valasz.hu/vilag/a-facebook-es-twitter-a-haladas-balvanyai-megis-ezek-csinaltak-elnokot-donald-trumpbol-126199

http://valasz.hu/vilag/a-facebook-es-twitter-a-haladas-balvanyai-megis-ezek-csinaltak-elnokot-donald-trumpbol-126199

Kiút a szír pokolból? A polgárháború most már tényleg a végéhez közeledik

/ 2018.05.23., szerda 08:30 /
Kiút a szír pokolból? A polgárháború most már tényleg a végéhez közeledik

Hét év után kimerítő küzdelem után a szír fővárosban végleg elhallgattak a fegyverek.

Tegnap Damaszkusz hosszú idő óta először fegyverropogás nélküli napra ébredt: hét év szakadatlan küzdelem után a főváros számára véget ért a polgárháború. Az utolsó fázis az elmúlt hetekben a déli külvárosok ostromát jelentette. Az egykor palesztin menekültek és leszármazottaik által lakott Jarmúk, Tadamon és Hadzsar al-Aszvad negyedeket 2015 óta az Iszlám Állam terroristái tartották megszállva, a megelőző három évben pedig a szabad szíreknek nevezett kormányellenes felkelők. A három kerület elszigetelt enklávét alkotott, amit azonban a máshol lekötött kormánycsapatok sokáig békén hagytak.

Idén azonban, miután orosz segítséggel Aszad elnök az ország jelentős részét visszaszerezte, a szír kormányerők az év első öt hónapját arra szánták, hogy módszeresen felszámolják azokat a kisebb-nagyobb zárványokat, amelyeket a felkelők még az uralmuk alatt tartottak. A legnagyobb ilyen zárványterület a főváros kelet-gútai agglomerációja volt, amelyet a felkelők a polgárháború kezdete, 2011 óta megszállva tartottak, és amelynek visszafoglalásával az elmúlt években a kormánycsapatok hiába kísérleteztek. Pedig ezek a zárványok nagyon megkeserítették a damaszkusziak életét, a területükről ugyanis a főváros központi negyedeit is el lehetett érni rakétával, és a piacok, buszpályaudvarok, terek és bazárok folyamatosan ki voltak téve az égből aláhulló gyilkos lövedékeknek.

Az erőviszonyok változását jelzi, hogy idén előbb a kelet-gútai, majd a dél-damaszkuszi, dumajri és al-rasztáni enklávék is sorra kapituláltak a kormányerők előtt. A bevett gyakorlat mindenhol ugyanaz volt: a felkelőknek át kellett adniuk nehéz- és közepes fegyverzetüket, és lehetőséget kaptak státusuk rendezésére, vagyis a civil életbe való visszatérésre. Aszad elnök amnesztiát ajánlott azoknak, akik fegyvereiket beszolgáltatva jelentkeznek a hatóságoknál – ebben azonban a rendszer bosszúálló természetét ismerve sokan nem bíztak. Aki menni akart, családtagjaival együtt, kézifegyvereit megtartva távozhatott. A buszkonvojok több hullámban becslések szerint összesen legalább százezer embert szállítottak el a török megszállás alatt álló Észak-Szíriába, ahol Aszad keze már nem éri utol őket, viszont a törököknek bőven elég feladatuk lesz a letelepítésükkel és a viszálykodó frakciók megfékezésével.

Az Iszlám Állam által uralt három kerületet a rezsim azért hagyta a sor végére, mert a radikális iszlamistákról lehetett tudni, hogy sokan közülük a végsőkig akarnak harcolni, másrészt a törökök is előre jelezték, hogy hozzájuk ISIS-harcosokat ne evakuáljanak, mert rájuk aztán végképp nem vágynak. A dél-damaszkuszi offenzívát a rezsim végül április 19-én indította meg, és valóban keményebb diónak bizonyult az előzőeknél. Becslések szerint körülbelül 2500 iszlamista sáncolhatta el magát a sűrűn beépített, alig áttekinthető városrészekben, ahol a hadsereg csak házról házra haladva tudta őket kifüstölni erős orosz légi támogatás mellett.

Szíriai kormánykatonák egy tank roncsa előtt a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuádban május 22-én, miután az előző napon a szíriai hadsereg kiszorította az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáit a körzetből

Fotó: Europress/AFP/Louai Beshara

Az egy hónapig tartó csatában a hadsereg körülbelül 280 embert vesztett, az iszlamisták valamivel többet, és végül, miután az általuk uralt zóna néhány háztömbnyi területre zsugorodott, megadták magukat a szokásos feltételek mellett. Észak-Szíria helyett azonban a keleti sivatagba szállították őket a buszok, ahol még mindig létezik az egykori kalifátusnak egy kisebb, gerillaháborút vívó maradványa. Itt még nyilván bőven fognak bajt okozni.

Jarmúk felszabadítása mindenesetre egyértelműen jelzi, hogy a polgárháború most már tényleg a végéhez közeledik. Damaszkusz mellett az ország másik három nagyvárosában, Aleppóban, Homszban és Hámában is véget ért a háború, pontosabban Aleppó külvárosaiban vannak még összecsapások.

Aleppóval ellentétben, ami nyomorultul megjárta, Damaszkusz az elmúlt hét évet viszonylag szerencsésen vészelte át. A háború tetőpontján, 2013-2015-ben a felkelők szinte az összes külvárost az uralmuk alá hajtották, de a központ sosem vált csatatérré. Ennek köszönhetően a pusztítás az agglomeráció bizonyos területeire korlátozódik, az infrastruktúra nagyobb része, a minisztériumok, a nemzetközi repülőtér, a pályaudvarok és szállodák érintetlenek maradtak. És érintetlen maradt a világörökségi védelem alatt álló óváros is mecseteivel, templomaival, palotáival, bazárjaival, fürdőivel – az egész Közel-Kelet egyik legnagyszerűbb történelmi városrésze, ahol egykor nyüzsögtek a turisták, és ami idővel újra az ország idegenforgalmának motorjává válhat.

Ami a háborút illeti, az még folytatódik: a hadsereg most a déli, jordán-izraeli határvidéken készülődik offenzívára, azon a területen, amit a szabad szír felkelők maradéka tart az ellenőrzése alatt a polgárháború kezdete óta.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.