Vigyázat a lazaccal!

/ 2013.08.14., szerda 08:40 /
Vigyázat a lazaccal!

A természetes élőhelyek ember általi szennyezése miatt hamarosan törölhetjük a lazacot az egészségesnek tartott húsú halak sorából. Norvég, francia és alaszkai lapok az utóbbi időben sorra tárták fel a szennyezések, mérgezések súlyos következményeit. Milyen hús kerül a boltok polcaira? És hogyan befolyásolhatja a gyerekek fejlődését? Lazacügyi körkép.

Eladó lazac egy kanadai üzletben, hasán fertőzésgyanús jelekkel (fotó: desmog.ca)

Gyermekek és várandós kismamák, ne egyetek egy héten két alkalomnál többször lazacot! Még akkor sem, ha a lazachús híresen egészséges – ezt ajánlja mostanság a norvég kormány, amelynek – ha késve és kénytelen-kelletlen is, de – be kellett ismernie, hogy ez a zsíros, ám szuperegészségesnek tartott hal, sok mérgező anyagot tartalmaz. Legalábbis ha az Atlanti-óceán norvég felségvizein kerülnek hálóba, pontosabban, ha nem vadon fogják be őket, hanem tenyésztik.

Meglehet, az oslói kabinet nem nagyon szerette volna, ha ezt az információt az ország határain kívül is sokszor feszegetik – ami érthető is, hiszen a maga évi egymillió kétszázezer tonnányi lazacának feldolgozásával Norvégiáé a világ lazac-forgalmának hatvan százaléka –, de hát ma már a francia és az angolszász sajtó nyíltan tárgyalja, hogy baj lehet a norvég lazaccal. Nem először.

Már 2011-ben furcsának találta az egyik francia internetes portál, hogy a skandináv ország egészségügyi minisztériuma mértékletességre intette a lazac-kedvelőket. S tette ezt annak ellenére, hogy a lazachús igen előnyös a többi között például a szív, a vérkeringés, vagy bizonyos gyulladásos megbetegedések „karbantartására". A mértékletesség okát azonban a hivatalosságok nem részletezték.

Talán azért sem, mert egyre több kutatóbiológus és orvos tette és teszi fel a kérdést: vajon a szennyezett tengerekben élő, vagy a halgazdaságokban állati őrleményeket, antibiotikumokat, sőt, akár peszticideket is nyelő halak tényleg olyan nagyon egészségesek? Vajon az ilyen lazacok nem éppenséggel kártékonyak-e az emberi szervezetre, kivált a fiatalokéra? Hiszen nem tudható teljes bizonyossággal, hogy e tenyésztett halakat mivel táplálják. Kapnak-e például állati eredetű takarmányokat, vagy éppenséggel antibiotikumokat?

Claudette Béthune farmakológus, aki évekig dolgozott a norvég élelmiszer-biztonsági hivatalnál (a Nifesnél), a francia Rue89 című internetes újságnak a napokban arról beszélt, hogy a dioxin, vagy más vegyi anyagok, amelyek a környezetszennyezéssel kerülnek, vagy kerülhetnek a halak szervezetébe, a lazacokban kifejezetten rákbetegséget okoznak, és az ilyen hal fogyasztása, természetszerűleg, káros lehet az emberre is. A délnyugat-norvégiai Bergen városának egyik biokémiai laboratóriumában pedig kifejezetten a haltenyészetek lazacait vizsgálták, és a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a tenyésztett lazac kifejezetten káros a gyermekekre, serdülőkre és kisbabát váró nőkre.

Dr. Anne-Lise Bjorke Monsen, a kutatócsoport egyik tagja pontosítja is a kutatási eredményeket. „A tenyésztett lazacokban található szennyeződések kártékonyan befolyásolják a magzatok agyának fejlődését, és összefüggésbe hozhatók az autizmussal, a hiperaktivitással, vagy akár a születendő gyermek intelligencia-hányadosának jelentős csökkenésével. Sőt azt is tudjuk, hogy a szennyezett lazacnak negatív hatása van az immunrendszerre, a hormon-háztartásra és a metabolizmusra, és az anya a szoptatással 'továbbadja' e káros hatásokat előidéző anyagokat a csecsemőnek. Ha mindenképpen szükség van halból származó omega3-ra, akkor inkább makrélát és heringet fogyasszunk!" – fogalmazza meg figyelmeztetéseit Monsen doktornő a VG Nett című norvég orgánumban, amely cikksorozatot szentelt a témának.

A kutatók és nyomukban az orvosok tehát nem javasolják tenyésztett lazacok fogyasztását.

S a VG Nett cikksorozata után a norvég egészségügyi miniszter el is rendelte, hogy vizsgálják felül – és fogalmazzák újra – a tenyésztett lazacok fogyasztására vonatkozó egészségügyi ajánlásokat. Ennek egyébként ideje is volt. Oroszország ugyanis már 2006-ban megtiltott mindenféle lazac-importot Norvégiából, s amerikai kutatók pedig arról nyilatkoznak, hogy norvégiai tenyésztett lazacot elég évente (!) háromszor fogyasztani!

Ezenközben persze Norvégiában is tart a polémia. A Dagbladet című lap emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó tudományos bizottság már 2006-ban azt javasolta, hogy hetente maximum kétszer, de jobb, ha csak egyszer fogyasztanak zsíros halat, kifejezetten lazacot, csakhogy ezt az ajánlást az egészségügy illetékesei mindmostanáig egyáltalán nem fogadták meg. A propaganda változatlanul azt szajkózta, hogy hetente legalább kétszer kell magas zsírtartalmú halat enni, és a legjobb pedig, de tényleg a legjobb: a lazac.

A Dagbladet egyébként nyilvánosságra hozta azt is, hogy az oslói halászati minisztérium nem szándékozott minderről (vagyis a kutatási eredményekről és a megváltoztatandó fogyasztási ajánlásokról) tájékoztatni a külföldi fogyasztókat. „Az egyes országok saját ajánlásai számítanak – magyarázgatott, a Dagbladet szerint Christian Chramer, a minisztérium kommunikációs igazgatója.

A lazacokkal pedig egyre több „baj" van. Vagy lesz. Immár Alaszkában is.

Az Egyesült Államok északi szövetségi államában ugyanis éppen a napokban ugrott egymásnak a halászok közössége és a bányaipar. Dillinghamben, az Ishugak folyó torkolatánál szerénykedő kicsiny városkától nem messze, a Bristol Bay környékén, a világ egyik legnagyobb réz-, és aranybányáját terveznék megnyitni. John Shively, a részben brit tulajdonú Pebble bányatársaság vezetője azzal próbál érvelni: a bányanyitással a helybéliek azt kapják majd, amire a legnagyobb szükségük van, vagyis munkát és a jobb élet lehetőségét.

Csakhogy a helybéliek tudják: ha ott bánya nyílna, akkor az ő földjeiknek és vizeiknek végük: kénsavval és mindenféle mérgező anyagokkal pusztítanak majd. Pedig ott a jobb életet évszázadok óta a lazac-halászat biztosítja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.