Uniós csőd: 160 ezer menekültet kellett volna áttelepíteni, 497-et sikerült

Válasz.hu / 2016.02.10., szerda 19:08 / Hírforrás: MTI

Egy tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus szerint 160 ezer Görögországban és Olaszországban veszteglő közel-keleti és afrikai menekültet kellett volna áttelepíteni más országokba, ám a friss jelentések szerint eddig mindössze 497 embert helyeztek át.

A Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők áttelepítésének felgyorsítására szólította fel szerdán az uniós tagállamokat az Európai Bizottság (EB) migrációs ügyekért felelős biztosa. A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz elmondta, levélben fordult a tagállamok belügyminisztereihez, amelyben a folyamat felgyorsítását kérte. Az illetékes ebben arra emlékeztette a tárcavezetőket, hogy „köti őket a menekültek elosztásáról szóló döntés, és ezt a helyzet sürgőssége miatt azonnal alkalmazni kell”.

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé friss helyzetértékelését a kontinenst érintő migrációs válság kezeléséről. A dokumentumban az adminisztrációs eljárások gyorsítására és a menedékkérők fogadása körüli feltételek javítására szólították fel Athént annak érdekében, hogy a dublini egyezmény keretében újra vissza lehessen küldeni más EU-tagállamokból a dél-európai országba azokat a migránsokat, akik Görögországban léptek először az unió területére.

Az EU tagállamai évek óta nem küldhetnek vissza menekülteket Görögországba a dublini egyezmény alapján, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága hiányosságokat tárt fel abban, ahogyan az ország a menedékkérőkkel bánik.

Avramopulosz a menedékkérőket fogadó regisztrációs központok (úgynevezett hot spotok) mielőbbi létrehozására és üzembe helyezésére sürgette Görögországot és Olaszországot. Mint mondta, a két országnak a pozitív irányban tett lépéseik ellenére még számos tennivalója van a menekültválság kezelése terén.

Bár Görögországban a tervezett öt hot spot közül egyelőre csak egyet helyeztek működésbe, januárban már az újonnan érkező migránsok 78 százalékától ujjlenyomatot vettek, ez az arány szeptemberben még csak 8 százalék volt. A görög hatóságok 2015 eleje óta kevesebb mint 20 ezer bevándorlót toloncoltak vissza, ami a bizottság szerint meglehetősen csekély arány az országba érkezett mintegy 880 ezer migránshoz képest.

Az Olaszországban felállítandó hat regisztrációs központ közül eddig kettő kezdte meg a működését. Az országban jelenleg a menedékkérők 87 százalékától vesznek ujjlenyomatot, ami jelentős növekedés a szeptemberi 36 százalékhoz képest. Az olasz hatóságok által eddig visszaküldött bevándorlók száma 14 ezer körül van, ami ugyancsak kevés a tavalyi 160 ezer érkezőhöz képest.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.