elég erős volt.

Irán

Rohani elnök elfogadhatatlannak tartja Trump lépését, ami szerinte ismét bizonyítja, hogy az amerikaiak szava semmit sem ér. Irán tovább tárgyal a szerződés többi országával.

Franciaország, Nagy-Britannia, Németország

Közös nyilatkozatban sajnálatukat fejezték ki. Együtt dolgozni fognak egy átfogóbb tervezeten, ami magában foglalja a nukleáris tevékenységet, a ballisztikus rakétákat, a Közel-Kelet stabilitását, különös tekintettel Szíriára, Jemenre és Irakra.

Európai Unió

Kiáll a nukleáris egyezmény hatékony megvalósításáért. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, amely jelentéseiben egyértelműen leírta, hogy Irán betartja a szerződés feltételeit, élvezi az EU bizalmát. A szankciók feloldása része az egyezménynek, mindez pozitív kihatással van az Iránnal folyó kereskedelemre, gazdasági kapcsolatokra.

Izrael

Benjamin Netanjahu teljes mértékben támogatja Trump bátor döntését. Az izraeli miniszterelnök megszakította külföldi útját, hogy otthon ünnepelhesse Trump bejelentését. A döntés Netanjahu győzelme is, aki Iránt hazája legveszélyesebb ellenségének tartja, és fáradhatatlanul harcolt az egyezmény ellen. 2015-ben még az amerikai Kongresszusban is mondott beszédet, hogy megakadályozza az iráni alkut. Amit nem sikerült Barack Obamánál elérnie, az sikerült Trumpnál. Amerikai és brit sajtóértesülések szerint egy izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube az Obama-kormány iráni tanácsadói után nyomozott, be akarta őket feketíteni, hogy ezzel is aláássák az alku hitelét.

ENSZ

Antonio Guterres főtitkár mély aggodalmát fejezte ki, és arra intette a megmaradt feleket, hogy tartsák tiszteletben a szerződésben foglaltakat.

Haszán Róháni iráni elnök hívei előtt beszédet tartott május 6-án Szabzavárban, melyben figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok meg fogja bánni, ha felmondja az atomalkut.

Fotó: Europress/AFP/Iráni elnökség

 

Mi jöhet Trump döntése után?

Ahogy az európai szövetségesek többször is figyelmeztették Donald Trumpot, nincs B terv az iráni kérdésben. Ha az amerikaiak kilépnek, miként akarják rákényszeríteni Iránt arra, hogy elálljon nukleáris ambícióitól? A teljes összeomlásig akarják gazdaságilag szorongatni? Vagy a katonai támadást sem zárják ki? 

Trump korábbi tanácsadói, volt külügyminisztere, Rex Tillerson és nemzetbiztonsági főtanácsadója, H.R. McMaster támogatta az iráni alkut. Őket leváltotta, a helyükbe lépő Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó keményvonalas, háborús héják. Bolton régóta szorgalmazza az iráni „rezsimváltást” is.  

Az is elképzelhető, hogy az amerikai fiaskó után a mérsékelt iráni kormányt a keményvonalasok váltják fel.

A kampányban Donald Trump azt is ígérte, hogy az Egyesült Államok jóval kisebb szerepet akar vállalni a Közel-Keleten. Ennek hitelessége most kérdésessé vált. Az sem titok, hogy Trump Irán regionális vetélytársát, Szaúd-Arábiát támogatja. Velük milliárdos fegyverüzleteket köt.     

A keddi döntés tovább növelte a feszültséget a Közel-Keleten. Félő, hogy Izrael és Irán proxyháborúba keveredik Szíriában – az előbbi kedden már Szíriát bombázta.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei ezúttal sem értettek egyet. A transzatlanti szövetségben folytatódik az elhidegülés.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.