Trump és Kim Dzsong Un: akármi lesz a közös dokumentumban, ez már történelem

/ 2018.06.12., kedd 08:10 /
Trump és Kim Dzsong Un: akármi lesz a közös dokumentumban, ez már történelem

Egyelőre ismeretlen tartalmú közös dokumenmtumot írt alá szingapúri csúcstalálkozója után kedden Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. A találkozó történelmi jelentőségű, de tény, hogy amit Kim Dzsong Un csinál, nem szól másról, mint hatalma megőrzéséről, és több mint valószínű, hogy a terrorállam atomhatalom marad.

A négyszemközti megbeszélést szerte a világon történelminek minősítették, nem utolsósorban azért, mert hivatalban lévő amerikai elnök és észak-koreai vezető most először találkozott egymással. A csúcs kézfogással kezdődött, majd rövid, derűlátó nyilatkozatokat tettek. Trump kijelentette, hogy megtiszteltetés számára az észak-koreai vezetővel találkozni, és szerinte „kiváló kapcsolat” alakul majd ki közöttük, „ehhez nem fér kétség”. Kim pedig azt mondta: találkozójukat az tette lehetővé, hogy legyőzték annak minden akadályát, „a régi beidegződéseket és az előítéleteket”.

Trump és Kim körülbelül 40 percig tárgyalt négyszemközt, kizárólag tolmácsok társaságában. Ezután Trump tárgyalópartnerével a Capella szálloda hosszú teraszán sétált végig, és nyilatkozott röviden a sajtónak. Trump a séta során megmutatta partnerének egyik járművét, egy Cadillac típusút, amelyet Vadállatnak becéznek. Az amerikai elnök egyik testőre kinyitotta az autó ajtaját, Kim Dzsong Un pedig benézett. Ezt követően a két vezető visszament a Capella szállodába, ahol a találkozójuk zajlott, amelyen már tanácsadók is részt vesznek. Amerikai részről John Kelly, az elnöki kabinet vezetője, Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója van jelen. Kim Dzsong Un delegációjában Kim Jong Csol, az észak-koreai állampárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter kapott helyet.

Hírügynökségi gyorselemzések szerint Trump a két tárgyalás közti megjegyzésével az észak-koreai atomprogram felszámolására utalt. „Sikerülni fog. Meg fogjuk csinálni” – fogalmazott Trump, de részleteket nem közölt a tárgyalásról. Az amerikai fél a nukleáris leszerelés témakörét tartja a tárgyalások legfontosabb elemének. 

A CNN amerikai hírtévé egy forrásból úgy értesült, hogy a két vezető közös nyilatkozatot ír alá, amelyben rögzítik a konzultáció során eddig elért haladást, valamint azt, hogy folytatják a megkezdett munkát.

„Amit Kim csinál, nem szól másról, mint amiről a világ összes politikusának minden tette: igyekszik megőrizni és/vagy növelni hatalmát” – írta még a találkozó előtt szakértőnk, Salát Gergely Kína-kutató. Szerinte egy amerikai támadás vagy a gazdasági összeomlás a létében fenyegetné az észak-koreai rendszert, ezért Phenjanban az a döntés született, hogy a keménykedés után a cukiskodás időszakának kell következnie. Ennek első jele Kim Dzsongun békülékeny újévi beszéde volt, aztán jött a téli olimpiai részvétel, a forródrót helyreállítása, az atomtesztek leállítása, a mostani csúcstalálkozó, s most a találkozás az amerikai elnökkel.

„Ilyen puhább időszakok már korábban is voltak, s mivel véget értek, kérdéses, hogy ez a mostani meddig fog tartani” – írta Salát Gergely. Szép dolog, hogy most egy békeszerződés megkötését is bejelentették. Ezzel viszont az a gond, hogy a koreai háborút papíron nem a két Korea vívta egymással, s az érvényben lévő fegyverszünetet csupán néhány amerikai, kínai és észak-koreai tábornok írta alá. De ha sikerül Trumpot és a kínaiakat rávenni, hogy szülessen minden fél bevonásával békeszerződés, a fő probléma azzal sem oldódik meg. „Hiszen a zűrt nem az okozza, hogy még tart a koreai háború. Hanem az, hogy a félsziget északi részén cinikus, totalitárius, tömeggyilkos diktatúra működik, melynek léte lakóinak elnyomásán, ellenőrzésén és a külvilágtól való elzárásán alapul, amely megreformálhatatlan, s amelynek megszűnése egyetlen környező kis, közepes vagy nagyhatalomnak sem áll érdekében.”

A „fokozatos denuklearizáció” elkezdődhet, amit mindenki sikerként könyvel majd el, be is zárhatnak néhány atomlétesítményt, de valószínűleg Észak- Korea atomhatalom marad.

A sztálinista állam tavaly szeptemberben hatodik atombombáját tesztelte, novemberben pedig ballisztikus rakétával átlőtt Japán fölött, amely fegyverrel állítólag már Amerikát is elérheti. Kim Dzsongun nem egyszerűen tömegpusztító atomfegyvereket és interkontinentális rakétákat fejlesztett ki. Olyan politikai „termékhez” jutott, amelyről a nemzetközi színtéren már lehet alkudozni. Trump pedig, úgy látszik, vevő volt erre. A nukleáris arzenál részleges leszereléséért cserébe Kim kérheti az ENSZ-szankciók feloldását, és a gazdasági támogatás igényével is felléphet.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.