Trump betartott egy ígéretet. Bár ne tette volna
Macron kérlelte, Merkel racionálisan érvelt, a brit külügyminiszter, Boris Johnson még hétfőn is Washingtonban tárgyalt, hogy meggyőzze az amerikai elnököt: ne lépjen ki a 2015-ös atomegyezményből, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Európai Unió, Oroszország és Kína kötött Iránnal, hogy megakadályozza Teherán atomfegyver-előállítását. Cserébe feloldották a gazdasági szankciók nagy részét, Irán kiléphetett elszigeteltségéből.
Donald Trump azonban betartotta kampányígéretét, és kedden minden kérlelés ellenére egyoldalúan kilépett a szerinte „katasztrofális, förtelmes és nevetséges” alkuból.
Beszédében arra hivatkozott, hogy az egyezmény Irán hazugságán alapul, a perzsa állam nem állt le a nukleáris programmal, a nemzetközi ellenőrök pedig képtelenek ellenőrizni őket. Az amerikai hírszerzés vezetői, többek között a CIA korábbi igazgatója, a jelenlegi külügyminiszter, Mike Pompeo szenátusi meghallgatáson ennek éppen az ellenkezőjét mondta nemrég: Irán betartja a szerződés feltételeit. Trump nem az amerikai, hanem az izraeli hírszerzésre hallgatott. Nevezetesen Benjamin Netanjahu nemrég elmondott beszédére, amiben a Moszad által eltulajdonított iráni aktákra hivatkozva bizonyította, hogy Irán folytatja titkos kísérleteit.
 |
Trump a kilépést szentesítő elnöki rendelettel |
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci |
Trump kifogásolta, hogy a 2015-ös szerződés nem foglakozik Irán ballisztikus rakétáival és regionális tevékenységével, egyúttal a legveszélyesebb terrorista államnak nevezte a perzsa országot, amely a többi között a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász támogatója.
Trump a mostani kilépéssel párhuzamosan ismét nagyon erős gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.
Az Egyesült Államokban nem okozott különösebb zavart az elnök lépése. A jobboldal, mely kezdettől fogva ellenezte az iráni alkut, üdvözölte a „bátor bejelentést”. A Demokraták – köztük Barack Obama – erőtlenül tiltakoztak. A lakosság 63 százaléka az alku mellett voksolt, de a külpolitika nem igazán érdekli őket. A nemzetközi visszhang viszont elég erős volt.
Irán
Rohani elnök elfogadhatatlannak tartja Trump lépését, ami szerinte ismét bizonyítja, hogy az amerikaiak szava semmit sem ér. Irán tovább tárgyal a szerződés többi országával.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország
Közös nyilatkozatban sajnálatukat fejezték ki. Együtt dolgozni fognak egy átfogóbb tervezeten, ami magában foglalja a nukleáris tevékenységet, a ballisztikus rakétákat, a Közel-Kelet stabilitását, különös tekintettel Szíriára, Jemenre és Irakra.
Európai Unió
Kiáll a nukleáris egyezmény hatékony megvalósításáért. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, amely jelentéseiben egyértelműen leírta, hogy Irán betartja a szerződés feltételeit, élvezi az EU bizalmát. A szankciók feloldása része az egyezménynek, mindez pozitív kihatással van az Iránnal folyó kereskedelemre, gazdasági kapcsolatokra.
Izrael
Benjamin Netanjahu teljes mértékben támogatja Trump bátor döntését. Az izraeli miniszterelnök megszakította külföldi útját, hogy otthon ünnepelhesse Trump bejelentését. A döntés Netanjahu győzelme is, aki Iránt hazája legveszélyesebb ellenségének tartja, és fáradhatatlanul harcolt az egyezmény ellen. 2015-ben még az amerikai Kongresszusban is mondott beszédet, hogy megakadályozza az iráni alkut. Amit nem sikerült Barack Obamánál elérnie, az sikerült Trumpnál. Amerikai és brit sajtóértesülések szerint egy izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube az Obama-kormány iráni tanácsadói után nyomozott, be akarta őket feketíteni, hogy ezzel is aláássák az alku hitelét.
ENSZ
Antonio Guterres főtitkár mély aggodalmát fejezte ki, és arra intette a megmaradt feleket, hogy tartsák tiszteletben a szerződésben foglaltakat.
 |
Haszán Róháni iráni elnök hívei előtt beszédet tartott május 6-án Szabzavárban, melyben figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok meg fogja bánni, ha felmondja az atomalkut. |
Fotó: Europress/AFP/Iráni elnökség |
Mi jöhet Trump döntése után?
Ahogy az európai szövetségesek többször is figyelmeztették Donald Trumpot, nincs B terv az iráni kérdésben. Ha az amerikaiak kilépnek, miként akarják rákényszeríteni Iránt arra, hogy elálljon nukleáris ambícióitól? A teljes összeomlásig akarják gazdaságilag szorongatni? Vagy a katonai támadást sem zárják ki?
Trump korábbi tanácsadói, volt külügyminisztere, Rex Tillerson és nemzetbiztonsági főtanácsadója, H.R. McMaster támogatta az iráni alkut. Őket leváltotta, a helyükbe lépő Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó keményvonalas, háborús héják. Bolton régóta szorgalmazza az iráni „rezsimváltást” is.
Az is elképzelhető, hogy az amerikai fiaskó után a mérsékelt iráni kormányt a keményvonalasok váltják fel.
A kampányban Donald Trump azt is ígérte, hogy az Egyesült Államok jóval kisebb szerepet akar vállalni a Közel-Keleten. Ennek hitelessége most kérdésessé vált. Az sem titok, hogy Trump Irán regionális vetélytársát, Szaúd-Arábiát támogatja. Velük milliárdos fegyverüzleteket köt.
A keddi döntés tovább növelte a feszültséget a Közel-Keleten. Félő, hogy Izrael és Irán proxyháborúba keveredik Szíriában – az előbbi kedden már Szíriát bombázta.
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei ezúttal sem értettek egyet. A transzatlanti szövetségben folytatódik az elhidegülés.
