Tüntetés a nép ügyvédje ellen

/ 2017.01.12., csütörtök 07:00 /

Azért ez sem utolsó mutatvány: bő egy hét elteltével máris tüntetnek a román kormány ellen. Legyünk azonban kínosan pontosak: szerda este Románia néhány nagyvárosában rendezett tiltakozó menetek Victor Ciorbea ombudsman lemondását követelték.

A romániai terminológia szerint a „nép ügyvédjének” nevezett hivatalosság lemondását a menetindulás pillanatáig közel 143 ezer aláírás által nyomatékosított petícióban követelték mindazok, akik aggódnak, arcpirítónak tartják, tűrhetetlennek nevezik a helyzetet. Egyszóval felháborodtak, hogy az emberi szabadságjogok első számú hivatalos védelmezője olyan törvénycikkely ügyében kért alkotmánybírósági vizsgálatot, amelynek értelmében büntetett előéletű személy nem lehet a mindenkori román kormány tagja. S mint ilyen, miniszterelnöke sem.

Ha a nemrég úthengergyőzelmet aratott román szociáldemokraták (PSD) elnöke, Liviu Dragnea nem rendelkezne csinos kis priusszal, a történet talán szót sem érdemelne. Sőt, minden bizonnyal történet sem lenne, hiszen maga Ciorbea is elismerte: korábban azért nem kért senki alkotmányossági vizsgálatot az ügyben, mert nem volt rá igény. Mármint a jogszabály alkalmazására. A PSD első emberét azonban jogerősen kétéves felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották választási csalásért, s így hiába a túlnyomó népakarat, Dragnea nem foglalhatta el a hőn áhított kormányfői bársonyszéket.

Túl sok volt Dragnea rovásán

Túl sok volt Dragnea rovásán

Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

De semmi sem végérvényesen kőbe vésett, legfeljebb az ombudsman érvei, amellyel megtámogatta az alkotmányossági vizsgálati kezdeményezését. A taláros testület jó szándékú viszonyulásának prejudikálása nem rejt túl sok kockázatot, az azonban talán igen, ha a romániai társadalom erkölcsi vésztartalékához nyúl, és kikéri magának, hogy mindennapjaikat ne köztörvényesek vezessék.

A folyamat egyelőre a „Victor Ciorbea, elbocsátva!” elnevezésű petíciónál tart, amelynek preambulumában többek között az szerepel, hogy az érintett ez idáig csak az emberi jogokat semmibe vevők részvételével rendezett bundameccsben vétette észre magát. „A büntetőjogi feddhetetlenség nem alku kérdése. A civil társadalom soha nem fogja tolerálni a törvény iránti tisztelet erodálását, a jogállamiság veszélyeztetését”–állt többek között a kolozsvári tiltakozást szervezők felhívásában.

Szerdán este tél volt, hó és hideg Romániában. És néhány ezer tiltakozó ember az utcán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.