valasz.hu/vilag/hegyekben-allhatnak-a-hullak-a-koztereken-az-amerikai-fegyvertartas-nem-fog-valtozni-125781

http://valasz.hu/vilag/hegyekben-allhatnak-a-hullak-a-koztereken-az-amerikai-fegyvertartas-nem-fog-valtozni-125781

A harcoknak vége, mégis pokolian nehéz időszak jön Ukrajnában

B. B. / 2014.02.24., hétfő 08:30 /
A harcoknak vége, mégis pokolian nehéz időszak jön Ukrajnában

„Jószomszédság” Moszkvával, közben csatlakozás az „európai nemzetek családjához”, az ország visszarángatása a csőd széléről úgy, hogy az orosz adósság- és gázfüggés ténye mit sem változik: akárhogy is alakul a helyzet, az ideiglenes és az új ukrán vezetésnek is pokolian nehéz dolga lesz.

Fotó: Szabó Balázs

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője ma érkezik Kijevbe, hogy tárgyalásokat kezdjen az Olekszandr Turcsinov vezette ideiglenes ukrán hatalommal. Turcsinov a hétvégén kijelentette, országuk Európát választja, illetve hogy „vissza kell térnünk az európai nemzetek családjába”. Persze, ha feltételezzük, hogy a „vissza” szónak van értelme, hiszen erősen vitatható, hogy tartozott-e valaha is Ukrajna az európai körhöz.

Érdemes számba venni néhány történelmi tényt, mely előre vetíti, hogy nehéz dolga lesz az Európa felé egyensúlyozó Kijevnek.

  • A kelet-nyugat megosztottságon túllépni nem lehet. Kelet-Ukrajna mindig is külön életet élt az ország nyugati részétől. A területet a cári Oroszország birtokolta a XVII. század közepétől, így értelemszerű, hogy mind lakosságának összetételében, mind hagyományaiban ez jelentős nyomokat hagyott. (A teljes lakosságot tekintve 30 százalékos az oroszt anyanyelvűség.) Az ukrán vitákban jó ideje nincs új fejlemény: már a hírhedt '94-es, Kravcsuk–Kucsma elnökválasztási vitában is a nyugat-kelet megosztottság volt a döntő.
  • Ukrajna nehéziparának mintegy 80 százalékát a zömmel oroszok által lakott Donyec-medencében állítják elő (ezen a térképen is jó látható). A térség kulturális-igazgatási központja, Donyeck (Donetsk) is kb. 50 százalékban oroszok által lakott.
  • A felszínen zajló háborúskodások hullámai alatt Ukrajnában valójában minden mérvadó politikus stratégiai alapon kötődik az oroszokhoz. Ukrajna földgázimportjának kétharmada származik keletről, ráadásul a gázfüggőség pénzügyi függőséget is okozott: kb.  4,2 milliárd dollár adósságuk van Oroszország felé.

 

Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes államfője vasárnap este az ukrán televízióban arról beszélt, hogy Ukrajna kész tárgyalni az orosz vezetéssel a kapcsolatok javításáról, de az ország visszatérése az európai integrációhoz az egyik elsőrendű célja. Kijev „új, az egyenlőségen alapuló, jószomszédi kapcsolatot kíván, amelyben elismerik és figyelembe veszik, hogy Ukrajna Európát választja” – jelentette ki. Turcsinov reméli, ezt az irányvonalat a május 25-i elnökválasztás is meg fogja erősíteni.

A voksoláson a jelen állás szerint indul majd a szombaton kiszabadult Julija Timosenko, nem hivatalosan bejelentkezett a 2010-es elnöksége végére csúnyán megbukott Viktor Juscsenko is, viszont még nem látszik, hogy ki indulhatna az immár Janukovicsot nélkülözni kénytelen Régiók Pártja színeiben, aki mögé Moszkva is beállhatna.

Timosenko újra a politikában

Turcsinov nem kergetett illúziókat hétvégi nyilatkozatában: „A globális gazdasági felépüléssel szemben az ország a szakadék felé csúszik, a csőd előtti állapotban van” – mondta. Szerinte „a kormány feladata a valutaárfolyam stabilizálása, a bérek és nyugdíjak időben történő kifizetése, a befektetők bizalmának visszaszerzése, a vállalatok fejlődésének elősegítése és új munkahelyek teremtése”.

Szinte biztos, hogy a szocsi olimpiai játékok végeztével Oroszország komolyabban beleáll a kijevi történetbe. Moszkvai elemzők szerint a Kreml egyelőre kivár, de reális esély, hogy Kijev újra akarja majd tárgyalni a Moszkvával a 2010-ben kötött harkovi szerződést, amely 2042-ig meghosszabbította az orosz fekete-tengeri hadiflotta állomásoztatását a Krím-félszigeten és egyben rögzítette Ukrajna katonai blokkon kívüli státusát.

Márpedig nyugati álmok ide vagy oda, ma elképzelhetetlen, hogy a NATO-ban komolyan gondolkodnának Ukrajna felvételén és a szervezet garanciáinak Kijevre kiterjesztésén. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.