Új állam születhet Irak és Szíria romjain

/ 2017.07.16., vasárnap 16:00 /
Új állam születhet Irak és Szíria romjain

A katonai erőfölényre alapozta tervét az iraki kurd körzet elnöke, amikor bejelentette: nyár végén népszavazást írnak ki a terület függetlenségéről. Az erő nem ahhoz kell, hogy a referendumon többségbe kerüljenek az elszakadáspártiak, hanem ahhoz, hogy ennek érvényt szerezhessenek a világpolitikában. És a kurdok még sosem voltak ilyen erősek – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.

A kurd állam megalakulása fel fogja borítani a nagyhatalmi geostratégiai megállapodásokat. A jelenlegi leosztás szerint az Iszlám Állam veresége után Szíria és Irak megőrizné területi egységét: Damaszkusz orosz, Bagdad amerikai befolyás alatt maradna. Ez a kiindulási pont azonban nem fedi a realitásokat, mert a kurdok katonai sikerei után ma már sem Irak, sem Szíria esetében nem beszélhetünk egységes államról, hiszen a kurdok lakta területekre egyik ország kormányának hatalma sem terjed ki.

Az új kurd állam a két arab országból jelentős területeket szakítana ki. Amerikának mind a bagdadi kormány, mind az Erbilben székelő iraki kurd adminisztráció a szövetségese, és mindkettőt meg akarja tartani. Ezt a tervet a független Kurdisztán kikiáltása után lehetetlennek tűnik fenntartani, mivel Bagdad tiltakozik országa megcsonkítása ellen. Washingtonnak a konfliktus feloldására a jelek szerint nincs elképzelése, de a szíriai kurdok kezelésére Moszkvában sem formálódik terv.

A kurdok mindig a nagyhatalmak kegyeit keresve akarták kivívni függetlenségüket, ezért is voltak mindig sikertelenek. Washington és Moszkva bármennyire rá van most szorulva a kurdok támogatására, kérdés, mit lép a két nagyhatalom, amikor az Iszlám Államot leverik. Nem volna meglepő, ha most is cserbenhagynák a kurdokat.

 

A cikk a Heti Válaszban olvasható, illetve a Digitalstandon megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Alakul a Budapest–Tel-Aviv-tengely – kulcsszerepben Finkelstein

Hasonlóan gondolkodik az izraeli és a magyar kormány Soros Györgyről és a migrációról. De Benjamin Netanjahu budapesti útja azt is jelzi: a zsidó állam nyit az őt a nyugatiakkal ellentétben alig kritizáló visegrádiak felé. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.