A koncert, amelynek jegyeiért évekig kell sorban állni

/ 2009.12.31., csütörtök 17:03 /

A francia Georges Prêtre vezényli január 1-jén a Bécsi Filharmonikusokat a hagyományos újévi koncerten a Musikverein Aranytermében. A világ legismertebb – a Strauss-család, elsősorban ifj. Johann Strauss keringőire és polkáira épülő – újévi hangversenyének dirigálására második alkalommal kérték föl a 85 éves, híresen energikus francia mestert. A koncerttermet 2010 első napjának köszöntésére ezúttal is San Remóból való, élő virágokkal díszítik – ezeket a közönség a koncert után hazaviheti.

Bár Georges Prêtre 2008. január 1-jén már sikert aratott a Bécsi Filharmonikusok élén, a 2010-es hangverseny más okokból is érdekes: január 1-jén 72 országban (köztük 45 európaiban) közvetítik élőben vagy az időzónák miatt csúsztatva koncertet, és most először az osztrák közszolgálati televízió, az ORF honlapján keresztül interneten is élvezhető lesz a program. (Az m1-en és a Bartók Rádión 11.15-kor kezdődik a közvetítés.)

A zenekari számokat, ahogy már megszokhattuk, táncos jelenetek tarkítják, két ifjú balettművész pedig most mutatkozik be szólistaként: az olasz Eleonora Abbagnato és a francia Nicolas Le Riche. A koreográfia ezúttal is a híres olasz mester, Renato Zannella munkája. A mintegy húsztagú tánckar kosztümjét az haute couture egyik legnagyobb alakja, az olasz Valentino tervezi, aki feltehetően kedvenc színébe, kárminpirosba öltözteti a művészeket.

Georges Prêtre - Maria Callas kedvenc operadirigense - 1962-ben vezényelte először koncerten a Bécsi Filharmonikusokat. Az újévi műsort, ahogy 2008-ban, 2010-ben is egy kis franciás színnel gazdagítja, eljátsszák például Otto Nicolai A windsori víg nők című művének nyitányát és felcsendülnek Jacques Offenbach Rajnai sellőinek hangjai is. (A Nicolai-kompozíció megszólaltatása indokolt, hiszen ő volt a Bécsi Filharmonikusok egyik alapítója, a filharmonikus koncertek bevezetője. )

Az első „újévi" koncertet 1939-ben tartották Clemens Krauss karmester vezényletével, és ez volt az egyetlen eset, amikor nem január 1-jén volt a hangverseny, hanem december 31-én. Az első, valóban újév napján tartott koncert 1941-ben volt, szintén Krauss dirigálásával, aki - Josef Krips két fellépésétől eltekintve - 1954-ben bekövetkezett haláláig a koncert karmestere volt. A bécsi újévi koncertek hagyománya Willy Boskovsky koncertmester működése idején teljesedett ki, ő vezette legtovább, majd negyedszázadon át az eseményeket. Az első nem osztrák karmester Lorin Maazel volt, 1980-ban. A jelenlegi rendszer, vagyis, hogy minden évben más karmestert hívnak, 1987-ben alakult ki, azután hogy hét évig folyamatosan Maazel töltötte be a posztot. A zenekar tagjai ekkor úgy döntöttek, hogy mindig más vezesse őket.

Az egyik leghíresebb darab, a Kék Duna keringő az 1945-ös koncerten hangzott el először, míg a másik tradicionális mű, a Radetzky-induló, 1946-ban. 1958-ig mindkettőt gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem létezhet újévi koncert e két mű nélkül. (A 2005-ös koncerten nem játszották el a Radetzky-indulót, a 2004-es karácsonyi szökőár miatt.) Szertartás jellegű, ahogy a Kék Duna keringő első hangjai után a karmester leinti a zenekart, a közönség felé fordul, köszönti a teremben ülőket és a tévénézőket, majd a zenészekkel együtt - Prosit Neujahr! felkiáltással - az új évet is. Végül, a Radetzky-indulóban a Musikverein közönségét is irányítja a Maestro: az ő utasításai alapján erősödik és halkul a nézői taps. A legsikeresebbek kétségkívül azok az újévi koncertek, amelyeken a karmester zenei tréfákkal színesíti az előadást.

A bécsi újévi hangversenyekre szóló jegyekért évekig kell sorban állni, de a tévés közvetítéseknek köszönhetően legalább 50 milliónyian élvezhetik a programot szerte a világon, a műsor CD- és DVD-felvétele pedig már január első napjaiban a boltokba kerül.


A bécsi újévi koncertek karmesterei

Clemens Krauss (1939, 1941-1945, 1948-1954); Josef Krips (1946-1947); Willi Boskovsky (1955-1979); Lorin Maazel (1980-1986, 1994, 1996, 1999, 2005); Herbert von Karajan (1987); Claudio Abbado (1988, 1991); Carlos Kleiber (1989, 1992); Zubin Mehta (1990, 1995, 1998, 2007); Riccardo Muti (1993, 1997, 2000, 2004); Nikolaus Harnoncourt (2001, 2003); Seiji Ozawa (2002); Mariss Jansons (2006); Georges Prêtre (2008); Daniel Barenboim (2009). 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.