Tuti tipp! Így adjunk mattot genderhívő liberális barátainknak

/ 2017.07.28., péntek 15:15 /

Öt nem bináris ember megosztja velünk tapasztalatait arról, milyen is úgy élni, hogy az ember sem nem nő-, sem nem hímnemű – hirdeti a The Guardian friss videója.

Az érzékenyítő anyag tippünk szerint nem egészen független attól, hogy Trump elnök az Államokban épp közölte: semmi szükség a hadseregben transzgender emberkékre. A világ új proletárjai ilyenkor egyesülni szoktak a szent cél érdekében: rohadjon meg a kirekesztő Trump, plusz elfogadás.

Van egy rossz hírünk: nem fogadjuk el.

Nem titeket, kedves emberek, akik  a videóban beszéltek. Nektek sok sikert és boldogságot kívánunk. Az állításotok, amelyet hosszú perceken át boncolgattok a videóban, ettől még egészen egyszerűen nem igaz. (Aki nem tud angolul, ne bánja: a lényeg annyi, hogy ők sem nem nők, sem nem férfiak. Azért nem, mert nem érzik magukat egyiknek sem.)

Az a helyzet, drága barátaink, hogy egyikőtök bizony nő, másikótok meg férfi. Ez a két nem van. Harmadik: nincs. Hogy melyikőtök melyik, azt leggyorsabban úgy lehet ellenőrizni, ha bepillantotok a lábatok közé.

Az persze lehet, hogy nem érzitek magatokat jól azokban a szerepekben, amelyek társadalmilag kötődnek a nemetekhez – nagy szerencse, hogy szabadság van és nem is kell megfelelnetek semmilyen szerepnek, ha nem akartok. Nyilatkozhattok például férfiként nevetségesre sminkelve magatokat, bohócruhában, meg akárhogy. Ha mégis megpróbálkoznátok a nemetekhez passzoló életvitellel, szakemberhez is fordulhattok. Egy csomó mentális bajon lehet azért segíteni. Ha valaki azt sem tudja, fiú-e vagy lány – talán azon is.

Attól mindenesetre, hogy ti sehússehalnak képzelitek magatokat, az még nem lesz valóság. Éppen olyan fantázia marad, mintha valaki sárga tengeralattjárónak képzeli magát. Azaz: sárga tengeralattjárónak se.

Attól ő még nem sárga tengeralattjáró se, hanem egy ember, aki sárga tengeralattjárónak se képzeli magát. Nem olyan bonyolult ám ez.

Sok szót nem érdemel, főleg, hogy a magyar nyelvben a névmásoknak nincs neme, ezért nálunk nem fenyeget a veszély, ami az angoloknál már valóság – hogy ugyanis kiherélnék a nyelvet, új, gendersemleges névmásokat téve kötelezővé. Nálunk tehát nincs vész, ráadásul az efféle vitákat gyorsan le is lehet zárni.

Hogyan?

Ha ilyesmibe keveredünk az identitáspolitika műanyag csatabárdját bőszen lengető nemzetközi liberálisokkal, gyorsan ki lehet ám ütni a kezükből azt, amit ők fegyvernek hisznek.

Amint megkérdezik, hogy mégis milyen jogon vonjuk kétségbe az ő akármilyen (vagy akármilyen nem) identitásukat, ne jöjjünk a józan ésszel meg effélékkel: azt biztosan nem értik és/vagy nem hatja meg őket. Válaszoljuk szépen a következőt:

Olyan jogon, hogy én vagyok a Mindenható Atyaúristen, minden élők és holtak bírája. És én ekként identifikálok.

 Sakk-matt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.