Újabb országban lehet euróval fizetni

/ 2015.01.05., hétfő 16:35 /

Megint növekedett az eurózóna: január 1-jével Litvánia is bevezette a közös európai fizetőeszközt. A pesszimisták szerint ez már a tetőpont, és a görögök kiléphetnek, ha tényleg győz a szélsőbaloldal az előrehozott választásokon.

Forrás: wikipedia

A birodalmak sokszor a széthullás előtti pillanatban a legnagyobbak: az euróövezet január 1-jével elérte eddigi legnagyobb kiterjedését, miután a harmadik balti ország, Litvánia is teljesítette az előírt kritériumokat, és bevezethette a közös fizetőeszközt a nemzeti valuta, a litas helyett. Bár a 2009-es nagy gazdasági világválság kirobbanása óta rengeteg elemző megjósolta az euróövezet széthullását, valójában a közös fizetőeszközt használó térség a válság éveiben is csendben növekedett. A három balti ország elég nagy áldozatokat vállalt azért, hogy megfeleljen az előírt feltételeknek, és bevezethesse az európai valutát. Észtország (2011) és Lettország (2014) után most Litvánia is belépett.

További bővülés most jó ideig nem várható, és sokan attól tartanak, hogy 2015 kritikus év lesz a közös pénz történetében. Január 25-én ugyanis előrehozott választás lesz Görögországban, és a voksolás legnagyobb esélyese a radikális baloldali Szíriza párt, amely a megszorítások végét ígéri az évek óta permanens válságban lévő, és az államcsődtől csak többszöri uniós kölcsönnel megmentett országban. Senki nem tudja, hogy a Szíriza kormányra kerülve mennyire viselkedne radikálisan, kell-e koalíciót kötnie mérsékeltebb erőkkel, illetve meddig tart a németek hajthatatlansága. Angela Merkel kancellár egyelőre azt hangsúlyozza, hogy Görögországnak tartania kell magát az előző kormányok vállalásaihoz.

Ugyanakkor a németeknek számolniuk kell azzal, hogy Görögország távozása az euróövezetből láncreakciót indíthat el, mivel idén Spanyolországban is választások lesznek, és a Szírizához nagyon hasonló karakterű Podemos szélsőbalos párt szintén a megszorítások elleni küzdelemre építi az identitását. Nehéz elképzelni, hogy a németek megkockáztatnák az egész európai projekt széthullását, és valószínűleg a Szíriza is óvakodni fog attól, hogy végleg bevágja Görögország mögött az ajtót, mivel az euró kivezetése nem népszerű a görögök körében. Mindenesetre Európa megint izgalmas idők elé néz.

A forgalomból most kivont régi litván valuta

A forgalomból most kivont régi litván valuta

Forrás: wikipedia

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.