Uniós csőd: 160 ezer menekültet kellett volna áttelepíteni, 497-et sikerült

Válasz.hu / 2016.02.10., szerda 19:08 / Hírforrás: MTI

Egy tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus szerint 160 ezer Görögországban és Olaszországban veszteglő közel-keleti és afrikai menekültet kellett volna áttelepíteni más országokba, ám a friss jelentések szerint eddig mindössze 497 embert helyeztek át.

A Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők áttelepítésének felgyorsítására szólította fel szerdán az uniós tagállamokat az Európai Bizottság (EB) migrációs ügyekért felelős biztosa. A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz elmondta, levélben fordult a tagállamok belügyminisztereihez, amelyben a folyamat felgyorsítását kérte. Az illetékes ebben arra emlékeztette a tárcavezetőket, hogy „köti őket a menekültek elosztásáról szóló döntés, és ezt a helyzet sürgőssége miatt azonnal alkalmazni kell”.

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé friss helyzetértékelését a kontinenst érintő migrációs válság kezeléséről. A dokumentumban az adminisztrációs eljárások gyorsítására és a menedékkérők fogadása körüli feltételek javítására szólították fel Athént annak érdekében, hogy a dublini egyezmény keretében újra vissza lehessen küldeni más EU-tagállamokból a dél-európai országba azokat a migránsokat, akik Görögországban léptek először az unió területére.

Az EU tagállamai évek óta nem küldhetnek vissza menekülteket Görögországba a dublini egyezmény alapján, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága hiányosságokat tárt fel abban, ahogyan az ország a menedékkérőkkel bánik.

Avramopulosz a menedékkérőket fogadó regisztrációs központok (úgynevezett hot spotok) mielőbbi létrehozására és üzembe helyezésére sürgette Görögországot és Olaszországot. Mint mondta, a két országnak a pozitív irányban tett lépéseik ellenére még számos tennivalója van a menekültválság kezelése terén.

Bár Görögországban a tervezett öt hot spot közül egyelőre csak egyet helyeztek működésbe, januárban már az újonnan érkező migránsok 78 százalékától ujjlenyomatot vettek, ez az arány szeptemberben még csak 8 százalék volt. A görög hatóságok 2015 eleje óta kevesebb mint 20 ezer bevándorlót toloncoltak vissza, ami a bizottság szerint meglehetősen csekély arány az országba érkezett mintegy 880 ezer migránshoz képest.

Az Olaszországban felállítandó hat regisztrációs központ közül eddig kettő kezdte meg a működését. Az országban jelenleg a menedékkérők 87 százalékától vesznek ujjlenyomatot, ami jelentős növekedés a szeptemberi 36 százalékhoz képest. Az olasz hatóságok által eddig visszaküldött bevándorlók száma 14 ezer körül van, ami ugyancsak kevés a tavalyi 160 ezer érkezőhöz képest.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ha így folytatódik, Trump megnyeri Clintonnak az elnökválasztást

Jeb Bush főtanácsadója, Denver egyik elővárosának republikánus képviselője, a Hewlett-Packard szintén konzervatív milliárdos vezetője és más tekintélyes szereplők után a Grand Old Party újabb prominense jelentette be, hogy nem kér Trumpból: a Bush Intézet alapító igazgatója, George W. Bush egykori republikánus amerikai elnök egyik volt államtitkára hétfőn közölte, hogy Hillary Clintonra voksol majd a novemberi elnökválasztáson.

Köszönjük, Rió, hajrá Budapest!

A vasárnap véget ért riói olimpia még a televízión keresztül is egyedülálló élményt nyújtott: izgalmat, örömet, büszkeséget. A szürke hétköznapokból való kiemelkedést, a gondoktól, a mérgező politikától való menekülést hozta.

Kövér László: „Tiltakozom Eörsi Mátyás kormányzati jelölése ellen”

„Ezúton szeretném bejelenteni egyet nem értésemet, sőt tiltakozásomat” – mondja Kövér László Eörsi Mátyás kormányzati jelöléséről a Demokráciák Közössége élére. Az Országgyűlés elnökét megkérdeztük fideszes politikusok botrányos ügyeiről is. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Magyar pszichológus Németországból: „A bajor idillnek vége van”

Német szülők tanítják a migráns osztályokat, a hiányzó tanárok óradíját pedig felajánlásokból fedezik – meséli Paulovics Emőke, aki pszichológusként havonta tart feszültségkezelő foglalkozásokat müncheni kisiskolásoknak. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bűnfilm a Horthy-korszakból

A Budapest noir az egyik legjobb filmen el nem mesélt regényünk. Sokévnyi hánykolódás után mostanra leforgatták. A nézők krimit látnak majd benne, a kultúrkampf katonái viszont akár újabb felvonulási teret: Horthy-korszak, korrupció, antiszemitizmus. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.