felsooktatasirangsor.hu/vilag/terrorellenes-csomag-betilthatjak-a-burkat-nemetorszagban-119954

http://felsooktatasirangsor.hu/vilag/terrorellenes-csomag-betilthatjak-a-burkat-nemetorszagban-119954

Uralkodj, Britannia!

/ 2017.02.22., szerda 15:44 /

A brit kormányfő arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát.

„Az egész csak halandzsa, mert egy olyan politikus, aki életében nem hagyta el London belvárosát, nem ment el a külső kerületekbe, ahol a bevándorlók nem beszélik az angol nyelvet, hogyan akarja az Egyesült Államok elnökével együtt vezetni a világot?” – kérdezi a The New York Times, miután Theresa May január végén Philadelphiában elmondta világpolitikai programnak is tekinthető beszédét. A brit miniszterelnök a Republikánus Párt tanácskozásán elhangzott szónoklatában vázolta fel az általa elképzelt új világrendet. „Az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának ismét együtt kell vezetnie a szabad világot” – mondta a brit miniszterelnök, aki hivatalban lévő magas rangú politikusként elsőként látogatott Washingtonba Donald Trump elnöki beiktatása után.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy May változtatás nélkül továbbra is működtetni akarja a különlegesnek mondott brit–amerikai kapcsolatokat. A két ország viszonyának mechanizmusát ugyanis pártállástól függetlenül már az előző brit kormányok üzembiztosra olajozták. Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Királyság Amerika oldalán mint „másodrendű” nagyhatalom részt vett az iraki hadjáratban, ott volt Afganisztánban, és Washington „előretolt helyőrségeként” beavatkozott Líbiában. May azonban a másodhegedűs posztnál többet akar. A „globális Britannia” szlogen jegyében – a jelmondat a philadelphiai beszédben tizenhétszer hangzott el – a szigetországot ki akarja „vakarni” az alárendelt szerepből.

Megújuló világrend

Az Egyesült Királyság második női kormányfője hazáját a gyarmati időkhöz hasonlóan, de más módszerekkel ismét világhatalommá kívánja tenni, amely nem alkalmazkodik a Washington–Moszkva közti alkudozások következményeihez, hanem ő határozza meg a „megújult világrend” játékszabályait.

Theresa May a Brexit utáni időkre készülve az EU gyengeségét kihasználó tervet kovácsolt az új brit birodalom felállítására. Az unió évtizedekig az európai piac védelme és az itt tevékenykedő nagyvállalatok érdekében nem volt kereskedelmileg nyitott a nagyvilágra, protekcionista politikát folytatott. Az Eurostat szerint az EU által a világ többi országával bonyolított árukereskedelem – az unión kívüli export és import – 2015-ben a világ összes áruexportjának 15 százalékát tette ki. Ezt az arányt nagyságrendekkel csak akkor lehetne növelni, ha az EU szabadkereskedelmi megállapodásokat kötne a nagyobb piacokkal. Az egyes uniós tagállamoknak viszont önállóan nincs joguk ilyen egyezményt kötni a közösségen kívüli országgal, tehát ki vannak szolgáltatva a brüsszeli szándékoknak. Az EU által kihagyott lehetőség alkalmat ad Maynek a szabadkereskedelmi megállapodások hálójának kiépítésére, a brit birodalom külkereskedelem révén történő újjászervezésére.

A miniszterelnök kényszerhelyzetben is van, miután becsapta maga mögött az unió ajtaját. May teljes hátraarcot parancsolt a szigetországnak, vagyis „új és egyenlő partnerséget” akar az EU-val is – nem részleges vagy társult tagságot, vagy bármi olyat, amivel félig bent maradnak. Tehát a norvég és svájci státusz London számára működésképtelen, mert mindkét országnak szabadkereskedelmi megállapodása van az Európai Unióval, bár egyik sem tagja a közösségnek. May globális világképébe nem fér bele, hogy Brüsszelből dirigáljanak neki, így viszont a brit áruk csak vámok ellenében juthatnak majd be az unióba, komoly versenyhátrányt okozva a szigetországi termékeknek.

A Brexit viszont Londonnak számottevő külkereskedelmi előnyt jelenthet majd az európai közösséggel szemben, hiszen árui és szolgáltatásai vám- és illetékmentesen juthatnak majd be a tengerentúli piacokra. Az EU pár hete sem volt képes a szabadkereskedelemről Amerikával megállapodni. De nemcsak vele, hanem olyan jelentős államokkal is elmulasztotta a szerződés aláírását, mint Törökország és a világ második legnépesebb államaként számon tartott India, amely egykor a brit korona legértékesebb drágaköve volt. Nem véletlen, hogy May első tengerentúli útja Újdelhibe vezetett, a tárgyalások fő témája pedig a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének lehetősége volt.

A világ egyik vezető hatalmaként megjelenni kívánó Nagy-Britanniának kolonc Brüsszel külpolitikája, amely a tavaly nyári elvetélt puccs után, a jogállamiság megsértésére való hivatkozással befagyasztotta Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat. Ez adott alkalmat a klasszikus brit diplomácia visszatérésére. „Nagy-Britanniának nincsenek örök barátai, csak örök érdekei” – mondta Lord Palmerston, Viktória királynő miniszterelnöke a XIX. század közepén, amikor az orosz cári csapatok leverték a közép-európai forradalmakat. Nagy-Britanniának akkor az volt az érdeke, hogy Oroszországgal – a vetélytárs Franciaország ellenében – jó viszonyt ápoljon. Palmerston ennek jegyében hallani sem akart a közép-európai népek szabadságvágyáról vagy bármilyen erkölcsi aggályról.

Első az üzlet

Ehhez az érdekvezérelt mentalitáshoz tért vissza May, amikor amerikai útja után Törökországba repült. Ankarában meleg fogadtatásban részesítették, hiszen a tavaly nyári puccs után a török vezetés kapott hideget és meleget is Brüsszelből, Párizsból és Berlinből. Az „ellenségem ellensége a barátom” elv alapján May nem sokat törődött a török belpolitikai kérdésekkel. Röviden – feltehetően csak azért, hogy ne érje szó a brit demokrácia házának elejét – intézte el a dolgot: „Törökországnak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat a tavaly júliusi meghiúsult puccskísérlet után” – mondta. Ezután jöhetett a biznisz: Ankara 100 millió font (35 milliárd forint) értékben rendelt technológiai felszerelést Londontól az ötödik generációs török lopakodó vadászbombázó kifejlesztésére. Még ennél is fontosabb, hogy May kijelentette: „Már a Brexit utáni helyzetre készülünk, és Törökországgal szabadkereskedelmi megállapodást kívánunk kötni” – közölte a brit kormányfő a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott szokatlanul hosszú, három és fél órás tárgyalása után.

May elszántságát figyelembe véve lehet, hogy a New York Times vele kapcsolatos előítéletei nem is olyan sokára már csak a liberális napilap téves jóslatainak archívumát gyarapítják majd. A brit miniszterelnök felismerte a lehetőséget, hogy a Brexit, Trump győzelme és az Európai Unió kudarcsorozata – például a migránsválságban egyre nyilvánvalóbb bizonytalansága – után Nagy-Britannia visszatérhet Ronald Reagan elnöksége és Margaret Thatcher miniszterelnöksége különleges és bizalmi kapcsolatához.

Az orosz tényező

A The Washington Diplomat külügyi szakfolyóirat szavaival „különlegesen egyedi politikai híd jött létre az Atlanti-óceán felett”. A két ország között nemcsak egy szokásos nagyhatalmi érdekegyezésen alapuló együttműködés, hanem a konzervatív értékrendre építkező ideológiai szövetség alakult ki a nyolcvanas évek elején. E paktum fő célja a Szovjetunióban és Kelet-Európában a bolsevista hatalom megdöntése volt.

A most formálódó ideológiai és érdekalapú brit–amerikai új, „különlegesen egyedi” kapcsolat ellenségképévé is Oroszország vált az elmúlt hetekben. Theresa May a régi idők szellemében figyelmeztette Trumpot a Moszkvával való kapcsolat veszélyeire, ugyanis az új elnök még nem is olyan régen komoly lehetőséget látott a Kremllel való viszony javítására. A brit miniszterelnök Ronald Reagant idézte, aki három évtizede Mihail Gorbacsov szovjet pártvezetővel tárgyalt a fegyverzetkorlátozásról. A Fehér Ház akkori lakója éppen egy orosz közmondással jellemezte tárgyalási stratégiáját: bízz a másik félben, de ellenőrizd. Theresa May hasonlót javasolt Trumpnak: ha lehet, működjön együtt Oroszországgal, de legyen óvatos. Az Oroszország elleni szankciók feloldásának ugyanis még nem jött el az ideje.

„A jó kapusnak szerencséje van” – mondják. Úgy látszik, a nyár óta hivatalban lévő kezdő brit miniszterelnöknek is, mert éppen Oroszország miatt a minap lemondásra kényszerült Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója. Michael Flynn ugyanis az új elnök beiktatása előtt magánemberként, törvényi felhatalmazás nélkül, de mégis az állam nevében a Kreml elleni szankciókról tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, majd ezt a tényt nyilvánosan letagadta. Az ügy botrányt kavart. Trump a kármentés okán utasította ENSZ-nagykövetét, hogy keményen lépjen fel a világszervezetben Moszkva ellen. Nikki Haley pedig ki is jelentette a Biztonsági Tanácsban: a Krím Ukrajna része. A félszigettel kapcsolatos szankciók érvényben maradnak, amíg Oroszország vissza nem adja azt Ukrajnának. May dörzsölheti a kezét: maradnak a szankciók, így ebben a kérdésben sem lesz diszharmónia London és Washington között.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.