Vörös csillagos koalíció Prágában: Babiš alkuja a kommunista utódpárttal

/ 2018.07.16., hétfő 15:50 /
Vörös csillagos koalíció Prágában: Babiš alkuja a kommunista utódpárttal

A kommunistáktól függ majd az új cseh koalíciós kormány sorsa. Az ex-állampárt utóda az egyetlen olyan volt szocialista országban lesz a hatalom része, ahol törvény tiltotta a kommunisták pozícióba kerülését.

A múlt héten kommunista befolyás alá került a hivatalba lépő új cseh kisebbségi koalíciós kormány. A kommunisták külső támogatása nélkül ugyanis az Andrej Babiš miniszterelnök által irányított ügyvivő kormányt nem válthatta volna fel olyan új kabinet, amelynek immár a parlament többsége is bizalmat szavazott. A Babiš vezette centrista Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO – Igen) megnyerte ugyan a tavaly októberi választásokat, de csak 78 képviselői helyet szerzett a 200 tagú törvényhozásban. Babiš kisebbségi kormányalakítási kísérlete pedig előzőleg elbukott. Babišnak nyolc hónap kellett, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) megegyezzen egy koalíciós kormány felállításában, de a két pártnak együttesen is csak 93 képviselője van. A parlamenti többséghez szükséges lyukat valahogy be kellett tömni, a törvényhozásba jutott másik hat párt közül pedig csak a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) mutatott hajlandóságot, hogy a hatalom közelébe kerüljön, és 15 mandátumával Babišt kívülről támogassa.

Arról szó sem lehetett, hogy a KSČM is tagja legyen a kormánykoalíciónak. A kommunisták eddig politikai karanténban voltak, soha egyetlen kabinetben sem számítottak rájuk mint koalíciós partnerre. Már a külső támogatás terve is kiverte a biztosítékot a cseh közvélemény jelentős részénél, mert sokan úgy látják: noha a KSČM a tavalyi voksoláson történelmének legrosszabb eredményét érte el, azóta nőtt a befolyása. A kormánynak történő „külsőzés” csak e folyamat egyik állomása, és nem tudni, hogy a szélsőbal menetelése hol áll meg. A cseh társadalom nagy részének kommunistaellenessége már a rendszerváltáskor megmutatkozott. Csehország volt az egyetlen a volt szovjet érdekszférában, amely a kommunizmus bukása után lusztrációs törvényt fogadott el, vagyis a volt nómenklatúra tagjai nem tölthettek be vezető állami tisztségeket.

Sztálin él

A KSČM nyíltan a kommunista állampárt örökösének tartja magát, nem festette át homlokzatát, nem biggyesztette nevébe a szocialista jelzőt, amely látszólag eltakarta volna igazi énjét. A rendszerváltás után a KSČM még csak bocsánatot sem kért a kommunista időszak bűneiért, ellenkezőleg, mindent megtett, hogy annak látszódjon, ami, vagyis kommunistának, oroszbarátnak, sőt sztálinistának. Még ma is tapintatlanul belegázol a csehek többségének lelkébe. Például Marta Semelová, a KSČM egyik emblematikus alakja egy televíziós interjúban a Varsói Szerződés csapatainak a prágai tavaszt leverő 1968-as katonai beavatkozását internacionalista segítségnek nevezte, Klement Gottwaldot – az ötvenes évek elején cseh elnök volt – pedig dicsérte Sztálin iránti hűségéért.

A kommunisták másik fenegyereke is brutálisan provokálja a cseheket. Zdeněk Ondráček, akit tavaly ismét parlamenti képviselővé választottak, a kommunizmus bukásának idején a rohamrendőrség tagja volt, többek között agyba-főbe verte a hatalom ellen tüntető prágai egyetemi diákokat. Mit mond erre Ondráček egy televíziós interjúban? „Foglalkozásom körében hozott egyik döntésemet sem bántam meg” – ami ez után következett, az már tízezreket szólított Csehország nagyvárosainak utcáira, mert a volt rohamrendőrt az októberi választások után alakult új cseh parlament megválasztotta a fegyveres testületeket ellenőrző bizottságának elnökévé. Személyében az 1989-es rendszerváltás után először került volna kommunista politikus nemzetbiztonsági szempontból fontos törvényhozási testület élére, a társadalmi nyomás miatt viszont Babiš megvonta tőle bizalmát, és Ondráček visszalépett a poszttól. Az viszont nem is vitás, hogy Ondráček bizottsági elnöksége komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, hiszen például oroszbarátsága odáig jutott, hogy két évvel ezelőtt ellátogatott a kelet-ukrajnai orosz szakadár területekre, mert saját szemével akarta látni, mi történik ott.

A KSČM viszont megszerzett és meg is tartott egy másik fontos törvényhozási posztot. Vojtech Filipet, a KSČM első emberét megválasztották a parlament alelnökévé. A kommunista politikusok parlamenti posztokra juttatása – Ondráček lemondása ellenére is – fontos lépés volt, mert a három párt a parlamenti tisztségek elosztásánál alakította ki később alkalmazni kívánt együttműködési technikáját. A három párt – ANO, a szociáldemokraták és a kommunisták – együtt szavazott a különböző parlamenti funkciók betöltéséről, így a háttérben már ekkor megvolt az alakulófélben lévő kisebbségi kormány többsége.

A kommunisták jelenlegi vezetése még mindig nem a legrosszabb opció, a párt áprilisi rendkívüli kongresszusán az elnökként újraválasztott Vojtech Filip igazi kihívója az ortodox sztálinista Josef Skalá volt. Skalá valóban a legszélsőségesebb baloldali álláspontot tükrözi, szerinte például a Nyugat gyarmatosította Csehországot, igazságtalan a Krím annektálása miatt Oroszország ellen elrendelt uniós gazdasági embargó, a rendszerváltással a szocializmus politikai stabilitása is eltűnt. A rendkívüli kongresszusra azért volt szükség, hogy a kommunisták legfelsőbb döntéshozó testülete jóváhagyja a párt elnökségének az ANO–CSSD koalíció külső támogatásáról hozott korábbi döntését, és egyben új pártelnököt válasszanak. Nagy volt a tét, ha ugyanis Skalá kerül a KSČM élére,akkor lőttek volna a kommunisták által a leendő kormány külső támogatását célzó tervnek, mert ezt Skalá mélységesen ellenezte.

Ezrek tüntetnek a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) megerősödése ellen Prágában március 5-én

Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Zeman közbelép

A pártelnökválasztás előtt Skalának állt a zászló, de ekkor olyan történt, ami a demokratikus Csehország történetében még soha: a cseh államfő, az egykori reformkommunista, a prágai tavaszt támogató, a szovjet inváziót elítélő Miloš Zeman megjelent a kommunisták kongresszusán. Zemannak alapvető hatalmi érdeke fűződött ahhoz, hogy a kommunisták Babiš mellé álljanak, s így többségi támogatást élvező kormányt tudjon alakítani. A 74 éves veterán politikus fellépése megváltoztatta a kongresszus hangulatát. A pártelnökről szóló első szavazási kört ugyan Skalá még megnyerte, de a második fordulóban Filip győzött, így ismét ő lett a KSČM elnöke. Az igazi győzelmet azonban Zeman aratta, mert így megnyílt az út a kisebbségi kormány megalakítása előtt.

Az államfő sokat köszönhet Babišnak, ezért ragaszkodott a személyéhez és utasította el korábban egy új parlamenti választás kiírásának gondolatát vagy új miniszterelnök kinevezését a politikai válság megoldása érdekében. Babiš média- és politikai hátszele segítette Zemant, hogy megnyerje a tavaly decemberi elnökválasztást. Ha nem Babiš – a szlovák-magyar származású milliárdos üzletember, aki a rendszerváltás joghézagait kihasználva lett Csehország második leggazdagabb vállalkozója – kerülne a miniszterelnöki székbe, Zeman helyzete alaposan meggyengülne.

Moszkva végig azon dolgozott, hogy az ortodoxok nyerjenek teret a KSČM-ben, ellehetetlenítve, hogy Babiš parlamenti többséget szerezzen. Babiš, az angolul, németül, franciául jól beszélő, a NATO- és az EU-tagság mellett elkötelezett közgazdász szálka a Kreml szemében. Az egyik legnagyobb német vegyigyár tulajdonosa és az egyik legjelentősebb, országos hálózattal rendelkező német pékség is a kezében van, viszont egyetlen vállalkozása sincs Oroszországban, eddig a lábát sem tette be oda. Sőt a Prágába látogató orosz üzletemberekkel való találkozás elől is rendre kitért. A Fort Russ News gunyorosan „édes párosnak” nevezte a Zeman–Babiš-tandemet. Az oroszok korábban még bíztak a magát nyilvánosan is baloldali politikusnak tartó Zemanban, ő volt az egyetlen európai államfő, aki 2015-ben elment Moszkvába a második világháború végének hetvenedik évfordulós ünnepségeire, holott az ukrajnai orosz szakadárok által 2014-ben lelőtt maláj gép és a Krím Moszkva által történt annektálása miatt egyetlen jelentős politikus sem fogadta el Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását.

Zeman viszont mostanra „ejtette” a moszkvai vonalat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kremlnek már nincsenek lehetőségei a kommunistákon keresztül megbolygatni a cseh belpolitikát. Vojtech Filip oroszbarátsága csak egy fokkal izzik alacsonyabb hőmérsékleten, mint a KSČM ortodox szárnyának Moszkva iránti imádata. A nagy hevület pedig majdnem megakadályozta a kisebbségi kormány külső támogatásának tervét.

Mérgezett Moszkva-barátság

Áprilisban Babiš Twitter-üzenetben támogatta Washingtonnak – a Moszkva által támogatott – damaszkuszi rezsimet ért válaszcsapását. A támadásra azért került sor, mert Amerika a szír kormányt azzal vádolta, hogy előzőleg vegyi fegyvert vetett be a polgári lakosság ellen. A KSČM azonnal visszaüzent: még egyszer átgondolják az ANO–CSSD-vel tervezett együttműködést. Végül a pragmatizmus felülírta a napi politikai események okozta diszharmóniát, a kommunisták kongresszusa jóváhagyta a Babišsal való együttműködést.

Ennek ellenére Babiš és a kommunisták együttműködésének legkényesebb témája a külpolitika és azon belül az Oroszországhoz való viszony lesz. Az „orosz kapcsolat” miatt már most is gyülekeznek a viharfelhők a leendő Babiš-kormány feje fölött. A kommunisták ellenezték, hogy Prága márciusban kiadott Washingtonnak egy amerikai cégek elleni hackertámadással vádolt orosz állampolgárt, akit Csehországban tartóztattak le. Moszkva dörgedelmesen reagált: „A cseh fél döntését nem a jogi normák vezérelték, hanem az a törekvés, hogy ismételten demonstrálja az utóbbi időben az abszolút prioritás rangjára emelt Amerika melletti szövetségesi hűséget.”

Az sem tetszett a kommunistáknak, hogy Babiš még ügyvezető kormányfőként a márciusban feltételezhetőleg orosz ügynökök által megmérgezett Szergej Szkripal volt kettős ügynök és lánya miatt orosz diplomatákat utasított ki Prágából. A KSČM szerint semmi bizonyíték nem volt arra, hogy Szkripalt az orosz titkosszolgálat mérgezte meg, ezért felelőtlenség volt az oroszok elzavarása az országból. Éppen ezért nehéz lesz Babišnak úgy kormányoznia, hogy minden egyes szavazás előtt egyeztetnie kell a kommunistákkal. Hasonlóra sem Csehországban, sem a Varsói Szerződés egykori tagállamaiban a rendszerváltás óta nem volt példa.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.