heti-valasz.hu/vilag/bemutattak-az-elso-mukodo-lezeragyut-tehat-meg-egyszer-lezeragyut-107514

http://heti-valasz.hu/vilag/bemutattak-az-elso-mukodo-lezeragyut-tehat-meg-egyszer-lezeragyut-107514

Példátlan földrengések várhatók Európában

/ 2013.08.27., kedd 11:00 /
Példátlan földrengések várhatók Európában

Az eddigieknél lényegesen pusztítóbb földrengéseket jósol Európában egy most nyilvánosságra hozott, Franciaországban készült tanulmány. A kutatásban részt vevő tudósok elkészítették a kontinens pontos szeizmológiai térképét, amely szerint a várható földrengések során felszabaduló energia akár harmincszor nagyobb lehet, mint a legnagyobb, az elmúlt évszázadokban bekövetkezett történelmi rengések ereje.

„Még sok a teendő a földrengések kockázatainak felmérésében" - mondja Fabrice Cotton, a franciaországi Grenoble egyetemének szeizmológia-professzora. Ő az egyik szakértője annak a mintegy ötven tudósból álló kutatócsoportnak, amely összeállította Európa első, a tudomány mai állása szerint a legpontosabbnak mondott szeizmológiai térképét. A tizenhárom ország kutatóinak munkáját összefogó, nagyszabású kutatóprogram célja: a vén kontinens geológiai térképének és egyúttal tektonikus mozgásainak és várható földrengéseinek pontos rögzítése, és ennek nyomán a várható károk minimalizálásának megtervezése.

Az 1755. november 1-ji lisszaboni földrengésről készült metszet. A történelem egyik legpusztítóbb földrengése, mely - a kataklizmát kísérő tűzvésszel és szökőárral együtt - szinte teljesen elpusztította a portugál fővárost.

A címlapon a  2011. február 24-i új-zélandi földrengés hatása látható, Christchurch városában megdőlt egy épület a 6,3-as földrengés során.

Minden eddiginél pusztítóbb

Az európai kontinens általános szeizmológiai földrajza régóta ismert. Tudható, hogy alapjában véve az afrikai és az eurázsiai tektonikus platók mozgása, összeütközése alakítja a mélyben zajló folyamatokat, s a leginkább földrengés-veszélyes vidékek Törökországban, Görögországban, a Balkánon és Itáliában valamint Romániában találhatók. De nem mentes a földmozgásoktól például a Pireneusok vagy a francia Alpok vidéke sem.

A tudóscsoport mostani felmérései és előrejelzései viszont meghökkentő újdonsággal rukkolnak elő. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy Európában korábban nem tapasztalt nagyságú földrengések pusztítanak majd - állítják. S hozzáteszik: ez annál is inkább elképzelhető, mert a korábbi évtizedek előrejelzései nem sikerültek pontosakra, és a szakemberek - ahogyan Cotton professzor fogalmaz a párizsi Le Monde című lapnak adott interjújában - az eddigi tévedések okait és magyarázatát is még csupán most kezdik megérteni.

Új adatokra támaszkodva

Fabrice Cotton arra figyelmeztet, hogy az európai története során feljegyzett, pusztító földrengéseknél nagyobb rengésekre kell számítani. Efféle „történelmi földrengések" például Bázelben voltak 1356-ban vagy Lisszabonban 1755-ben. (A bázeli földmozgások elpusztították nemcsak Svájc, hanem Franciaország és Németország egy részét is, a portugál fővárost romba döntő katasztrófa pedig csaknem százezer halálos áldozatot követelt.) A mostani előrejelzést az elmúlt három évtized méréseinek összegzésére, és a tengeralattjárók és műholdak által a földköpenyről összegyűjtött információkra alapozzák a tudósok, s a korábbi (elsősorban a „történelminek" nevezett) rengéseknél legalább egy fokkal nagyobb amplitúdójú földmozgásokat jósolnak, természetesen, a Richter-skála értékei szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a felszabaduló energia is nagyobb és pusztítóbb lesz, mégpedig a számítások szerint harminckétszer nagyobb!

Bár a svájci Bázel szeizmikus szempontból nyugodt helynek számít, az 1356-os földmozgás során a Szent Vince-katedrális két tornya a Rajnába omlott.

A tudóscsoport a föld vibrációinak előrejelzésére is új modellt dolgozott ki, és megrajzolta Európa valószínűsíthető szeizmológiai térképét.

Ez a térkép az elkövetkező ötven évre tíz százalékos, az elkövetkező ötszáz évre pedig öt százalékos valószínűséggel mutatja meg a földkéreg várható vibrációját, amit az épületeknek el kell majd viselniük. A tudóscsoport a csatolt magyarázatokban jelzi azt is, hogy milyen mértékben kell ellenállóknak lenniük az egyes épületeknek. Egyébként az egész kutatásnak ez a célja: hogy tudniillik a jövő Európájában (is) földrengés-biztos lakóházak és ipari létesítmények (köztük például atomerőművek) épüljenek.

Mások is kutatják

A „Share" névre elkeresztelt kutatóprogram - amelyben európai országok mellett Törökország és Algéria is részt vesz - 4,1 millió euróba kerül, a pénz nyolcvan százalékát az Európai Unió biztosítja. De, hírek szerint, ez még csak a kezdet: októberben ugyanis új, három évesre tervezett kutatási program indul, amelynek a célja az lesz, hogy a szélsőséges természeti jelenségeket (földrengéseket és cunamikat) tanulmányozzák.

Persze Európa nincs egyedül az ilyen jellegű kutatásaival. A Global Earthquake Model (Globális Földrengés Modell) 2006 óta foglalkozik ezzel. Ez a nonprofit kezdeményezés alapítványi formában működik, több ország állami és magántőkéjének támogatásával, és az olaszországi Pavia városában van a székhelye. Kutatásokat finanszíroz és rendezvényeket, konferenciákat, szemináriumokat szervez. A legutóbbi például éppen most, augusztus 26-án kezdődött, és szeptember 3-ig tart, a szicíliai Erice városában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.