valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Zimbardo a Heti Válasznak: „Teljesen váratlanul ért a támadás”

/ 2018.07.03., kedd 17:50 /
Zimbardo a Heti Válasznak: „Teljesen váratlanul ért a támadás”

„Teljesen váratlanul ért a támadás. Fogalmam sincs, hogy mi volt a motiváció, honnan ered, miért éppen most, negyvenhét évvel a Stanford-börtönkísérletem után látott napvilágot” – mondja a Heti Válasznak San Franciscóban Philip Zimbardo, világhírű amerikai szociálpszichológus.

„Ilyen támadás nemcsak engem érhet, hanem bárkit – jelenti ki Philip Zimbardo a Heti Válasznak. – Online jelenség ez, ami bárkit tönkretehet. Négy-öt blogger leírja, hogy hazug vagy. Az információ szélsebesen terjed az interneten. Rövidesen azt veszed észre, hogy tisztességedet megkérdőjelezték, tudományos munkádat agyagba döngölték. Mivel az internet a kattintások számára épít, így egy-egy okfejtésből a legszenzációsabb sorokat emelik ki. Az eredeti, hosszabb blogból mára csak az maradt, hogy a kísérlet kamu volt, Zimbardo hazudik, és erre építette karrierjét” – így reagált a világhírű amerikai pszichológus azokra a vádakra, amelyek szerint érvénytelen a világhírű stanfordi börtönkísérlete, amelyben a negatív környezet hatását írta le az emberi viselkedésre.

Lelki kínzás

„Sohasem gondoltam volna, hogy 85 évesen, egy hosszú életpálya után kutatói integritásomat kell megvédenem. Nem engedhettem meg magamnak, hogy egyetlen sorban reagáljak azonnal, és az internet világához alkalmazkodva azt mondjam: nem is vagyok hazug, és minden mocsoknak elmondjam támadóimat. Húszoldalas viszontválaszban szakmailag cáfoltam a vádakat. Tényekre, a pszichológia tudományára hivatkoztam. De időbe telt, míg elkészült az írás, több mint egy hetet foglalkoztam vele. Miközben ezen dolgoztam, azt hallottam, hogy lám, Zimbardo hallgat, tehát biztosan bűnös. Örülök, hogy az internetes nyomás ellenére is hosszabb, elemző válaszban tettem helyre a dolgokat. Számomra ma is fontos, mi volt valójában a Stanford-börtönkísérlet, és milyen következtetéseket vonhatunk le belőle” – magyarázza a legendás pszichológus.

Nézzük a tényeket! 1971-ben Philip Zimbardo, a stanfordi egyetem professzora huszonnégy hallgatóval kísérletbe kezdett. A diákok közül tizenketten a börtönőrök szerepét kapták, tizenketten az elítéltekét. Fizikai bántalmazást nem alkalmazhattak, de a történéseket szabadon formálhatták. Mindezt kamerával figyelték Zimbardo és munkatársai. Az első napokban nem történt semmi érdemleges. De aztán megkezdődtek a pszichológiai kínzások legkülönbözőbb formái: alvásmegvonás, meztelenre vetkőztetés, elkülönítés, kényszertáplálás, verbális bántalmazás. A két hétre tervezett kísérletet hat nap után leállították Zimbardo menyasszonya, az ugyancsak pszichológus Christina Maslach heves tiltakozása után. Az eset azóta iskolapéldája annak, miként válthatja ki a gonoszt az emberből a környezete, miként lehet visszaélni a hatalommal, miként határozza meg a jellemet a szerepvállalás.

A kísérlet a maga korában is óriási szakmai visszhangot keltett, a legtöbbet vitatott pszichológiai projektnek bizonyult. Többen megkérdőjelezték objektivitását, hiszen maga Zimbardo a börtönigazgató szerepét alakította. Azt állították, hogy nemcsak a szerepvállalás kényszere, hanem a hatalmi figurától való félelem, az engedelmesség is befolyásolta a résztvevők magatartását. Mások inkább szimulációnak, mint ellenőrzött kísérletnek tartották Zimbardo vizsgálatát.

A Stanford-börtönkísérlet hamarosan az egyetemi pszichológiai tananyag részévé vált. Philip Zimbardo pedig az egyik legnevesebb pszichológus lett nemcsak Amerikában, hanem szerte a világon. Több egyetem díszdoktorrá avatta. 2012-ben az amerikai pszichológiai társaság életműdíjjal jutalmazta.

 

Perdöntő vélemény

2003-ban Philip Zimbardo az egyik koronatanú volt az iraki Abu Ghraib börtönben elkövetett brutalitások, kínzások miatt bíróság elé állított amerikai katonák perében. Zimbardo nem fogadta el a hadsereg hivatalos állítását, ami szerint néhány „férges alma” követte el a bűntényeket. Azt állította, hogy a szituáció hatással volt a magatartásukra. Fizikailag és lelkileg egészséges emberek is képesek brutálisan viselkedni.

A 2007-ben írt A Lucifer-hatás című könyvében bibliai példával, a bukott angyallal magyarázza, miként válhatnak gonosszá jó emberek is. 2011-től Philip Zimbardo a gonosz után az érem másik oldalát, az emberben rejlő jót, a mindennapi hősiességet is kutatja a Heroic Imagination Projectben. Azt vizsgálja, hogy miként vetkőzhetjük le közömbösségünket, pesszimizmusunkat, miként fejleszthetjük azt a képességünket, hogy érzékenyen, irgalmasan, segítőkészen viselkedjünk embertársainkkal. Ennek a kutatásnak egyik színhelye a Magyarországon zajló Hősök Tere mozgalom. Zimbardót a Prezi társalapítója, Halácsy Péter kérte fel a magyar munkára. A Zimbardo-modellen indult kezdeményezés egyre szélesebb körben terjed.

A világhírű pszichológus számos más témával is foglalkozott, többek között az apák nélküli fiúk magatartásával, akik a digitális kor csapdáinak, a videojátékoknak és az internetes pornónak is áldozataivá váltak. Pályafutása alatt a pszichológia negyven területén munkálkodott, számtalan publikációt tett közzé. Létrehozója és narrátora volt annak a Discovering Psychology (Fedezzük fel a pszichológiát) című, huszonhat részes televíziós sorozatnak, amit egyetemi hallgatók és tanárok milliói néztek szerte a világon.

Philip Zimbardo ma is fáradhatatlanul dolgozik, míg egy nap arra ébredt, hogy hazug, csaló lett belőle. Rövid időn belül négy támadó írás jelent meg róla, ami kétségbe vonja nemcsak a Stanford-börtönkísérlet hitelességét, hanem az egész életmű tisztességét is. A francia Thibault Le Texier Histoire d'un mensonge (Egy hazugság története) című munkájában egész könyvet szentelt a kísérletnek, meginterjúvolta Zimbardót is, aki nem bánta, ha újabb kihívások elé néz híres projektje. De nem gondolta, hogy a szerző végkövetkeztetése az lesz, hogy ő egy csaló. Nem látta a kéziratot publikálás előtt.

Egy hajmeresztő bankrablás

Ben Blum blogger hosszú írásban támadja a stanfordi kísérlet hitelességét és értékeit. Blum nem szakmabeli, eredetileg informatikus, aki íróként is bemutatkozott Ranger Games című dokumentumregényével. „Blumot onnan ismertem – mondja Zimbardo –, hogy unokaöccse tárgyalásán tanúskodtam. Alex Blum több más katonával részt vett egy bankrablásban, ő vezette a menekülő autót. Alex Blum mindenáron be akart kerülni a katonai rohamosztagba, elhitte, hogy a bankrablás csak egy hadgyakorlat, mely feltétlen engedelmességet kíván. Az akciót vezető kapitány huszonnégy év börtönbüntetést kapott. A bíróság elfogadta a vallomásomat, miszerint Alex Blum esetében a vak engedelmesség és a kultikus vezető agymosása dominált a tett elkövetésekor. Őt csak 24 hónapra ítélték. Akkor találkoztam a támadó írást jegyző Ben Blummal. Úgy érzem, hátba támadott a cikkeivel. Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, de első könyve közepes sikert aratott, most jön ki a paperback változata. Lehet, hogy kellett neki a reklám? Egy híres ember megtámadásával, mint tudjuk, nagyobb figyelmet lehet kelteni manapság, mint saját teljesítménnyel” – mondja Zimbardo.

Fogoly és börtönőrök a kísérletben

Blum írásának vádpontjai szerint a kísérletet manipulálták, instrukciókat adtak a szereplőknek, hiszen a hanganyagban az egyik őrt keménykedésre biztatta az asszisztens. Zimbardo válaszában azt írja, hogy olyan utasításokat adtak neki, amivel fenn akarták tartani a rendet, a jogszerűséget. Csupán azt kérték tőle, hogy élje bele magát a kemény őr szerepébe.

Blum szerint Zimbardo csoportjának egy tagja a nyilvánosság előtt hibásnak és hamisnak bélyegezte a kísérletet. A stanfordi börtönkísérlet hazugsága című, 2005-ben publikált írást Carlo Prescotthoz kötötték, aki felügyelőtisztként szerepelt a kísérletben. Zimbardo szerint a valóságban Prescottnak semmi köze nem volt az íráshoz, csupán felhasználták a nevét.

A következő vádpont szerint egy fogvatartott, bizonyos Doug Korpi idegösszeomlást színlelt, hogy elengedjék. Zimbardo felhívja arra a figyelmet, hogy Korpi narratívája az évek során sokat változott, más-más indokokra hivatkozott, miért is hagyta ott a kísérletet. Zimbardo, bár kételkedett Korpi reakciójának őszinteségében, egyetértett munkatársaival abban, hogy mindenképp szabadon kell engedni a fiút.

Blum felveti, hogy a kísérlet afféle Pirandello-effektus. Vagyis nem más, mint egy játék, ahol a valóság és az illúzió összemosódott, ahol a szerep és a szerepjátszás eggyé vált. Zimbardónak ezzel a felvetéssel nincs problémája, sőt, hízelgőnek tartja, ha a világhírű olasz drámaíróra, Luigi Pirandellóra hivatkoznak kísérlete kapcsán. Persze, mindenki tudta, hogy a helyszín nem volt valós, a pszichológia tanszék pincéjében rendezték be. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a kísérlet résztvevői akkor is megkapták volna fizetésüket, ha az őrök két hétig kártyáznak, a rabok pedig csendben meghúzzák magukat a cellákban. De nem ezt hozták ki belőlük a körülmények.

Blum rendkívül veszélyesnek érzi a kísérlet konklúzióját. Odáig megy, hogy Zimbardo szellemében felmentést adhatunk a náci bűnözőknek a holokausztért, vagy a kommunistáknak a terrorért. Hiszen ők jó emberek voltak, csak a körülmények tették őket gonosszá. Zimbardo megjegyzi, hogy már a nürnbergi bíróság sem fogadta el a náci bűnösök „csak végeztük a munkánkat” jellegű védekezését.

„A leghatározottabban visszautasítom azt a kritikát, hogy kísérletemnek az lett volna az üzenete, hogy felmentjük az embereket bűneik alól. Ahhoz, hogy megváltoztassuk vagy megelőzzük az egyének vagy csoportok nemkívánatos viselkedését, szükségünk van arra, hogy megértsük, milyen erőt, erényeket, sebezhetőséget visznek egy-egy szituációba. Sokszor kijelentettem: azzal, hogy megkíséreljük megérteni a viselkedés szituációs és szisztematikus hozzájárulását az egyén magatartásához, nem jelenti azt, hogy kifogásokat találunk számukra, és felmentjük őket amorális viselkedésük és gonosz tetteik súlya alól. Ezenfelül mindig támogattam, hogy hozzunk létre olyan szociális feltételeket, amelyek a legjobbat hozzák ki az emberi természetből” – írja Philip Zimbardo. És így is tesz. Nem kíván az internetes sárdagasztásban reszt venni. A részletes válasz után visszatér munkájához, a mindennapi hősök felfedezéséhez.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.