Visegrádi konföderáció?

/ 2016.07.27., szerda 15:06 /

A külföldön rendszerint provinciális nacionalistának beállított Orbán Viktor meglepően föderalista megoldásokra tett javaslatot – a kormányfő európai hadsereget és visegrádi parlamenti közgyűlést szeretne.

Amikor Peter Krajňák, a szlovák kormány oktatási államtitkára Szent István példájára hivatkozott egy tusnádfürdői kerekasztal-beszélgetésen, kissé hitetlenkedő taps csapott fel. A legöregebb táborlakók sem emlékeztek arra, hogy a nyári egyetem 27 éve alatt valaha szlovák kormánytag tette volna tiszteletét. Arra pedig végképp nem, hogy királyunkat ilyen összefüggésben emlegette volna bármelyik szomszéd állam politikusa. „Már akkora a baj, hogy a szlovákok békülni akarnak velünk?” – kérdezte szomszédjától a nézőközönség egyik tagja.

Persze a farkas nem lakik együtt a báránnyal csak azért, mert az EU válsága a közép-európaiakat ráébresztette az őket összekötő szálak erősségére. Ráadásul Krajňák görögkatolikus és ruszin, azaz nem éppen magyarfaló szlovák nacionalista. Nemrég már bizonyította is, hogy nem csak szavakban szereti az együttműködést: része volt abban, hogy megmenekültek a bezárással fenyegetett felvidéki magyar kisiskolák.

Ez a kis történet azonban rávilágít az idei tábor jellegzetességére: régen pulzált ennyire a nemzetközi eseményekkel együtt a szabadegyetem, mint idén – Brexit után, migrációs válság és terrortámadások alatt, sorsdöntő őszi uniós csúcs és amerikai elnökválasztás előtt.

Tankcsapda és nemzetpolitika

Akadt persze bőven nyolc-tíz fő részvételével rendezett protokollbeszélgetés, melyen a kevés számú hallgató is inkább a székelyföldi üdülővárosban esténként portyázó medvecsaládról beszélgetett unalmában. A nosztalgiázók idén is felemlegették a régi szép időket, amikor még nem azon versengtek az előadók, hogy ki ért jobban egyet a másikkal. A szervezők azonban ilyenkor azzal riposztoznak, hogy a román politikai élet szereplői közül is sokaknak küldik a meghívókat, de a legtöbbször választ sem kapnak.

Az esti Rúzsa Magdi- vagy Tankcsapda-koncertek tízezres közönségével persze nem tudtak versenyezni az előadások. Ám a rendezvénynek ez is a bája. A tábori veteránok tudják, a kezdők pedig hamar megérzik, hogy a „tusványosi köztársaságban” érdemes csak úgy térben-időben lebegni. Töltődni a váratlan találkozásokkal, spontán kialakuló világmegváltásokkal, hogy aztán este annál derekasabban lásson neki az ember a mulatságnak.

Mindenesetre az idei tábornak már a mottója is jelezte, hogy a korábbi évektől eltérően most nem az erdélyi magyar autonómiamozgalom vagy a magyarországi politikai birkózás áll majd a középpontban. „Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!” – szólt a szlogen. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a tábor alapító atyja ezt azzal egészítette ki: „A magyarok nem euroszkeptikusok, csak eurokritikusok, akik nem rombolni, hanem építeni akarják az Európai Uniót.” Mindezt annak apropóján hangsúlyozta, hogy a táborban „összeért” a nemzet- és a nemzetközi politika: a nyolc, határon túli magyar párt az őszi magyarországi kvótanépszavazáson való részvételre szólított fel, és elhibázottnak nevezte az EU bevándorláspolitikáját. Ez lesz az első referendum, amelyen szavazhatnak az állandó magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is. Mivel a felmérések szerint az eredmény nem, csak a részvétel, s ezzel az eredményesség lehet a kérdés, a kormány szeretne minél több külhoni magyart regisztrálásra, majd levélszavazásra bírni.

Éljen Trump?

A nemzetközi politika és a migráció állt Orbán Viktor beszédének középpontjában is. Hír mégis leginkább abból lett, hogy úgymond Donald Trump amerikai republikánus jelöltet biztosította támogatásáról. Pedig a kormányfő nem fogalmazott ennyire egyértelműen, igaz, szavai pozitív összefüggésben hangzottak el. „Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sosem gondoltam volna, hogy valaha is felmerül a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. Sosem gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére” – mondta. A politikus ezzel 19-re húzott lapot: mivel a Hillary Clinton fémjelezte demokratákkal már nem is lehetne rosszabb a viszony, ezzel az európai politikustól még el nem hangzott óvatos jelzéssel tette nyilvánvalóvá preferenciáját.

A szónoklat ennél izgalmasabb bejelentéseket is tartalmazott. Mintha a kormányfő hallotta volna az egyik korábbi beszélgetésen az angol Gerald Frostot, a budapesti Danube Institute igazgatóját, aki II. Frigyes porosz királyt idézte: „A diplomácia fegyver nélkül olyan, mint zene hangszerek nélkül.” Orbán ugyanis arra hívta fel a figyelmet: a britek unióból való kilépésével a földrész katonai ereje jelentősen csökkent, és nem maradhatunk ebben a védtelen helyzetben. „Ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel” – szögezte le.

Még tovább lépett, amikor az európai haderőtől különálló visegrádi fegyveres erőre tett javaslatot. Egyben támogatólag szólt arról a tervről, hogy létre kellene hozni a visegrádi négyek (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) közös parlamenti közgyűlését. Az esemény jelentőségét illusztrálja, hogy a kormányfő jelezte: a közép-európai unió mélyítését „nem szabad szembeállítani” az EU-val. Merthogy a cáfolattal együtt is vélhetően mindenki egy közép-európai konföderáció csírájaként értelmezi a fenti javaslatot. Főleg, hogy az Európai Unió is így indult, illetve Európa leginkább összenőtt térségeinek: a Benelux államoknak és az Északi Tanács révén Skandináviának (Dániának, Finnországnak, Izlandnak, Norvégiának és Svédországnak) van közös parlamenti közgyűlése. Ha valóban felállna a nemzeti parlamentek küldöttségeiből álló V4-közgyűlés, és közös nyilatkozatok kiadásán túl valódi hatáskört is kapna, az léptékváltás lenne az éppen 25 éves együttműködés történetében.

Megpuccsolni a belgákat

De mi a magyarázata annak, hogy a nemzetek Európája Charles de Gaulle-i koncepciójának harcosaként Orbán Viktor szupranacionális rendszerek építésére tesz javaslatot? „A miniszterelnök reálpolitikus: tudja, hogy minél több témában repülnek kötelékben a visegrádiak, annál megkerülhetetlenebbek még a német kancellár számára is” – magyarázza lapunknak egy vezető magyar diplomata. Hozzáteszi, a magyar politika nem a „több Európa” ellensége, csak a megfelelő pontokon akarja erősíteni a közös hatásköröket. Szerinte nem véletlen, hogy Angela Merkel külön találkozót kért a visegrádi kormányfőktől augusztus végére, hogy a szeptember 16-i nagy pozsonyi 27-es csúcs előtt tárgyaljon a közép-európaiak vezetőivel. A visegrádi öntudatosodásnak ugyanakkor van egy gátja. Hiába beszélt Tusnádfürdőn a miniszterelnök bivalyerős közép-európai modellről, Magyarországon a nettó befizető nyugatiaktól származó fejlesztési források nélkül nem lenne növekedés.

Bár a gazdasági potenciál még messze van a nyugatiakétól, politikai erőkifejtésben már most is jók a visegrádiak. Diplomata forrásunk ennek illusztrálására egy látszólag technikai, ám súllyal bíró meccsről tájékoztatott minket. Miután a britek a kilépés miatt már nem vállalják a 2017 második felére tervezett uniós elnökséget, beugrót kellett találni. Belgium jelezte, hogy vállalná a feladatot, ami logikus is lenne, hiszen az uniós intézmények helyben vannak. Szinte már mindenki rábólintott a belgák beugrására, amikor Magyarország – a visegrádiak támogatásával – bejelentkezett a feladatra. Az „új” tagállamok ugyanis nem kértek a „régi”, velük szemben fennhéjázónak érzett belgákból. Arra nem volt esély, hogy a visegrádiak kikényszerítsék akaratuk érvényesülését, ám az esetleges szavazásnál nyilvánvalóvá váló újabb Nyugat–Kelet ellentéttől megriadt Donald Tusk tanácsi elnök rábeszélte az észteket, hogy a 2018 elejére tervezett elnökségük helyett 2017-ben ugorjanak be a britek helyett. Végül ez lett a kompromisszum, azaz az „új” tagállamok éreztették befolyásukat, amikor a „régi” tag belgákat elütötték az elnökségtől.

Nem kell a kioktatás!

A korábbi éveknél sokkal nemzetközibb kitekintésű volt idén Tusványos. Miért? – kérdezzük Németh Zsolttól, a külügyi bizottság fideszes elnökétől, a tábor „alapító atyjától”.

– Az Erdélyi Magyar Néppártot nemrég felvették a földrészünk regionalista, autonomista pártjait tömörítő Európai Szabad Szövetségbe, ezért jöttek el például flamand, katalán, baszk vendégeink. A Brexit és a migrációs válság pedig arra adott lehetőséget, hogy újragondoljuk nemzet- és közép-európai politikánkat. Jelzésértékű, hogy a nyolc, határon túli pártelnök nyilatkozatban állt ki a kényszerbetelepítés ellen, s a táborban hangsúlyosan szó volt a visegrádi együttműködésről.

– A lengyelek egy, Romániával és Ukrajnával kibővített V4 parlamenti közgyűlés felállítását szorgalmazzák, amelyet bizonyos keretek között Orbán Viktor is támogat. Szintet lép az együttműködés?

– Olyan sok közös érdekünk és értékünk van, hogy érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Azt még nem teljesen látjuk, hogy a lengyel javaslat mire vonatkozik. Mi úgy véljük, a négy visegrádi ország együttműködését nem volna szabad nyakló nélkül bővíteni, mert az a hatékonyság rovására mehet. Ha van a balti és a Benelux államoknak ilyen közgyűlése, nem látom be, nekünk miért ne lehetne.

– A britek kilépésével a visegrádiak elveszítettek egy szövetségest. Képesek lesznek befolyásukat tartósítani az EU-ban?

– Bár még nem láthatjuk, hogyan alakul a kilépési folyamat, a legfontosabb kérdés, hogy rendezett vagy csúnya válás lesz-e. Ha sikerül kulturáltan rendezni a vitás kérdéseket, minden esélyünk megvan, hogy a kölcsönösen előnyös feltételek megmaradjanak. De az olyan lekezelő, kioktató nyilatkozatok, mint amilyenekre Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ragadtatta magát a britek demokratikus döntése után, elfogadhatatlanok.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.