Valamit valamiért

"Nagyon remélem, hogy az elnök ki fog tartani"

/ 2009.10.15., csütörtök 13:26 /

A két héttel ezelőtti, sikeres írországi népszavazás után már csak a cseh államfő hozzájárulása kell ahhoz, hogy életbe lépjen az EU alkotmányaként működő lisszaboni szerződés. Az unióellenes polgárok utolsó mentsvára Václav Klaus maradt, az írek viszont nagyobb függetlenséget értek el az unióban.

"Mai mondandóm nagyon egyszerű: köszönjük, Írország!" - kezdte értékelését a múlt pénteki, másodszorra sikeres ír pénteki népszavazásról José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. "Nagyon remélem, hogy a cseh elnök, Václav Klaus ki fog tartani" - vélte a csalódott, ám az igenek győzelméhez gratuláló Declan Ganley, a nempártiak egyik vezetője.

Akik a demokrácia megcsúfolásának tartják egy népszavazás megismétlését, azoknak vigaszt jelenthet, hogy az írek jó alkupozícióba kerültek 2008-ban. Annak érdekében, hogy másodszorra sikeres legyen az igenkampány, Brüsszel garantálta az ír szuverenitást, és azt, hogy bizonyos kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak. Az EU például megfogadta, hogy a túlzott versenyképessége miatt sokszor bírált ír adórendszerbe nem szól bele. Ezen kívül Brüsszel garantálja a szigetország katonai semlegességét, az "etikai csomag" keretében pedig a katolikus Írországnak nem kell liberalizálnia az ott alapvetően tiltott abortuszt; az unió elismeri a katolikus egyház döntő szerepét az oktatásban, valamint maradhat az őssejtkutatás és a homoszexuálisok házasságának tilalma. Ugyancsak megnyugtató az írek számára, hogy megmarad az egy ország, egy biztos rendszere az Európai Bizottságban.



A népszavazás ezzel zöld utat adott az Európai Unió működését megreformáló lisszaboni szerződésnek, melynek már az év elején életbe kellett volna lépnie. A lassan egyéves csúszás komoly fejtörést okozhat Brüsszelben, méghozzá a 27 tagú unió egyetlen fekete báránya, Csehország miatt. Ott ugyanis az államfő még nem írta alá a prágai parlament által februárban jóváhagyott lisszaboni szerződést. Néhány cseh képviselő az alkotmánybírósághoz fordult az ír szavazás előtt négy nappal, a testület pedig október vége előtt aligha hoz döntést arról, hogy összeegyeztethető-e a cseh alkotmánnyal az, ami immár 26 tagországnak megfelel. A brüsszeli pletykák arról szólnak, hogy a képviselőket a közismerten unióellenes Klaus biztatta fel a beadványra.

Október ezért a cseh politikusok vesszőfutásának időszakává válhat Brüsszelben. Jan Fischer cseh kormányfő lapzártánk után tárgyalt Barrosóval, október 29-én pedig Klaus magyarázkodhat az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján. A 2003-ban hatályba lépő nizzai szerződés alapján működő Európai Bizottság mandátuma október 31-én lejár, és tagjainak mandátumát legfeljebb néhány héttel lehet meghosszabbítani. Utána új bizottságnak kell felállnia, méghozzá vagy a nizzai, vagy a lisszaboni szerződés alapján. Az már biztos, hogy az EU "kormányának miniszterelnöke" a szeptember 16-án újabb öt évre megválasztott Barroso lesz. Ha a nizzai változat marad, akkor 27 helyett csak 26 uniós biztossal kell együtt dolgoznia, ám ha életbe lépne a lisszaboni szerződés, újra kellene osztani a lapokat.



Az uniós vezetők számára több mozgásteret nyújtana, ha novembertől lisszaboni alapokon állhatna fel a bizottság, és például létrejöhetne az EU-elnöki, vagyis "államfői" tisztség. Erre már akadtak is jelöltek. Az írországi népszavazás előtti hetekben röppent fel Tony Blair volt brit miniszterelnök neve - ez bizonyára generált néhány nem szavazatot az angolokkal nem feltétel nélkül rokonszenvező Írországban, még ha tavalyi távozása után Blair - sok ír számára nyilván tetsző módon - katolikus hitre tért is.

A lisszaboni szerződés ellendrukkerei a - számukra - írországi kudarc után Klauson kívül még David Cameronban reménykedhetnek. A brit Konzervatív Párt vezetője az esélyese a várhatóan 2010 tavaszán sorra kerülő szigetországi parlamenti választásoknak. A politikus állítólag megígérte Klausnak, hogy ha Csehország tavaszig nem hagyja jóvá a lisszaboni szerződést, akkor arról választási győzelmük után a brit konzervatívok népszavazást kezdeményeznek Nagy-Britanniában. A lisszaboni szerződés bevezetése körüli izgalom ezzel akár további hónapokig is fenntartható, de az már látszik, hogy az unió reformra érett. Valahogy kordában kell tartani és egyesíteni kell a széthúzásra hajlamos 27 - a jövőben pedig még több - tagország érdekeit.





AZ EU REFORMJA

Ha életbe lép a lisszaboni szerződés, a következő változások várhatók:

Bevezetik az "EU-elnöki tisztséget", két és fél éves mandátummal, mely egy alkalommal meghosszabbítható.

Az eddigi kettő helyett egyetlen kül- és biztonságpolitikai képviselő, vagyis "EU-külügyminiszter" lesz.

Bevezetik a kettős többséget: a javaslatok elfogadásához a tagállamok 55 százalékának és egyidejűleg az uniós össznépesség 65 százalékának támogatása kell (ezt 2014-ig nem fogják alkalmazni).

Az államok féléves soros elnökségét hivatalosan is másfél éves, három tagországból álló elnökség váltja fel.

Bármelyik tagország elhalaszthatja a számára előnytelen döntések bevezetését.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.