Ukrajnában majdnem végképp eltörölték a múltat

/ 2017.08.21., hétfő 15:15 /

A háborús pszichózis sok mindent kihoz az emberből. Az ukrán politikusokból is. 2015 májusában például kihirdették az úgynevezett dekommunizációs törvényt, amely előírta, hogy minden közterület vagy város neve, illetve köztéri szobrok – és egyáltalán: bármi –, ami kapcsolatba hozható a szovjet múlttal, az ledöntendő, átnevezendő.

Minthogy Ukrajna majdnem 25 évig boldogan megvolt a Lenin-szobrokkal és más egyéb nosztalgikus térelemekkel, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a törvény üzenet volt a 2014 óta háborús ellenség Oroszországnak.

Nos, az illetékes ukrán állami szerv igazgatója a minap boldogan jelentette: elkészültek a dekommunizációval. Vagyis mindent ledöntöttek, amit lehetett, helyesebben: amiről tudomásuk volt.

Elszállítják az Ukrajnában még talpon maradt Lenin-szobrok legnagyobbikát Zaporizzsjában 2016. március 17-én. A szobor ledöntése két napba telt

Fotó: AFP/Europress/Unian/Prilipa Alekszander

Az Oroszország bábállamaiként funkcionáló Donyecki és Luhanszi Népköztársaság, illetve a de facto orosz Krím persze nem tudott a törvény hatálya alá esni, úgyhogy ott a kommunista mozgalmárok maradhattak a köztereken.

Ukrajna többi részén viszont összesen 2389 szobrot távolítottak el, ebből 1320 volt Leniné. A betonszobrokat jobb híján szétzúzták, a bronzalkotásokat pedig beolvasztották vagy múzeumba kerültek. Sőt, az év végéig egy külön erre a célra kitalált múzeum is nyílik a kijevi Népgazdasági Eredmények Kiállításán (VDNH).

Lenin Ukrajna

Golyótalálatot kapott Lenin-szobor a Donyecki Népköztársaságban, Debalcevében. Áll és állni fog

Fotó: Vörös Szabolcs

A szobordöntéseken kívül tömeges átnevezések is voltak az elmúlt években. Tavaly májusban például az 1 milliós Dnyipropetrovszkot nevezték át Dnyiprová, a város korábbi névadója, Grigorij Petrovszkij ugyanis – az ukrán SZSZK egyik vezetőjeként – a 1932-33-as holodomor egyik fő felelőse. Nem úszta meg Kirovográd sem – ma már Kropivnyitszkijnek hívják – és e kettőn kívül még 985 település. Új nevet kapott Kijevben a Moszkovszkij sugárút is – az aktuális névadó Sztepan Bandera. Azt nem tudni, hogy a közterület-átnevezést eddig hány százalékra teljesítették, az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézet mindenesetre kiadott egy 520 névből álló sorvezetőt, amin az indexre került személyek neve olvasható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.