valasz.hu/vilag/ilyen-jo-a-szlovak-egeszsegugy-tenyleg-ennyire-lemaradtunk-127412

http://valasz.hu/vilag/ilyen-jo-a-szlovak-egeszsegugy-tenyleg-ennyire-lemaradtunk-127412

Ukrán exodus

/ 2017.06.21., szerda 16:07 /

Akár húszmillió ember is távozhat Ukrajnából, miután polgárai megkapták az uniós vízummentességet. A kárpátaljai magyarokat nem érinti a szabályozás, mert nagy részük már magyar útlevelet szerzett.

Széttárt karok, ölelkezés, protokollmosolyok – így demonstrálta Petro Porosenko ukrán és Andrej Kliska szlovák államfő a hónap közepén Ukrajna uniós vízummentességének bevezetését a két ország közös határán. A két politikus az Ungvár–Felsőnémeti teherforgalmi határátkelőn találkozott, az ünnepség rendezői a határvonalon egy hatalmas ukrán biometrikus útlevél borítófedelét ábrázoló paravánt állítottak fel, melynek közepén egy kulcsra zárt ajtó volt. Az Ungvári 8. Számú Középiskola egyik tanulója az ajtó kulcsát átnyújtotta Porosenkónak, aki vízum nélkül átlépett Szlovákiába, az Európai Unió területére, ahol pozsonyi kollégája fogadta.

Közben senki nem beszélt arról, hogy az uniós vízumkényszer megszűnése után az EU-ba vezető ajtó küszöbét az oligarcharendszertől, a korrupciótól megcsömörlött, a keleti országrészben dúló háború okozta kényszersorozásoktól és a nyomortól szenvedő milliók is átléphetik. A Global Research amerikai elemző portál szerint a közeljövőben akár 20 milliónyian is hátat fordíthatnak hazájuknak.

Az elvándorlást nem a vízummentesség fogja elindítani, viszont minden bizonnyal felgyorsítja az eddigi folyamatot, amely Ukrajna 25 évvel ezelőtti függetlensége óta tart. A washingtoni nonprofit szervezet, a Human Rights Action szerint az ukrán határokon belül – a Kreml által 2014-ben elcsatolt Krím félszigettel és az orosz szeparatisták által ellenőrzött keleti országrésszel együtt – 42 millióan élnek. Ukrajna függetlenségének kivívásakor az akkor egységes ország még 50 millió ember otthona volt. A kijevi kormány a Krím elcsatolása és Kelet-Ukrajna három évvel ezelőtti elvesztése után már csak 38 millió ember felett gyakorolja az állami hatalmat, pedig ugyanezen a területen negyedszázada 43 millió lelket számláltak. A hiányzó tömeget elsősorban Oroszországban és az uniós tagállam Lengyelországban kereshetjük. (A népességszám csökkenésénél figyelembe kell venni az alacsony, 1,28-os születési rátát is.)

Milliók távoztak

Vladimir Groisman ukrán miniszterelnök tavaly év végén ki is fakadt: ha így megy tovább, nem lesz, aki a földet megművelje. A moszkvai belügyminisztérium szerint tavaly a második fél évben havonta 25 ezer ukrán érkezett Oroszországba, de volt hét, amikor 80-90 ezer ukrán állampolgár kért munkavállalási engedélyt az orosz szervektől. Az orosz hatóságok azt állítják, külön nyilvántartást vezetnek a szomszédos országból érkezők nemzetiségi hovatartozásáról, és ez azt bizonyítja, hogy a mostanság munkát keresők nem az Ukrajna keleti, többségében oroszok lakta régiójából jönnek, hanem az ország nyugati fertályából, tehát ukránok. (Ezt az adatot óvatosan kell kezelni, mert Moszkva csak idén februártól ismeri el a két kelet-ukrajnai terület, a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság által kiadott dokumentumokat, amelyek bizonyítják az Oroszországban munkát keresők származási helyét.)

Az ukránok Oroszországot elsősorban azért választották, mert régebben nemigen volt más lehetőségük jobb fizetésre szert tenni. Moszkva nem követel vízumot, s könnyített eljárással ad munkavállalási és letelepedési engedélyt a szomszédos ország polgárainak. A fizetés pedig a 30 ezer forintnak megfelelő ukrán jövedelem öt-hatszorosa is lehet.

Az ukrán elvándorlás másik útvonala Lengyelországba vezet. Jelenleg másfél millió ukrán dolgozik az EU-tagállamban. Varsó – más uniós országban nem érvényes – nemzeti vízumot adott az ukránoknak, hogy pótolja a Nyugat-Európában milliószámra dolgozó hazai munkaerőt. Részben az eddigi vízumkötelezettségnek is köszönhetően érkezett kevesebb ukrán Lengyelországba, mint Oroszországba. Most, hogy az ukránok szabadon utazhatnak az unióban, Lengyelország vonzereje megnő. Igaz, az uniós vízummentességgel nem jár automatikusan munkavállalási engedély, de a helyszínen az ilyesmit már könnyebben el lehet intézni.

Különösen, hogy Varsó évekkel ezelőtt megkönnyítette a munkaerő beáramlását. Ha egy munkáltató kijelenti, hogy szeretne külföldit foglalkoztatni, az illető egy év alatt hat hónapot munkavállalási engedély nélkül is dolgozhat. A hivatalok csak tavaly több mint 1,2 millió olyan beadványt kaptak, melyben cégek ukrán munkaerőt szerettek volna Lengyelországba importálni. Az ukránok elsősorban a szláv nyelvterületet preferálják, így a lengyeleknek nagy előnyük van. Bár az ukrán és a lengyel nyelv között van eltérés, a két etnikum könnyen megérti egymást, és az újonnan jötteknek a szakmai kifejezések elsajátítása is gond nélkül megy. Ennek tudható be, hogy az ukránok – a könnyítések ellenére – tömegesen nem választják hazánkat munkavállalás céljából, viszont Lengyelország, csakúgy, mint Szlovákia és Csehország, nagy rohamra számíthat az ukrán vízummentesség nyomán.

A magyarok maradnak

„A kárpátaljai magyarokat nem érinti a vízummentesség, aki akart, már átköltözött Magyarországra” – állítja Darcsi Karolina. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára szerint az ukrajnai magyarok közül sokan felvették a magyar állampolgárságot, így már előzőleg is volt uniós útlevelük. Aki pedig nem rendelkezett magyar úti okmánnyal, az kiváltotta a kishatárforgalmi igazolványt, amely 50 kilométeres körzetben érvényes, tehát Debrecenig szabadon lehet mozogni vele. Darcsi úgy véli, a vízummentesség a belső Ukrajnában élőknek ad lehetőséget az elszivárgásra.

Az ukrán elvándorlás társadalmi válságot okozhat Ukrajnában, főleg, hogy már nemcsak a kétkezi munkások, hanem a jelentősebb cégek is csomagolnak. Jurij Andrukovics, Lengyelországban élő ukrán író, műfordító a Euromaidan Press portálon számol be arról, hogy Európa egyik legjobb informatikai cége, a Lviv IT-company is elhagyta Lemberget, és Wrocławba költözött. A szerző így kesereg. „A világ bármely pontján megálljuk a helyünket, legyen az Lengyelország, Kanada vagy éppen Németország. Csak éppen otthon vagyunk senkik” – utalva ezzel az Ukrajnában kialakult oligarcharendszerre, amely csak a politikai elithez közeli személyeknek és vállalkozásoknak ad lehetőséget. Andrukovics külön kitér az ukránok lengyelországi jövőjére is. Mint írja, a lengyel általános iskolákban egyre több az ukrán kisdiák, az ukránok ellengyelesedése már megkezdődött. Ezeknek a tanulóknak a családja soha nem fog visszatérni Ukrajnába.

Nem a csatlakozásra

A külföldön élő ukránokat nem győzte meg Porosenko kincstári optimizmusa az uniós integrációról. Az ukrán elnök azért csinált show-műsort a vízummentesség megadásából, hogy elfedje Kijev Brüsszellel kapcsolatos kudarcos politikáját. Az EU csak széttárta a kezét, amikor 2014-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök elcsatolta a Krímet, és gazdasági szankciókkal sem tudta rávenni Moszkvát, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna destabilizálásával, és Porosenko nyomatékos kérésére sem fizette ki az orosz állami tulajdonú Gazpromnak Ukrajna 25 milliárd eurós gázszámláját. Kijev hiába érvelt azzal, hogy ez életbevágó lenne, és nem is kér sokat, hiszen Görögország ennek több mint a tízszeresét kapta az államcsőd elkerülésére. A brüsszeli ajánlat csak egymilliárd euróról szólt. De legfőbbképpen: az EU soha nem mondta, hogy Ukrajnának csatlakozási perspektívát kíván nyújtani.

Így üresen csengenek Porosenko szavai, aki az ünnepségen kijelentette, hogy „mostantól minden ukránnak lehetősége nyílik arra, hogy fantasztikus kávét igyon Pozsonyban, vagy ellátogasson a bécsi operába”. Ennek a kijelentésnek nagyjából ugyanannyi a jelentősége, mint 2004-ben a magyar balliberális kormány unióbarát propagandájának: nyithatsz cukrászdát Bécsben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.