Trump és Orbán – magunkra ismerünk?

/ 2018.04.10., kedd 13:22 /
Trump és Orbán – magunkra ismerünk?

Van-e hasonlóság a 2016-os amerikai elnökválasztás és a 2018-as magyar parlamenti választás között? Bizonyos amerikai jelenségekre, módszerekre, hibákra, téveszmékre érdemes odafigyelnünk. Lehet, hogy magunkra is ismerünk.

1. Bukott közvélemény-kutatók 2016. november 8-án elnökké választották a republikánus színekben induló Donald Trump New York-i üzletembert. A közvélemény-kutatók egyöntetűen Hillary Clinton győzelmét vártak.

Mentségükre legyen szólva, hogy olyan tömegek jelentek meg a szavazóhelyiségekben, akik eddig nem szavaztak, akiket nem lehetett mérni.

2. A kampány sebei Az alantas, személyeskedő kampány mély sebeket hagyott. A választás másnapján varázsütésre nem lehet mindent – az uszítást, becsületsértést, hazugságokat – elfelejtetni. A brutális kampány később a kormányzást hátráltatta.

3. Szétszakadt ország A választás másnapján a Keleti es Nyugati parton teljes letargia uralkodott. Az ország közepén, Délen ujjongtak a választók. De nem csak földrajzilag vált ketté Amerika, szemben állt egymással nagy- és kisváros, falu és nem utolsósorban a keleti- és nyugati parti liberális elit, valamint a jobboldali fehér munkásosztály. Ezt úgy is próbálták eladni, hogy a „műveltek” Hillary Clintonra, a szánalmas „mucsaiak” Donald Trumpra szavaztak. Az utóbbiakra gyorsan ráragasztottak a rasszista, idegengyűlölő jelzőket, anélkül, hogy vették volna a fáradságot, hogy megismerjék őket, problémáikat. Nem feltétlenül Trump határfaláért rajongtak a lecsúszottak, hanem állást, lehetőségeket reméltek. Úgy vélték, hogy Donald Trump legalább észrevette, meghallgatta őket.

Ennek a rétegnek a problémáira nem figyelt fel a média. Irodalomban, filmen, televízióban sem szerepeltek. Amikor 2016-ban J. D. Vance Hillbilly Elegy (Mucsai elégia) címmel kiadta memoárját, a könyv nemcsak bestseller lett, hanem kulturális jelenséggé vált. Nagy volt a rácsodálkozás, hogy milyen is az ohiói lecsúszott munkásosztály, milyen nehéz onnan felemelkedni. Az országos hírnévre szert tett szerző, J. D. Vance az AOL alapítójával, Steve Case-zel Rise of the Rest (A maradék felemelése) nevű szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy startupokat vigyenek az ország belső területére. Hightech a Szilícium-völgyön kívül.

 

Fotó: AFP/Getty/Joe Raedle

4. A belső ellenzék nem áruló Sok konzervatív ma sem ért egyet az elnök politikájával, magatartásával. A jobboldali lapok, Wall Street Journal, National Review, Weekly Standard sűrűn bírálja az elnököt, ettől még nem ellenségek. Többen a mai napig is úgy vélik, hogy az ország vezetőjének legyen tekintélye, lehessen példaképként is emlegetni.  

5. Az ellenállás nem elég Az ellenzéki Demokrata Párt a választás után meghirdette a Resistance mozgalmat, vagyis hogy ellenállnak Trump politikájának. De ha nincs világos programjuk, karizmatikus vezetőjük, akkor az ellenállás kevés.

6. A média szerepe A választás előtt a média elkényelmesedett, kisszerű témákon vitatkozott, az újságírók leginkább egymásnak írtak. Az igazi problémák elkerülték a figyelmüket. Trump elnöksége határozottan jót tett a minőségi újságírásnak, ami nem tévesztheti szem elől, hogy feladata a hatalom ellenőrzése. Megsokszorozódtak a tényfeltáró írások. A leleplezések hatására az elnök kénytelen volt néhány korrupt munkatársától megszabadulni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.