valasz.hu/vilag/miert-nem-beteg-a-horvat-foci-129122

http://valasz.hu/vilag/miert-nem-beteg-a-horvat-foci-129122

Trump és Orbán – magunkra ismerünk?

/ 2018.04.10., kedd 13:22 /
Trump és Orbán – magunkra ismerünk?

Van-e hasonlóság a 2016-os amerikai elnökválasztás és a 2018-as magyar parlamenti választás között? Bizonyos amerikai jelenségekre, módszerekre, hibákra, téveszmékre érdemes odafigyelnünk. Lehet, hogy magunkra is ismerünk.

1. Bukott közvélemény-kutatók 2016. november 8-án elnökké választották a republikánus színekben induló Donald Trump New York-i üzletembert. A közvélemény-kutatók egyöntetűen Hillary Clinton győzelmét vártak.

Mentségükre legyen szólva, hogy olyan tömegek jelentek meg a szavazóhelyiségekben, akik eddig nem szavaztak, akiket nem lehetett mérni.

2. A kampány sebei Az alantas, személyeskedő kampány mély sebeket hagyott. A választás másnapján varázsütésre nem lehet mindent – az uszítást, becsületsértést, hazugságokat – elfelejtetni. A brutális kampány később a kormányzást hátráltatta.

3. Szétszakadt ország A választás másnapján a Keleti es Nyugati parton teljes letargia uralkodott. Az ország közepén, Délen ujjongtak a választók. De nem csak földrajzilag vált ketté Amerika, szemben állt egymással nagy- és kisváros, falu és nem utolsósorban a keleti- és nyugati parti liberális elit, valamint a jobboldali fehér munkásosztály. Ezt úgy is próbálták eladni, hogy a „műveltek” Hillary Clintonra, a szánalmas „mucsaiak” Donald Trumpra szavaztak. Az utóbbiakra gyorsan ráragasztottak a rasszista, idegengyűlölő jelzőket, anélkül, hogy vették volna a fáradságot, hogy megismerjék őket, problémáikat. Nem feltétlenül Trump határfaláért rajongtak a lecsúszottak, hanem állást, lehetőségeket reméltek. Úgy vélték, hogy Donald Trump legalább észrevette, meghallgatta őket.

Ennek a rétegnek a problémáira nem figyelt fel a média. Irodalomban, filmen, televízióban sem szerepeltek. Amikor 2016-ban J. D. Vance Hillbilly Elegy (Mucsai elégia) címmel kiadta memoárját, a könyv nemcsak bestseller lett, hanem kulturális jelenséggé vált. Nagy volt a rácsodálkozás, hogy milyen is az ohiói lecsúszott munkásosztály, milyen nehéz onnan felemelkedni. Az országos hírnévre szert tett szerző, J. D. Vance az AOL alapítójával, Steve Case-zel Rise of the Rest (A maradék felemelése) nevű szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy startupokat vigyenek az ország belső területére. Hightech a Szilícium-völgyön kívül.

 

Fotó: AFP/Getty/Joe Raedle

4. A belső ellenzék nem áruló Sok konzervatív ma sem ért egyet az elnök politikájával, magatartásával. A jobboldali lapok, Wall Street Journal, National Review, Weekly Standard sűrűn bírálja az elnököt, ettől még nem ellenségek. Többen a mai napig is úgy vélik, hogy az ország vezetőjének legyen tekintélye, lehessen példaképként is emlegetni.  

5. Az ellenállás nem elég Az ellenzéki Demokrata Párt a választás után meghirdette a Resistance mozgalmat, vagyis hogy ellenállnak Trump politikájának. De ha nincs világos programjuk, karizmatikus vezetőjük, akkor az ellenállás kevés.

6. A média szerepe A választás előtt a média elkényelmesedett, kisszerű témákon vitatkozott, az újságírók leginkább egymásnak írtak. Az igazi problémák elkerülték a figyelmüket. Trump elnöksége határozottan jót tett a minőségi újságírásnak, ami nem tévesztheti szem elől, hogy feladata a hatalom ellenőrzése. Megsokszorozódtak a tényfeltáró írások. A leleplezések hatására az elnök kénytelen volt néhány korrupt munkatársától megszabadulni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.